A recept ezen a néven szerepel a receptes füzetemben is. Egy régi nyáron diktálta le a nagyim.
Ő falatnyi pogácsákat szokott szaggatni, de nekem nincs pogácsa szaggatóm, ezért a gombás mézeskalácsformát használtam. Szerencsére így is olyan lett, mint a nagymamámé. Gyerekkor íz.
Egyetlen “baj” a pogácsával, hogy nem 30 perces recept. Illetve kb. ennyi idő alatt elkészül, de két részletben, mert a tésztának pihennie kell. Tehát előre kell gondolkodni. (Te tudod, hogy holnap pogácsát szeretnél enni?)
Hozzávalók:
25 dkg margarin
25 dkg liszt
2 evőkanál tejföl
1 tk só
1 tojás (a tetejére)
Kimérem a lisztet, a margarint felkockázom és a tiszthez teszem, akárcsak a tejfölt és a sót. (Nem, nem tévedés, tojás nem kell bele.) A hozzávalókat tésztává gyúrom, beteszem egy nejlon zacskóba és legalább 12 órát (egy estét) pihentetem a hűtőben. De akár 24 órát is pihenhet, nem árt meg.
Lisztezett deszkán fél centi vastagra nyújtom a tésztát, berácsozom a tetejét és kiszaggatom. Tepsibe pakolom, tetejüket megkenem felvert tojással és 180-200 fokos sütőben, kb. 15 perc alatt készre sütöm.
Nejlon zacskóban a kisült pogácsa jó sokáig eláll, de ebből az adagból pár óra múlva már nincs egy morzsányi se.
Kapcsolódó cikkek:
Narancsos linzer
Forralt bor
Kipróbálom! :) Úgy sem sütöttem még az új családtaggal!! :)
Khmm-khmm… Akkor talán egy kisméretű mondjuk töményes pohár szájával, vagy egy kávés csészével, vagy cellux leürült gurigájával próbálkozhatsz, addig is… Bár mint tudjuk a forma nem igazán befolyásolja az ízt. Volt olyan ismerősöm, aki aki a szaggatás során keletkező maradék elkerülés végett négyzet alakű pogácsákat sütött. És azt kell mondjam, igaza van.:)
Biztos olyan vagyok, mint a viccbeli kismalac, akinek mindenről az jut eszébe. Tudniillik, mikor a nyitóoldalon megláttam a képet, néztem nagyot, hogy miért pont ilyen forma a nagyi féle pogácsa… :DDD Aztán láttam, hogy gomba alakzat. Addig, azért kerekedett a szemem rendesen, hogy egy ilyen decens blogban ilyet… :))