Szemétből lakásdísz. Most az angolok találtak ki valamit.
Apám hívja malaclopónak, de sohasem tudja elmondani, hogy miért. (Mert miért is hívjuk a szőlőt szőlőnek? Azért mert az a neve.) Szóval a malaclopó az a nagyméretű erős, strapabíró műanyag táska, aminek legtöbbször kötélből van a füle. És akár egy malac is belefér…
Környezetvédelmi szempontból ezek a strapabíró szatyrok sokkal zöldebb, mint az egyszer használatos társai, hiszen nem kerül minden bevásárlásnál 4-6 szatyor a kukába és olykor évekig is kitartanak.
Némi elfogultsággal viszont azt kell mondanom, hogy a moksha-táska még jobb, mert szebb, és ha már elhasználódik, könnyen lebomlik, ugyanis “100 % cotton”.
Az angolok viszont kitalálták, hogyan lehet hasznosítani ezeket a táskákat: virágtartót kell belőlük csinálni. Recycling és praktikum. Úgy mint nagymamáknál a tejes zacskó. Persze, az már más kérdés, hogy ezek a kaspók mennyire szépek.
