8 felejthetetlen, sírva röhögős “anya lettem” félperces

Myreille

Ha nem velem esne meg, hanem egy filmben látnám, azt hinném, hogy megszaladt a forgatókönyvíró fantáziája: Anya lettem gyerekszáj kiadás. Üdv az életemben!

Fotó: Myreille

Dani újrahasznosított egy ikeás dobozt/Fotó: Myreille

Dani: Anya, tudod, hogy ki vagyok én?
Én: Nem. Ki vagy?
Dani: Elfelejtettem. Megmondod?

Zsombi: Vajon ki ette meg a csokinyuszit?
Dani: Sütitolvaj Bandita.
Zsombi: Dehogy! Apa volt, én tudom!
Dani: Nem apa a Sütitolvaj Bandita, hanem a Télapó! Láttam a Peppa malacban és csak morzsákat hagy.

 

Dani (Fotó: Myreille)

Dani (Fotó: Myreille)

 

Szombat reggel, még alszom, amikor Dani megáll az ágy mellett a fejemnél és az arcomba hajol:
– Anya, figyelj rám!
– Figyelek! – nyögöm ki félálomban.
Erre Dani nagyon szigorú hangon, ahogy előző nap megbeszéltük, mi a valódi figyelem, felszólít:
Akkor nézz a szemembe!
Kipeckelem a szemeimet és a szemébe nézek. (Ennyit az alvásról. Az óra 6:10-et mutatott.)

 

Zsombi (Fotó: Myreille)

Zsombi (Fotó: Myreille)

Dani kinéz az ablakon a régi kukára, amibe az esővizet gyűjtjük öntözéshez, nagy komolyan megjegyzi:
Megtelt a varázsfőzetes edényem!

Zsombi nyelvtanra szavak helyesírását gyakorolja. Nem túl nagy kedvvel:
– Anya, ebből hányat fogsz kikérdezni?
Mindet! – válaszolom. – De ugye ezen nem lepődtél meg?
Úgy hiszem, nem lepődött meg! – jegyzi meg Dani.

Dani: Apa, kinyitnád?
Apa: A garázskaput?
Dani: Nem a varázskaput, hanem azt, ahol ki szoktál állni a Mercivel!

Dani: Milyen jó dolga van az óvónéniknek!
Apa: Igen, tényleg! Te is óvónéni leszel, ha nagy leszel?
Dani: Nem! Én varázsló!

Zsombi: … azt mondja, hogy épített egy “dia” házat. Tudod, anya, mi, akik minecraftozunk, a gyémántra azt mondjuk, hogy dia, mert di-a-mond. Érted?

Kapcsolódó cikkek:

Nyomtatás

Cikkeket csak regisztrált felhasználok tudnak elmenteni! Regisztrálj most!

Visszaugrás a navigációra

Szólj hozzá!

Szólj hozzá

Visszaugrás a navigációra

Visszaugrás a navigációra