Bodzaszezon idején mindig elkap az őrület; a kertben lévő bodzamennyiségből egy teljes szörpgyárat eltarthatnék. Nekem viszont korlátozott a feldolgozási kapacitásom, pedig bármennyit csinálnék, még a tél előtt elfogyna. Sokan mások is így vannak vele, mikor a faluban bementem a kisboltba, hogy citromsav kéne még, a boltos néni nem is annyira kérdezte, mint inkább kijelentette, hogy „bodzaszörp készül?”. Mivel évről évre elfelejtem, hogy előző szezonban hogyan is csináltam, főztem, nem főztem, forraltam, nem forraltam, idén komoly dokumentációba fogtam, miután a neten fellelhető csitrillió bodzaszörp-receptből összeraktam azt a kettőt, ami a legjobbnak tűnt: van egy sima, meg van egy procc.

Fotó: Vidra

Fotó: Vidra

Fotó: Vidra
Karamellás bodzaszörp Ez a recept a karamell miatt izgatta nagyon a fantáziámat, még mindig ázik, de annyit már tudni, hogy ízre tökéletes, csak kevésbé sűrű, mint az előző, legközelebb kevesebb vizet teszek a sziruphoz. Hozzávalók: két műanyag láda a hűtőszekrény aljából (jól van, jól van, jövőre már lesz bodzás kádam) 50-60 bodzatányér 4 kiló cukor 6 liter víz 5 citrom 10 dkg citromsav 5 g nátrium-benzoát A cukor és a víz jelentős részéből cukorszirupot főzök, amíg szépen elvan magában, addig a maradék fél kiló cukrot karamellizálom. Ha kész, hozzáöntök egy liter vizet (szerintem ez lehet kevesebb), erre jól megdermed egy része, úgyhogy megint felforralom, hogy ne maradjanak égetett cukortömbök a lében, végül a karamellás cuccot hozzáöntöm a már majdnem kész cukorsziruphoz, és még együtt is forralok rajtuk egyet. Ha kihűl, beleteszem a többi mindent, ez is áll 3-4 napig (ha 5-6, az se baj), aztán szűrés és palackozás. Ránézésre 8-9 liter teaszínű szörp lesz ennyiből, de ezt kevésbé kell majd hígítani. Ha hétvégéig kitart a bodza, akkor lesz még egy adag, még nem döntöttem el, melyik recepttel, de abba kerül majd citromfű és menta is. Aztán jön majd a következő kalandom a bodzalekvárral.

Fotó: Vidra