Egy nap a nőkért, avagy a nőnap margójára

Myreille

Aki ismeri a nőket, talán önmaga is nő, könnyen válaszol arra a kérdésre, hogy vasárnap inkább múzeumba menne vagy kuponokkal vásárolni…

egynagyanokert

Részlet az Egy nap a nőkért! kampány palkátjából

 

Pikáns nőnap elé nézünk. Március 8. idén vasárnapra esik és pont arra a vasárnapra, amikor a nagyobb üzletek, bevásárlóközpontok még nyitva lehetnek. Utána vasárnapra marad a takarítás, a rántott hús és a vasalás, mert a szombat elment a vásárlással.

Az utolsó vasárnapot minden áruház kihasználja, tele van a postaládám kuponokkal, kedvezményes ajánlatokkal, vissza nem térő lehetőségekkel. Óriási tort ül a kereskedelem.

Mellékszál, hogy kerti munkákat terveztem, esetleg egy diófa vásárlást, meg kellene pici gereblye is, kinéztem egy málna színűt a jól bevált villa helyett, amivel eddig a földet lazítottam a virágoskertben, de mégis sokkolt a család- és ifjúságügyért felelős államtitkár ötlete:

“Hoppál Péter államtitkár úrral a nemzetközi nőnap alkalmából meghirdettük az Egy nap a nőkért programot, melynek keretében vasárnap a nők fél áron látogathatnak el félszáznál több budapesti és vidéki múzeumba.” Novák Katalin, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár, 2015

Amint elolvastam a hír, lelki szemeim előtt azonnal megjelent több tucat nő, akik konfettiként szórják szét az összegyűjtött kuponokat – mint feministák a melltartójukat -, és rohannak a múzeumba, a család meg majd ellesz valahogy, kit érdekel az egész, nőnap van, nincs is jobb szórakozás, mint féláron nézegetni cserepeket, romokat, letűnt szép korok nyomatit.

Önmagam szerint is túlfeszítem a cinizmust.

Ismerem azokat a nőket, ne szépítsünk, egy vagyok közülük, aki – már-már önmaga számára is szórakoztatóan -, gyűjti a kuponokat, a bevásárlást úgy tervezi, hogy 100-200 forintokat tudjon spórolni – zellert nem szabad a Tescoba venni, mert drága, sajtért viszont mindenképpen be kell menni. Az Alidba tejtermékekért megyünk és így tovább… -, mert ez a túlélés záloga nem pedig Munkácsy ecsetkezelése.

És igen, mi nők a túlélésért küzdünk. Nap, mint nap. Újra és újra. A női esélyegyenlőség vágyálom. Menni kell és csinálni kell, mert a gyerek délben éhes lesz, hétfőre tiszta tornacucc kell és jó lenne egy kicsit aludni is… És sokkal vonzóbb, ha a tej és a kenyér olcsóbb 50%-kal, mintha a múzeumi belépőjegy. Persze, ettől még nem nyaljuk be a rezsicsökkentés és az “ingyensör” maszlagát, mert számolni tudunk. Azt is ki tudjuk számolni, hogy drága lesz nekünk a múzeumi látogatás, ha nem kelünk korán és főzünk ebédet a családnak, hanem pizzát rendelünk, vagy elvisszük az egész családot a múzeumba és belépőjegyet veszünk a férjnek és a gyerekeknek. Persze, ezen is matekozunk egyet, hogy érdemesebb-e családi jegyet venni, mint egy félárú (nőnapi) felnőttet, egy teljes árú felnőttet és két gyerekjegyet. Valószínűleg a családi jeggyel, amit bármikor tudok venni, olcsóbb.

Vagy tényleg menjek egyedül, töltsem a vasárnap egy részét egyedül? Bevallom, néha mindent megadnék azért, hogy akkor aludjak, amikor kedvem tartja, ugyanakkor a gyerekekkel töltött hétvégéimet semmire se cserélném el.

Tehát megint voltak nagy szólamok, volt egy ötlet, ami elvitt egy kisebb vödörnyi pénzt, de a női egyenjogúság és a nők helyzete egy cseppet sem javult és még azzal se vigasztalhatjuk magunkat, mint fodrász után, hogy szebbek, boldogabbak lettünk.

Neked van tipped, hogy állami szinten mivel lehetne tenni a nőkért, a női egyenjogúságért?

Kapcsolódó cikkek:

Nyomtatás

Cikkeket csak regisztrált felhasználok tudnak elmenteni! Regisztrálj most!

Visszaugrás a navigációra

Szólj hozzá!

2 hozzászólás a “Egy nap a nőkért, avagy a nőnap margójára” című cikkhez.

  1. bogaar szerint:

    Három évet éltem Ausztriában, ahol vasárnap nincsenek nyitva az üzletek. Szerintem nagy találmány, hamar megszoktam, és kifejezetten jónak tartom. Annyi minden mást lehet csinálni hipermarket látogatás helyett! És a bevásárlásra ott van hat másik nap. Még kuponozóknak is elég kell, hogy legyen. Bár ha azt vesszük, hogy az idő (meg az üzemanyag) pénz, akkor nem biztos, hogy megéri száz forintos kuponokkal szórakozni. Menjünk helyette inkább múzeumba :)
    Én személy szerint vasárnap kertet fogok ásni, a fiam mellettem fogja a földet túrni. Eszem ágában nincs boltba menni.

    VálaszVálasz
  2. Zsolt szerint:

    Csak az utolsó kérdésre reagálnék.
    Egyszerű, szerintem az ország vezetésének a fele kötelező módon legyen nő.

    VálaszVálasz

Szólj hozzá

Visszaugrás a navigációra

Visszaugrás a navigációra