Hűvös, borús ősszel forró csemege: sült alma

Myreille

Ősszel, amikor friss, ropogós és lédús az alma, nálunk nagy mennyiségben fogy. Szeretjük nyersen, de borús, esős napokon a sült alma a kedvenc.

 

Az almákat mindenféle töltelék nélkül, egészben szoktam megsütni és amíg az almák sülnek a sütő kellemesen felmelegíti a konyhát. Tudom, hogy ezer variációja van a sült almának, valaki megpucolja, valaki diós-mézes töltelékkel tölti meg, én úgy sütöm, ahogyan nagymamám és anyukám szokta, mindenféle flanc nélkül.

Az ép, hibátlan almákat egy sütőtálra teszem, majd 180 fokos sütőben addig sütöm, amíg teljesen átsülnek. Kisebb almáknál ez bő egy óra, nagyobbaknál kettő. Sülés közben az almák szétdurrognak, édes levük egy része kicsorog és karamellizálódik az almahéjon és a tál alján. Utóbbit se hagyjuk veszni, ujjal törölgetjük ki.

Sülés közben az almák héja feszes és fényes, majd hűlés közben összeráncosodik. Én az almahéjat szeretem a legjobban, bár a sült almahús is nagyon finom. (Az a szerencsés helyet alakult ki, hogy a fiam inkább az almahúst kedveli, így az összes almahéj az enyém.) Sajnos, az almákkal meg kell várni, hogy langyosra hűljenek, mert forrón túlságosan égetnek. De ha véletlenül marad pár szem, ami teljesen kihűlt, számomra azok is ellenállhatatlanok…

Sült alma (Fotó: Myreille)

Sült alma (Fotó: Myreille)

Ui: A friss almákat 8 cikkre szoktam vágni úgy, hogy héjukat rajtahagyom, magházukat viszont kiveszem. Ebben a tálalásban a fiam 3 kisebb almát jókedvűen megeszik, amikor hazaértünk az oviból.

Kapcsolódó cikkek:

Nyomtatás

Cikkeket csak regisztrált felhasználok tudnak elmenteni! Regisztrálj most!

Visszaugrás a navigációra

Szólj hozzá!

Szólj hozzá

Visszaugrás a navigációra

Visszaugrás a navigációra