Illatos kuszkusz meg a hal

Myreille

kuszkuszhal

Nem népitánc és nem vérfertőzés, tehát a kuszkuszt ki kellett próbálnom.

Az eredmény engem meggyőzött, a pasim szerint túl könnyűnek és tarhonyára hajazónak ítéltetett. (Persze, az is csak most derült ki, hogy a pasim életének korábbi szakaszában megette az egy életre jutó tarhonyamennyiséget.) A kuszkusz búzatöret, amelyet némi lisztes vízzel apró gombócokká alakítanak szorgos női kezek vagy ügyes gépek. Szóval tényleg távoli rokonságban áll a tarhonyával, viszont köszönő viszonyban sincs a pirított zsemlemorzsával, amelyre a kész kuszkusz kinézetre hasonít.

A kuszkusz (a kész étel) ugyanis lágy és könnyű. Észak-Afrikában kuszkuszfőző edényben készül. Alul a szaftos, zöldséges hús, felül a gőzben párolódik a kuszkusz, amelyet korábban átmostak és lecsöpögtettek.  Szakbarbár vagyok, de mentségem is van: honi körülmények között készítettem el az illatos kuszkuszt és hozzá a halat.

Tulajdonképpen ennél az ételnél csak az időzítésre kell figyelni, mert frissen a legjobb és túlzás nélkül 15 perc alatt elkészül.

Vizet forraltam és 1 bögre durum kuszkuszt összekevertem 1 evőknál kuszkusz fűszerrel*, felöntöttem 1 bögre forró vízzel, apró vajdarabokat tettem a tetejére és lefedtem folpackkal. (Bő 5 perc kell neki, de kicsivel több sem árt.)

Serpenyőt hevítettem és amikor nagyon forró volt, beletettem a sózott, borsozott halat. (Csak kis mennyiséget, hogy a hal ne hűtse le túlságosan a serpenyőt.) A hal mindkét oldalát 3-3 percig sütöttem.

Amikor készen volt a hal, némi citromot csavartam rá, villával átkevertem a kuszkuszt és lehetett asztalhoz ülni.

*ESPIG márkájú kuszkuszfűszert kaptam Párizsból és annyira tökéletes, hogy a minap még a fasírozottba is tettem.

Kapcsolódó cikkek:

Nyomtatás

Cikkeket csak regisztrált felhasználok tudnak elmenteni! Regisztrálj most!

Visszaugrás a navigációra

Szólj hozzá!

Szólj hozzá

Visszaugrás a navigációra

Visszaugrás a navigációra