élni, lenni, szeretni, enni, horgolni | moksha.hu

term ID:1861
parent cat ID:1861
parent cat ID 1:44
post ID:855
category_1861

Tartalomjegyzék erről az oldalról:

Marostica

Egerek és emberek

Budapest tulipánjai

Le TAG

Critical Mass

Motorszerelők macska-gyesen

Angol kisváros a tengerparton: Poole

Classe de mer

Képek az elmúlt napokról

Alvó titánok

Galway

Visszaugrás a navigációra
Az oldal cikkei bevezetőkkel:

Galériával

Marostica

Marostica

marostica

Marostica azonnal elkötelezett hívévé tett.

Pedig először csak a hatalmas falat láttam, amely hibátlan nyakláncként öleli körbe a várost. Felfut a hegy tetejére,  ahol a “medál” a felhőkig nyújtózó vár. Mindenképpen meg kell mászni a kacskaringós, megerőltető utat a felső várig, mert onnan a kilátás hadúri. Madártávlatból kémlelhetjük az alattunk elterülő síkságot. Egyébként pedig mikor lenne alkalmunk olajfák között majdnem az égig mászni.

Marostica kellemes hangulatú kisváros színes házakkal, szűk utcákkal és egy híres játékkal.
Castello Superiore előtti teret márványkő borítja és a fekete-fehér négyzetek sakktáblát alkotnak, innen a neve a Piazza degli Scacchi, azaz Sakk tér. 1454-ben két nobili, Rinaldo D’Angarano és Vieri da Vallonara, beleszeretett Taddeo Parisio, Marostica urának, Lionora nevű, állítólag gyönyörű lányába. Az akkori szokás szerint meg kellett mérkőzniük és a győztes vihette a lányt. Parisio kitalálta, hogy a két kérő sakkjátszmában mérje össze erejét. A nagyúr ravaszsága azonban igen szemtelen, mindkét lányát férjhez kívánta adni. Lionora kezére a győztes pályázhatott, húgát pedig a vesztesnek kellett feleségül venni. Arról nem szól a fáma, hogy Lionora húga után miért nem tolongtak a kérők.
A kérők sakkjátszámája nagy látványosság volt. Nem csak a díszes úri kompánia, de még a szolgák is összesereglettek. A két kérő mozgatta a fehér és a fekete sakkfiguráknak öltözött embereket, akik a játék szabályai szerit ám igen parádésan tették dolgukat. Azóta, a hagyomány szerint, minden évben megelevenedik ez a játszma és napjainkban is a sakkfigurákat XV. századi ruhába öltözött emberek személyesítik meg.

Egerek és emberek

Egerek és emberek

lead

Megszaporodtunk. Kamilla (Vilmos szavaival: a horrorisztikus családtag), fülek nélkül él, és vakarózik, de a fertőzés elkerülése érdekében elkülönítettük. Charlottenak pedig játszótársra volt szüksége. Az egérvásárlás felért egy melltartó kiválasztásának utánjárásával, annyi szempontot kellett figyelembe venni.
Fekete – fehér legyen, nőnemű, fiatal és olcsó. A szokásos boltjainkat végigjártuk a Châtelet-nál, de egyik üzletben sem találtunk megfelelőt. Egészen a Rue Rivoli-ig (a Louvreig) gyalogoltunk azzal a hittel és elszántsággal, ami a maratoni futáshoz kell. Aztán a sarkon, a legeslegutolsó állatkereskedésben, miután elmondtam a tulajdonosnak az egér paramétereit, megkönnyebbültem. A férfi szája mosolyra húzódott és tudtam, hogy kitartásunkat egér koronázza. Miután elmondtam, hogy csak egyetlen példányt szeretnénk vásárolni, kicsit alábbhagyott a férfi lelkesedése  (1 db  fehér egér 4, – a fekete – fehér vagy szürke- fehér 5,50 euro, de 3 darab vásárlása estén kedvezmény jár), de én hajthatatlan maradtam.
A buszon nem bírta tovább a lányom és elővette a szállítókosárkából, az utasok legnagyobb megdöbbenésére. Miután megnyugodtak és szemlélgették a “boldog gyermekkor” zsáner-pillanatait, lopva engem mustráltak.  (Tudom én, hogy korábban másról szólt ez a mustra, de a lányom elégedettsége engem is elvarázsolt.)
Otthon, az összeszoktatás nem volt zavartalan, Charlotte védte a területét (gondolom) és a kicsi – aki végül a Brandy nevet kapta – közeledésére sivítással reagált.
Bő egy nap eltelte után : jelentem összeszoktak, nincs sivítás, nincs marakodás, csupán két élénk, kíváncsi egérke.
Eszter ma napoztatta őket az udvaron, miközben eljátszotta a rigolyás egérpásztort.  Tudja ő, hogy nem nevelhetők, nem idomíthatók, sőt egyáltalán semmilyen hasznot nem hajtanak, de szereti őket.

Budapest tulipánjai

Budapest tulipánjai

moksha

Vajon hány tulipán virágzik idén
tavasszal Budapesten?
Annyira azért nem vagyok bolond, hogy egyesével összeszámoljam, de annyira igen, hogy írjak egy levelet a Főkertnek. Legnagyobb meglepetésemre (mindig meglep, ha valami jól működik ebben az országban) választ is kaptam. 2008 őszén (mert a tulipán, jácint és nárcisz hagymákat ősszel kell elültetni) 34.100 db hagymát ültettek el a városban. Ebből 7.975 db tulipánhagyma került a Szent István Parkba és 2.100 db nárcisz a margitszigeti Pest-Buda Emlékműhöz.
Virágzó tulipánok a Szent István Parkban (Fotó: Myreille)

Le TAG

Le TAG

letag

Először az ötlet tetszett meg. Miközben átépítenek egy monumentális épületet, – a teljes kihasználatlanság helyett – helyet adnak a nyers téglafalakhoz illeszkedő kiállításnak. Az ötlet zseniális, hiszen a szakadó esőben több százméteres sorban álltak az emberek a látványért.
A párizsi Grand Palais dél – keleti szárnyát felújítják, de telitalálatos helyszín az Alain – Dominigue Gallizia gyűjteményéből válogatott mintegy 150 graffiti bemutatására. A lányommal szerencsések voltunk és alig két percnyi várakozás után bejutottunk, majd legnagyobb megdöbbenésünkre, tárlatvezető ismertette a figuratív és nonfiguratív alkotások technikai részleteit, jelentését.
Tudom, sokan még mindig utcai vandalizmusként kezelik, de néhány kép már tényleg túltesz a Magyarországon ismert falfirkákon. Itt egyszerűen utcai művészetként definiálják (illetéktelen helyen itt is súlyosan bírságolják magántulajdon-sértés miatt), de Alain-Dominique Gallizia építész gyűjteménye más; helyenként vizuális káprázat.
A Le TAG (rövidítés: tagger/writter) című tárlatra szinte minden földrészről, immár 3 generáció munkáit válogatták össze a párizsi Grand Palais-ba.
Még egy hétig, 2009. április 26-ig látogatható a Le TAG a Grand Palais-ban.
Grand Palais hivatalos oldala>>
Képek a Le TAG-ról (Fotó: Eszter)

Critical Mass

Critical Mass

cm Szokásunk szerint ott voltunk a Critical Masson. Igaz, bringára még nem ültünk, de kettőnkre éppen négy kerék jutott, éljen a 4 kerekű babakocsi, ami fejenként kettő, szóval nem álltunk rosszul.
Képes beszámoló.

Crtitical Mass, 2009.04.19., Budapest (Fotó: Myreille)

Motorszerelők macska-gyesen

Motorszerelők macska-gyesen

macslead Meggyőződésem, hogy minden macska csak azért létezik, hogy rabszolgasorba hajtsa az embert.
Erre életük első pillanatától képesek, ahogy a következő példa is mutatja.

Úgy esett, hogy az anyamacska feltűnés nélkül babázott le a motorszerelőnk műhelyudvarában, és már csak azt vették észre, hogy a kutyák elkergették a gyerekágyast: maradt utána három, fekete, magzatmázas kisvirsli. Két lehetőség merült fel, de a gyilkolósat nyilvánvalóan senki nem vállalta be. Most tehát a szerelőstáb mondjuk egy láncvezető-csere és egy féktárcsa-szabályozás között injektoros üzemmódba vált: kétóránként cumisüvegből fecskendezik az állandó hőmérsékletet biztosító kosárban fetrengő vak macskacsecsemők szájába a kaját, nedves ronggyal polírozzák a tisztogatásra megérett testrészeket, aztán mennek vissza motoridomokat csiszolgatni.
Viszonylag kevés olyan szervizt találni manapság, ahol a polcon a motorolaj mellett gyerektápszer és kecsketej figyel.
A pótmamák azért nem vállalnak felelősséget, ha a kölkek később V4-es hangon dorombolnak majd, de ha túlélik az első heteket, onnantól garantáltan hidegben is pöccre indulnak; egy hónap múlva jöhetnek értük az önként jelentkezők, a gyári fekete fényezésen viszont felárért sem lehet változtatni. Kismacska kipufogóban című kép még nem készülhetett, de ahogy a macskákat ismerem, lesz ilyen is nemsoká.
A fotókat a nevelőszülők készítették.

no images were found

Angol kisváros a tengerparton: Poole

Angol kisváros a tengerparton: Poole

Ha az ember a 7 mérföldes csizmáját hordja, akkor a Hengisbury Headtól Pooleig épp egy lépest kell tennie.

poolelead2

Azért érdemesebb rendes kiscipőben elindulni, mert akkor Anglia leghosszabb aranyhomokos tengerpartján sétálhat végig az ember.

Lush csodát Poole-ban! Ha a Lush, kézzel gyártott szappanok származása után nyomoznál, a szálak Poole-ba vezetnének. Itt kezdődött az egész szappangyártás egy családi vállalkozás keretében. Azóta ha megfelelő a széljárás, émelyítő a szappanillat a város bizonyos részein. A Lush a kozmetikumok állatokon való tesztelése ellen van. Nem tudom mi baj lehet egy kutya luxusfürdőjevel.
Poole. A világ második legnagyobb természetes öble (Sydney után), 8 kisebb-nagyobb szigettel. A legnagyobb közülük Brownsea island. 1907-ben itt alakult meg a cserkeszek szövetsége és a mai napig is itt van az egyik táboruk. Az angolok azt hiszem mégis arra büszkék, hogy a szigeten vannak a számunkra teljesen közönséges, számukra viszont ritka vörös mókusok. Persze, ha azt akarnánk, hogy a szárazföldre is jusson belőlük, akkor a menetrendszerinti hajóval kellene átjönniük.
A Poole Quay a város központja. Modern luxusépületek megfűszerezve néhány még megmaradt több száz éves hagyományos angol pubbal. Ha nem esik, mindenki kint ül és a jól megérdemelt pint-ot issza és bandázik.
A kikötőben halászhajók, sétahajók és yachtok sorakoznak. James Bond innen veszi a több milliós szuperyachtokat, a pooli Sunseekers-től. A kikötőben ott sorakoznak az éppen készülő kicsi vagy éppen 30 méteres luxushajók. A rakpart tavasztól őszig motorostalálkozók színhelye, kedd esténként több ezer jármű tűnik fel a városban. A változatosság kedvéért péntekenként autóstalálkozók színesítik a kikötőt, a minitől a piros sportautó kategóriáig, a Porschékon keresztül a nyitott kocsikig minden heten más. A sirályok állandóak és örömmel fejezik be a sarki fish and chipsből szarmazó étel otthagyott maradványait.
Csütörtökön piac a főutcán, a farmokról előkerülnek a hazikészitésű lekvárok, sütemények, kenyerek, húsok, zöldségek. A hentes a sarkon kiabál. Olívabogyót és házi sajtot lehet kóstolni. (Meg kolbászt, de az nem akkora élmény.)
Aztán ott van Sandbanks, egy kis földnyúlvány, a gazdagok és híresek földje. Ferrarik, Porschék és Mazaretik suhannak ezen a részen. Szomorú, hogy a globális felmelegedés hatására akár víz alá is kerülhet, de egyelőre a világon a negyedik legértékesebb földterületnek számít. Sokak számára jó hír, hogy a gazdasági válság hatására meg itt is zuhantak az ingatlanárak, már itt sem kell kifizetni 4 millió fontot egy földszintes házra.
Érdekes, hogy Angliában adjak el a legtöbb nyitott autót. Lehet, hogy az angoloknak nem tűnt fel, hogy sokszor esik. Mindenesetre azt itt megtanultam, hogy barmit terveztél is el, ha süt a nap, akkor minden kiesik a kézből és irány a levegő.
A környék egyébként hemzseg a szebbnél szebb természeti helyektől. Ha az ember a 7 mérföldes csizmáját hordja, akkor a Hengisbury Headtól Pooleig épp egy lépest kell tennie. Azért érdemesebb a rendes kiscipőben elindulni, mert akkor Anglia leghosszabb aranyhomokos tengerpartján sétálhat végig az ember.
Itt kezdődik a Jurrasic Coastnak nevezett, 153 km hosszú partszakasz, ami a Világörökség része. Ezek a sziklak a Fold történetének 185 millió evet mutatják be, teljesen meglepetésszerűen az elnevezést nem megtagadva a triász, jura és kréta időszakokból mutat példát. Ha nem is dinoszaurusz-lenyomatot, de mindenfele megkövesedett kagylót találhatunk.
Mint kisváros, a tempója is olyan. Nem sietünk. Az emberek ismeretlenül is rád mosolyognak az utcán, vagy éppen ezert. Segítőkészek és bármikor szóba állnak veled az időjárásról, de azért túl mélyenszántó beszélgetésre ne számíts.
Megtaláltam Poole promóvideójat, amiben minden igaz, csak a megfelelő helyen és időben kell lenni hozza.
Poole képekben (Fotó: Hana)

no images were found

Classe de mer

Classe de mer

classedemerlead

Ami Magyarországon erdei iskola, az Franciaországban (iskolánként változó) a lányom intézményében: tengeri iskola. Aki azt hiszi 12 nap szabadság, az nagyon téved: szigorú órarend szerint a lehető legnagyobb környezetismereti tudás megszerzése tábori körülmények között.

Helyszín: Bretagne régió, Trebeurden, Cotes d’ Armor, Centre VVF OKAYA, az Atlanti-óceán partján.

Párizsból TGV-vel 3 óra alatt értek Morlaix-be , onnan a szabadidőközpont autóbusza mintegy háromnegyed óra alatt szállította őket a táborba. Egyébként Párizs – Trebeurden autópályán 524 km.
A szigorú órarend első sorai azt tartalmazza, melyik napon hány órakor kezdődik a dagály, majd az apály és az óceán milyen magasan tetőzik. Reggeli után átöltözés neoprén ruhába, irány az óceán. Az én drága kicsi alföldi lányom, aki egy szikra zsírtartalékkal sem rendelkezik, még szörfruhában sem bírt rozmárkodni a 9-10 fokos vízben.
Első levelében azt írta: ” sokáig katamaránoztunk, a végére majd’ megfagytunk, és az oktató is húzta a köteleket, mert annyira elgémberedtek az ujjaink, hogy nem tudtuk megfogni. Délután halásztunk, kagylókat és rákokat találtam, tudod azt a nagyot. (Tarisznyásat, vagy mi is? ) A kaja ehető, de nem olyan mint a tiéd.”
A kevésbé “hideg” és Eszter szerint fárasztó napokon hajókirándulás keretében madárélőhelyeket kerestek fel a környékbeli szigeteken. Mindezeket kiegészítette az elméleti oktatás: a régió kialakulása geológiai szempontból, a hajózás alapszabályai, a hajóutak, jelzések, kötélcsomózási technikák, a széljárás hasznosítása… A szárazföldi és a tengeri élővilág (számtalan madár, 12 féle kagyló, hihetetlen formájú és nagyságú csigák, a vízinövények, rákok, halak). Miután megismerkedtek mindezekkel, naponta meg is kóstolhatták. A tengeri akvárium berendezéseit maguknak kellett összeszedni, pontosabba kihalászni.
Csak postai úton levelezhettünk, se zsebpénzt, sem mobiltelefont, semmilyen elektronikus játékot nem vihettek magukkal. De nem ezek hiánya miatt nem szerette meg Eszter a classe de mer-t. Anya, család és valódi barátok nélkül a számára végtelen hosszú magány tette közömbössé a csodálatos vidéket.
(Fotó: Eszter)

no images were found

Alvó titánok

Alvó titánok

verebesgy A képek önmagukért beszélnek. Bármit tennék hozzá csak szószátyárság lenne. Verebes Ernőnél pontosabban nem tudom megfogalmazni, micsoda érzések kavarogtak bennem Gyuri képei láttán.
” Ismerős arcot látni olyan, mint kezet mosni.
… Az arc az ember kirakata. A többi bolt meg raktár.

… Egy válságtörzs vagyunk.”

Léphaft Pál grafikusművész és Tolnai Ottó író szavait a “hitetlen” műítészeknek szánom:
Nyx fedetlen nyakának íve
nyx “Ha elfárad a szemünk és homlokunk síkján a fény, ha beláthatatlan lesz a tér, ha megroppan köröttünk minden, ami egész, emeljük arcunkhoz kezünk, hogy megerősödjön bennünk a fény, hogy megnyíljon a sok elhomályosított kép. Mudrá, az Alvó titánok és Nyx karcsú nyakának íve. Ott gyúlnak ki belső fényeink, ahol kialszik a büszke én, a vakító külső tér. Kezünk leghűségesebb társunk. Ha elfáradunk, a hetedik napon kezünk fölemel és eltakar. * Ha elnehezül a kezünk, a lábunk és a fejünk, ha elfárad a szemünk, ne menjünk tovább, hagyjuk aludni a titánokat, a teremtést és a festészet lényegét, Verebes György zentai kiállításán az óriás vásznakat. Tegyük el, amit eddig írtunk és fényképeztünk, kerítsünk egy széket, és üljünk a terem aljában egy kisebb méretű kép elé. Nyx. A nő fedetlen nyakának rózsaszín íve elmondja, mi a teremtés és az alkotás lényege.” ( Magyar Szó. 2008. október 27. )
“Filozófia és költészet? Történelem és mitológia? A műveltség önmagában is olyan teljes és örökké változó teher lehet, amely elrejti a lényeget, agyonnyomja az invenciót, a lendületet, a spontaneitást, a váratlanság, a keresetlenség szikrázó szépségét. Csakhogy Verebes Györgyöt az a fajta rövid lejáratú festői hatás nem izgatja. Az ő olvasmányokon, irodalmon, történelmen, filozófián, zenén, képzőművészeten, szabadon, tehát különös és irigylésre méltó természetességgel átjáró mentalitása úgy működik, hogy abban ott a részletek finom szépségének teljességtudata, a föltárható mikroszkopikus elemben a makro-világ egésze, a teljesség együttlátásának képessége. Európai tájékozottsága ismeri a helyi értékek egyetemes érvényességét, mert neki a Balkán és Közép-Európa kettős peremvidéke, a központ, ahol a klasszikusra szervesen épülhet rá a latin, a szláv, a germán, vagy az az ismeretlen eredetű és egyedülvalóságában is megejtően magának való, amit magyar műveltségnek tudunk, hiszünk. S ebben a provinciálisan globális világképben van valami közös Vilnától Zágrábig, Prágától Gdanskig.
Értjük Verebes Györgyöt, de még inkább érezzük hitelét mindannak, amit mond. Pontosan azért, mert intellektuális világának ösztöneiben is van fedezete. Mert képeivel úgy varázsol el, hogy e világ nem evilági hangulatát hozza elő. Ez a meditatív monumentalitás a teremtés és a közelítés kettősségében különleges. “

A most megjelent könyv méltó prezentáció Verebes György alkotásainak bemutatására. Méltó ahhoz; hogy aki kézbe veszi, megkeresse és megnézze ezeket a monumentális festményeket.

A Szolnoki Művészeti Egyesület és az Etna Kiadó meghívja Önt és barátait az
ALVÓ TITÁNOK Verebes György szolnoki festményein
című kötet bemutatójára
Ideje: 2009. április 18. szombat 17 óra
Helye: TISZApART Mozi (Szolnok, Templom út 2.)
A könyvet bemutatják a szerzők: Antall István a Magyar Rádió irodalmi szerkesztője, Jenei Gyula költő, Léphaft Pál grafikusművész, újságíró, Tolnai Ottó író, Verebes Ernő író, zeneszerző és Verebes György festőművész
A beszélgetést vezeti: Antall István a Magyar Rádió irodalmi szerkesztője
A könyvbemutatót Verebes Ernő (basszusgitár) és Verebes György (zongora) koncertje követi.

Galway

Galway

galwaylead

Galway három óra alatt megunható: egy sétálóutca, egy katedrális és egy kis óceán. Viszont Galwayban lehet enni a világ legjobb fish and chips-ét.

Galway az igazi arcát mutatta. Szemerkélt az eső, de azért megnéztük a batár katedrálist, ami egy batár parkoló közepén pöffeszkedik, sétáltunk az egyetlen sétálóutcán, majd beültünk a McDonagh’s-ba fish and chispet enni és mint a többiek, mi is nagy pohár tejet ittunk hozzá.
Galwayi látnivalókhoz tartozik a Wilde-Wilde szobor. Oscar Wilde és Eduard Wilde, hirdeti a réztábla, és csak némi nyomozással tudtam kideríteni, hogy felénk az észt író nem dupla, hanem szimpla vével írja a nevét.

wilde

Oscar Wilde (1854-1900) és Eduard Vilde (1865-1933). Az ír és az észt író a valóságban sohasem találkozott, viszont elképzelt találkozójuk nem csak Galwayben, hanem az észt Tartuban is látható:

fotó: http://globeart.wordpress.com/2007/06/19/eduard-vilde-oscar-wilde/

Galwayi fotóalbum (2006, Myreille)

Visszaugrás a navigációhoz

Visszaugrás a navigációra