Mennyei lapocka minimális munkával

Myreille

Szaftos, illatos és omlós. Az egyik legjobb hús, ami a sütőmből eddig előkerült. Avagy óda a sütőzacskóhoz.

Isten áldja a sütőzacskó feltalálóját! A gyrosos, sütőzacskóban sült csirkecomb után ismét királyi étel került az asztalra: egyben sült lapocka. Korábban nem boldogultam az egyben sütött húsokkal – pedig a férjem imádja – mert mindig, valahogyan kiszárítottam.

A vasárnapi ebéd története szombat délelőtt kezdődik, a bevásárlással. Kipakolás közben, mielőtt hűtőbe tenném a húst, bepácolom. 1 egész fej fokhagymát apróra vágok és összekeverem a szintén apróra vágott nagy csokor korianderrel, rendes mennyiségű sóval és borssal. Majd ezzel a keverékkel bemasszírozom a húst. Sütőzacskóba teszem, locsolok rá egy kis szójaszószt, majd szorosan bekötöm a zacskó száját és beteszem a hűtőbe. (A húst bárhogyan lehet fűszerezni, azonban a sok fokhagymát érdemes megtartani.)

Másnap reggel kiveszem a húst a hűtőből, és sütőzacskóstól egy tűzálló tálba teszem. Fél óráig hagyom szoba hőmérsékleten, majd utána nagyjából 180 fokos sütőben 3,5 órát sütöm. (A zacskóra ragadt fokhagyma az első órában szénné ég, de a húsban nem tesz kárt.)

Nekem általában annyira felfújódik a sütőzacskó, hogy csak kipukkantás után tudom kivenni. Kibontom a húst a zacskóból, azonban még egy bő negyed órát állni hagyom alufólia alatt. (Főtt újkrumplival és újhagymás paradicsomsalátával igazán tökéletes fogás.)

Hozzávalók:
1,2 kg sertéslapocka
1 fej fokhagyma
1 csokor koriander
só, bors

és persze sütőzacskó…

Visszaugrás a navigációra

Visszaugrás a navigációra

Visszaugrás a navigációra