term ID:
parent cat ID:49
parent cat ID 1:3
post ID:36177
category_3 #e62e2e

Kocsonyás jostalekvár – csak két hozzávaló

Visszaugrás a navigációra
Az oldal cikkei bevezetőkkel:

Kocsonyás jostalekvár – csak két hozzávaló

Myreille - Publikálva:

A sűrű, kocsonyás lekvárok közül a jostalekvár mélypiros színével az egyik legszebb. Csak gyümölcs és cukor, és a télre konzervált nyár.

Josta lekvár  (Fotó: Myreille)

Josta lekvár (Fotó: Myreille)

A josta a feketeribizli és az egres keresztezéséből született. Nemesítői a nevét a feketeribizli (Johannisbeere) és az egres (Stachelbeere) német nevének első szótagjaiból alkották. Ősei nem tartoznak a legnépszerűbb gyümölcsök közé, így gyermekük is hányatott sorsú. Pontosabban, egy el nem ismert zseni, de pár év és itt lesz a josta-őrület. Mondjuk, mi családilag szeretjük a feketeribizlit és az egrest nyersen, lekvárnak és mártásnak is, így a josta is a kedvencünk. Megszálljuk a bokrot, mint a málnát, és a legnagyobb, legfeketébb szemeket ott helyben megesszük. A jostát szaporítása nagyon egyszerű, ősszel vagy kora tavasszal csak le kell szúrni néhány ágat, sűrűn öntözni és várni, majd következő tavasszal meg kell metszeni. Gyorsan nő, a 2. évtől hoz nagyobb termést. Ágain nincs tüske. Majdnem egy hónapig lehet szüretelni a fekete bogyókat, amelyek pikánsak, ám nem annyira, aromásak, mint a feketeribizli. Van benne valami áfonyás, de azért nem összetéveszthető vele. C-vitamint tartalma magas. Csak a fekete szemeket érdemes leszedni, mert a többi savanyú, mint az egres. A josta ugyanúgy használható fel, mint a nyári bogyósok, remek sütiket lehet vele készíteni, illetve önállóan vagy más gyümölccsel keverve lekvár is főzhető belőle.
Josta (Fotó: Myreille)

Josta (Fotó: Myreille)

Josta (Fotó: Myreille)

Josta (Fotó: Myreille)

Josta (Fotó: Myreille)

Josta (Fotó: Myreille)

Josta lekvár Hozzávalók 6-8 kis üveghez 2 kg tisztított josta 1,7 kg cukor Pepecselős, de kifejezetten relaxáló feladat a josta leszüretelése és tisztítása. Nem csak a zöld szárról kell leszedni a fekete josta szemeket, de a virágmaradványokat is ki kell húzni a bogyóból. Egyesével. Ezután egy lábasban 50 dkg cukorral lecukrozom a jostát, állni hagyom egy éjszakát, másnap átkeverem és elkezdem főzni. 2 óra főzés és néha megkavarás után beleteszem a maradék (1,2 kg) cukrot, felforralom és 15 percig főzöm. Azért nem teszem bele azonnal az összes cukrot, mert amíg a gyümölcs kevés cukorral fő, nem kell mellette strázsálni és nem ég le. Kimosott, kifőzött üvegekbe teszem, mindenki úgy tartósítson, ahogy szokott – pl. két celofán közé nátrium-benzoát -, bár én most megpróbáltam egy adagot eltenni úgy, hogy nagyon odafigyeltem a sterilizálásra és teljesen tele töltöttem az üvegeket, majd fém tetőt tettem a lekvárra. Nagyon sok a cukor a lekvárban és ugye a cukor is tartósít, télen beszámolok róla, hogyan sikerült.
Én nem passzírozom, mert az apró magok nem zavaróak, a héj pedig kellemesen megkandírozódik. (Fotó: Myreille)

Én nem passzírozom, mert az apró magok nem zavaróak, a héj pedig kellemesen megkandírozódik. (Fotó: Myreille)

A josta lekvár pikáns és gyönyörű piros. Lehet enni natúr joghurttal, vajas pirítóssal vagy tejberizzsel.
Szép és finom. Nyári energiabomba télre. (Fotó: Myreille)

Szép és finom. Nyári energiabomba télre. (Fotó: Myreille)

Visszaugrás a navigációhoz

Visszaugrás a navigációra