Bűn és bűnhődés a párizsi Musée d’Orsay-ben

Remous


Dosztojevszkijt idézi a kiállítás, amelynek tárgya a halálbüntetés, a bűnügy a maga undorító és egyben izgalmas világa.

Csupán egyetlen történelmi adat: Franciaországban Le Peletier de Saint-Fargeau nevéhez kötődik a halálbüntetés eltörlésének követelése (1791), de valójában két évszázaddal később, népszavazás eredményeként, 1981. szeptember 30-án szüntették meg, s azóta is Francoise Mitterrandehoz fűződik a köztudatban.

Théodore Géricault (1791-1824) - Etude de pieds et de mains

Ennyi idő alatt számtalan bűnöző karaktert teremtett az irodalom, beleértve a sajtót; és az írók – gyakran – a megtörtént véres bűncselekmények tízszeresére karikírozták az elkövetőket, ad acta az eseményeket, melynek eredményeként gyakran romantikus fikciók, fordulatos regények, kriminalisztikai sorozatok születtek. A kiállítás nagyobb része a vizuális művészetekben mutatja be az áldozatot, a tettest, az eszközöket és nem marad ki a pikáns, beteges és szélsőséges erőszakban szereplők öröme vagy éppen halála. Az egyszerű tanulmánytól a bonyolult kompozíciókig (csak a legismertebbeket említem) Goya, Gericault, Picasso, Magritte, Warhol, Rodin alkotásai láthatók és nagyon jó helyre került Munkácsy Mihály: Siralomház című képe is. Az egyedülálló gyűjteményben a 19.században felmerült filozófiai kérdést is boncolgatják a képzőművészek: vajon a bűnügyek állandó szereplői és a büntetőeljárás képviselői egyazon fiziológiájú emberek, mégis ki a jó és ki a rossz, vagy éppen a halálbüntetést kiszabók és végrehajtók, valamint a gyilkosok különböznek-e? Ha igen, miben? Hogyan tudjuk elfelejteni a jelenvalóságot? Az akasztófát, a guillotine-t vagy az elektromos széket?

A bűnözésen túl a gonosz okozta társadalmi-, metafizikai szorongásra a művészet ad látványos bizonyságot, amely újabb kérdést vet fel: azaz esztétika az erőszak, netán az erőszak az esztétika?

A múzeumban sok benyomás ért. Eszembe jutott Charles Baudelaire mondata: ” A gonoszság minden öröm.”
És eszembe jutottak Verebes György festményei, aztán egész úton hazafelé (?), – a Szajna parton – illúziórikus gondolatok kergetőztek a fejemben.

Musée d’Orsay web>>

Visszaugrás a navigációra

Visszaugrás a navigációra

Visszaugrás a navigációra