A szerény nőstényállatoknál csendes a kitolás

Myreille

Kevés témával lehet olyan gyorsan megemelni a vérnyomásomat, mint amikor valaki azt akarja megmondani, hogyan szüljek.

Csendes vasárnap délután – ráadásul hosszú hétvége -, én teregetek, Zsombi a “nagyszerű” OFI kísérleti tankönyvéből, az Ábécés olvasókönyvből olvas.

“A nőstény hangyák minden nap egy tojást tojnak. A hangyatojás fehér és viszonylag igen nagy. A nőstény hangya igen szerény állat, mert azt a nagy tojást csöndesen tojja. Nem úgy, mint a nagyszájú tyúk, aki az aránylag kis tyúktojás miatt akkora ricsajt csap.” (123. oldal)

hangya01

Megáll a kezem a levegőben, a vizes ruha meg bután lebeg. Hirtelen ismét fülemben csengenek a barátnőm szavait, aki azt tanácsolta, nyugodtan ordítsak szülés közben, ha fáj, mert ő csendben szült, úgy érezte azt várják el tőle, de ettől semmi se lett jobb. Sem a szülés alatt, sem utána.

Anno hálás szívvel fogadtam a tanácsot, de úgy gondoltam, hogy azok az idők már elmúltak, nincsenek stigmák, minden nő úgy szül, ahogy tud, úgy dolgozza fel a szülést, ahogy neki a legjobb. Kiabál, ha neki arra van szüksége, csendben van, ha arra, és nevet, összeroppantja a segítője kezét, csorognak a könnyei, ha éppen az segít. Ám most, azon kell tűnődnöm, honnan veszi bárki a bátorságot, ahogy a tyúk rikácsolásának jogosságát megítélje.

Vajon a nők, akik szülés közben ordítanak, egyszerűen csak buta tyúkok és példát vehetnének a hangyáról?

Komolyan ilyen sunyi taposóaknákat – csendes szülés jó, hangos szülés gyenge jellem sajátja – kell elhelyezni a gyerekek fejében?

És mi van, ha a hangya is ordít, amikor kipréseli magából a tojást, csak olyan korlátoltak vagyunk, hogy nem halljuk?

Update a kommentek kapcsán:
Nagy Lajos Képtelen természetrajza egy vicces mű. Viszont a olvasókönyvből citált rész nem idézet ebből a műből, hanem annak nyomán készült szöveg. Itt az eredeti, vonatkozó rész:
“A nőstény hangyák mindennap egy tojást tojnak. A hangyatojás fehér és viszonylag igen nagy, mert majdnem akkora, mint a hangya egész testének a fele. A nőstény hangya igen szerény állat, mert azt a nagy tojást csöndesen, minden kotkodácsolás nélkül tojja, nem úgy, mint a nagyszájú tyúk, aki az aránylag kis tyúktojás miatt akkora gezéreszt csap, hogy nem is lehet csodálni, ha egy tyúktojás olyan sokba kerül.”
Ég és föld a különbség…Azt pedig már csak halkan, de gúnyosan kérdezem, miért kellett az átirat, hiszen az eredeti mű is rövid. És lesz olyan is, hogy Örkény egypercet “kicsit” átírnak?

Végeztem közben egy engedélyezett gyerekkísérletet is. Zsombi tegnap olvasta a tankönyvi szöveget. Ami így kezdődik:
A hangya nagyságára és színére nézve különféle. Leggyakoribb nálunk a kis fekete és a valamivel nagyobb vörös hangya. Kék színű hangyák nincsenek.”
Különösen csúnyának találom az első mondatot, de ez személyes, és azt is problémásnak találom, hogy ezt a szöveget úgy strukturálták a könyvben, mint a pár oldallal korábbi állatbemutatókat (pl. szarka, kenguru, öszvér).

Gondoltam egy merészet és Zsombi elé tettem az eredeti szöveget, ami így kezdődik: “A hangya nagyságára és színére nézve különféle, leggyakoribb nálunk Európában a kis fekete és a valamivel nagyobb vörös hangya, a trópusi vidékeken pedig vannak nagy, sőt óriási hangyák, sárga és szürke színűek is. Kék színű hangyák nincsenek, ami a természetnek minden gazdagsága mellett is némi szegénységre vall.
A hangyák igen fejlett társadalmi életet élnek, jól működő szervezettség alapján dolgoznak együtt, s még szép tőlük, hogy kórusban nem énekelnek, és nincs külön szaklapjuk.”
És milyen meglepő, az első sorok után Zsombi már kacagott, pontosan tudta, hogy ez egy vicces szöveg. Korábban az olvasókönyvi feldolgozáson egyetlen egyszer sem nevetett, de még egy félmosoly se kúszott az arcára…

Kapcsolódó cikkek:

Nyomtatás

Cikkeket csak regisztrált felhasználok tudnak elmenteni! Regisztrálj most!

Visszaugrás a navigációra

Szólj hozzá!

7 hozzászólás a “A szerény nőstényállatoknál csendes a kitolás” című cikkhez.

  1. Morzsa szerint:

    Talán valóban nem a legjobb idézet választás a tankönyvben, különösen ha -ahogy Te is- a gyerekek meg a taníró néni sem olvassák el a könyv címét, amiből az idézet van: KÉPTELEN természetrajz. Ami egy ironikus, karikaturisztikus könyv. Olyan alcímei vannak (a hangyán túl), mint a magyar földbirtokos (ezt nem válogatták be :-D), és az ichthyoszaurusz.
    A kanáriról meg pl. ez van benne:
    “Végtelen mennyiségű iszonyú csiripelés után, melytől egész emberi nemzedékek unják meg az életüket, s kiköltöznek a farkasréti vagy a rákoskeresztúri temetőbe, a kanári is meghal természetes halállal. A kanári természetes halála úgy történik, hogy elkezd irtózatosan csiripelni, mindig jobban és jobban csiripel, végre – ami motorjellegét bizonyítja – a csiripelés egy eksztázisában fölrobban.”

    Szóval, ahogy mondtam, az idézet MAGÁBAN nem felháborító, hanem csak egy gúnyos szócikk egy ironikus könyvben…. ha EZZEL EGYÜTT tanulnák a gyerekek és főleg KÉSŐBB (mert szvsz ez tényleg nem egy elsős olvasókönyvbe való, hanem valamikorra, amikor már irodalmat meg irodalmi stílusokat ismernek meg), akkor értőbben olvasnának.
    Amit szóvá tettél, abban van igazság, mert ettől a tankönyv rossz, hiszen két lehetőség van: a tankönyv szerzői sem tudták értelmezni és helyén kezelni a szöveget (elsősöknek így magában odavetni) vagy nem érdekelte őket, és tényleg azt akarták mondani (netán csak nem vették észre?), amit feltételezel és akkor meg szintén nem értenek a szakmájukhoz.

    Egyébként itt egy link a könyvhöz (remélem, lehet ide beszúrni linket).
    mek.oszk.hu/00900/00992/00992.htm

    VálaszVálasz
  2. Morzsa szerint:

    Tanító és nem taníró néni meg egyéb korrekciók a sok-sok elgépelésre :-D
    és ezek szerint a link nem ment át.
    De ha valaki kíváncsi, keressen rá cím szerint, a MEK-ben ingyen és teljesen fent van.

    VálaszVálasz
  3. Myreille szerint:

    Teljesen igazad van, mert Nagy Lajos Képtelen természetrajza egy vicces mű. Viszont a olvasókönyvből idézett rész nem idézet ebből a műből, hanem annak nyomán készült. Itt az eredeti, vonatkozó rész:
    “A nőstény hangyák mindennap egy tojást tojnak. A hangyatojás fehér és viszonylag igen nagy, mert majdnem akkora, mint a hangya egész testének a fele. A nőstény hangya igen szerény állat, mert azt a nagy tojást csöndesen, minden kotkodácsolás nélkül tojja, nem úgy, mint a nagyszájú tyúk, aki az aránylag kis tyúktojás miatt akkora gezéreszt csap, hogy nem is lehet csodálni, ha egy tyúktojás olyan sokba kerül.”
    Ég és föld a különbség.
    Ebben érezhető a humor, a szellemesség, azt viszont továbbra is tartom, hogy az átirat buta.

    VálaszVálasz
  4. Adelhaide szerint:

    Azért kell átírni, mert úgy még több magyarázatra van szükség. Így könnyebben befogadható a gyerekeknek. Nem megy át abba, hogy minden mondatban 1-2 szót értelmezni kelljen. Értem ezt pl. a gezéreszre. (FIGYELEM, ha már egy gyereke nem érti a 25-ből, akkor is meg KELL beszélni!!) Vagy ha jobban megnézed az a mondat egy többszörösen összetett mondat. Az ebben a korban lévő gyermekeknek ez nehéz. Mármint olvasásilag, mert most ismerkedik a vesszők jelentőségével. Gondolj bele, vannak akik még nem olvasnak olyan jól, és nem várhatja el tőlük senki, hogy egy 8 (!!!) tagmondatból álló mondatot csuklóból elolvassanak és értelmezzenek.
    És nyugodj meg a tanítók 85%-a értelmesen és normálisan a “poén”-t átadva veszi a gyerekekkel az ilyen műveket… Higgyétek el, hogy az elsős gyerekek nagy részének átjön a vicc (és a stílus is). röviden: a művet nem a hossza miatt írják át.

    Bár mondhatjuk így is, hogy nem éppen egy szerencsés választás, amiatt, mert a szülő nem vesz részt az órán, másképp értelmezi.
    Sőt az átirat szerintem se szerencsés, mert így bugyutára sikerült, de én bízom a felelős szülői nevelésben, a pedagógusok többségének szakértelmében :)

    Ezt mond nem bántásként, nem kioktatásként akartam írni, csak egyszerű válaszként a feltett kérdésre. :)

    u.i.: EZT NEM RÁD ÉRTEM, de az az érzésem, hogy most már divat lett ócsárolni az OFI-s tankönyveket, pedig én még nem találkoztam olyan könyvvel, amibe nem lett volna hülyeség vagy hiba.

    VálaszVálasz
  5. Hegyessy Mária szerint:

    Akkor miért nem választanak olyan szövegeket, amelyek – úgy, ahogy vannak – az adott korosztálynak megfelelnek? Azokat nem kellene átírni, az ilyeneket meg később kellene olvastatni velük…
    Azon kívül nem minden tanár tanít egyformán, nem hiszem, hogy minden gyerek számára érthető lesz a humor, a stílus karikaturisztikus jellege. Illetve nem attól kell érthetővé váljon, hogy az órán “megmagyarázzák”, hanem magától a szövegtől, ahogy a cikkben említett kisfiú is rögtön ráérzett a szöveg humorára, amikor az eredetit elé tették! Ez az egyszerű “kísérlet” megmutatta, hogy a gyerekek nem buta felnőttek, úgyanúgy “működik” egy jól megírt irodalmi szöveg náluk, mint az “okos” felnőtteknél!
    Az irodalmi szövegek átírása, leegyszerűsítése szerintem megengedhetetlen, nincs rá semmilyen elfogadható magyarázat!

    VálaszVálasz
  6. Adelhaide szerint:

    Kedves Mária!

    A népmesék (nem csak a magyar), a Grimm-mesék, Benedek Elek vagy Arany László gyűjtése is mind-mind leegyszerűsítve, átírva kerül bele az olvasókönyvekbe. Vannak olyanok, amelyek eredetije megegyezik, de ezek legtöbbje szinte kortársnak számít.
    a leegyszerűsítést meg nem most kezdték, hanem már a mi gyerekkorunkban is így volt. Ezzel csak azt szeretném mondani, hogy igenis megengedett lehet egy mű leírása.

    A magyarázatot a mű elemzésére, befogadására értettem. Nem tudsz olyan tanárt mutatni, aki ne értelmezné a művet.( Ha nem tenné, akkor nem olvasás óra lenne, hanem meseolvasás óra. ) Nem megmagyarázzák a művet, hanem beszélgetnek róla. A hozzászólásomban nem is erre értettem, a magyarázatot, hanem arra, hogy nem fogja senki belemagyarázni egy 6-7 éves gyereknek, hogy egy nőnek halkan kell szülnie, mert attól lesz szerény…

    A fent említett szöveg tényleg nem jó, pont amiatt, amit te is írtál,mint azt egy ismerősöm mindig így emlegette, hogy “a gyerek gyerek és nem hülye”. De egy-két szöveg példája nyomán ne jelentsük már ki, hogy nem lehet egyszerűsíteni, vagy félre akarják nevelni a gyerekeket…
    Még egyszer írom: egyetértek azzal, hogy a fenti szöveg nem volt egy jó választás.

    VálaszVálasz
  7. Myreille szerint:

    Kedves Adelhaide!

    “nem fogja senki belemagyarázni egy 6-7 éves gyereknek, hogy egy nőnek halkan kell szülnie, mert attól lesz szerény…” gondolathoz szeretnék kapcsolódni egy másik gondolattal. Én se hiszem, hogy 6-7 éves gyerekek sokat foglalkoznának azzal, hogyan kell szülni és “milyen a jó” szülés, de azt hiszem, hogy nagyon nagy felelősség, hogyan “kódoljuk” a gyerekeinket. Gyerekként annyi mindennel nem foglalkozunk, mégis rengeteg dolog ragad ránk, éppen ezért nem árt okosan megfogalmazni az állításokat. A gyerekek 3-5-ször elolvasnak egy szöveget és bennük marad, mint egy mantra/ima/himnusz/tan és lehet, hogy hatni fog rájuk. Lehet, hogy igen, lehet, hogy nem, de ha már van egy kis esély, hogy igen, akkor szerintem kerülni kell az ostobaságot. Mert ha hat, alakíthatja a szemléletüket, viszonyukat önmagukhoz és a világhoz. Úgy gondolom, hogy nagy felelősség, milyen szövegeket adunk a gyerekek kezébe.

    VálaszVálasz

Szólj hozzá

Visszaugrás a navigációra

Visszaugrás a navigációra