A ma szakácskönyve és a teakészítés

Myreille

Régi szakácskönyv, családi örökség. A kiadási éve nem ismert, viszont igen hasznos és egyben mókás olvasmány.

Így kezdődik:

A ma
szakácskönyve

2000 recept
diétás ételek
olcsó és gyorsan
készülő ételek
weekend főzés
nyers ételek

Dante kiadás

“A szakácskönyvnek ma egészen más szerepe van, mint régebben. Nem elég, hogy leírja az ételek készítési módját, nem elég, hogy kitünő ételekre tanít. Ennél sokkal többet kívánnak tőle!
A
ma háztartásának minden követelménytét, a mai háziasszony hajszolt, nehéz életét, legtöbbször szűkös anyagi viszonyait kell szem előtt tartania. És amellett sok, sok ötletet kívánnak tőle, amivel segítségére legyen a háziasszonyoknak. Ma nem az étkezés különlegessége a fontos, hanem: 1. legyen tápláló; 2. legyen a modern orvosi tudománynak megfelelően egészséges; 3. legyen olcsó; 4. készüljön el mennél gyorsabban; 5. és mégis legyen ízletes, szemnek is tetszetős.
Ez a szakácskönyv igyekszik mindennek a követelménynek megfelelni. Amennyire azt egy könyv keretén belül lehet! Gondol a főzni semmit sem tudó kezdőkre, tanácsot ád a másféle hivatással elfoglalt dolgozó nőknek, segíti a magányos ember háztartását, kielégíti a nagy családot. A hétköznapok étrendje mellett az ünnepekről sem feledkezik meg. […]
Ebben a szakácskönyvben még egy fontos szempont érvényesült: egyformán készült városi- és vidéki háztartások számára. Ami pedig a legmodernebb benne, az a
rendszerezése. Ebben párját ritkitja! Mert a recepteken túl a háziasszony pontosan megtalálja benne: melyek az egészen olcsó ételek, melyek a gyorsan készülők, mik készülnek maradékokból, melyek a diétás ételek, nemzeti eledelek.”

A szakácskönyv korát csak tippelni lehet öreg lapjai, nyelvezete és a “kell hozzá”-nál szereplő mértékegységek után. Az almaleveshez “4-5 drb. alma és 1 d tejfel”, a teaperechez pedig “9 g. amónium kell”, a csokoládé felfújthoz pedig “Stella-vanilincukrot” ajánl. A Sütemények fejezetcím a lap aljára esett és zárójelben ez olvasható alatta: A következő oldalon kezdődnek.

A Zsírolvasztás és a baromfitisztítás valamint a Hogyan mossuk meg a főzeléket? után egészen hosszú bekezdés a Teakészítés:

“Teához teljesen külön edényt, fazekat használunk. Minden háztartásban legyen egy kisebb (két csésze teának való) és egy nagyobb teafőzőedény. Lehet aluminiumból, nikkelből vagy hibátlan zománcos edény. Teljesen, pontosan ráillő fődő is kell hozzá. Ahány csésze teát akarunk, annyi csésze vizet teszünk fel forralni., mindenik csészényit egy-két kanálnyi vízzel megtoldva. Ez elforr, elpárolog. Mialatt a födővel letakart tiszta víz forrni kezd, előkészítjük a teáskannát, és a teaszűrőt. Aki olyan kényes, hogy az ezüstszűrő ízét is megérzi, az ne szűrje a teát. A kannát is, szűrőt is öblitsük le hideg vízzel. A tea leforrázásának több módja van. 1. A teát (minden csészényi italra félkanálkával számítva) a lobogva fővő, tehát erősen bugyborékoló vízbe dobjuk, az edényt azonnal félrehúzzuk a tűzről, lángról és lefödjük. Ha világos teát akarunk, akkor egy-két másodperc mulva leszűrjük, ha erősebbet, sötétebbet, akkor tovább hagyjuk lefödve. A kannába szűrt teát azonnal csészékbe töltjük, mert leszűrve is sötétedik! 2. A teát a kannába tesszük és bugyborékoló, fövő vizet ráöntve hirtelen letakarjuk. Azután szűrjük vagy aki szűrni nem szereti, kicsit hagyja leülepedni és azután óvatosan önti le róla. 3. A keserű teát (angolos, oroszos ital) úgy kapjuk, ha  a teát pár percig együtt főzzük a bugyborékolva fövő vízzel, azután leszűrjük.  Ez teakivonat, melyből ízlés szerint töltünk minden csészébe és forróvízzel egészítjük ki. Az ilyen teakivonat két, hideg időben három napig is eltartható.”

Visszaugrás a navigációra

Visszaugrás a navigációra

Visszaugrás a navigációra