Anya lettem – Amikor Micu megérkezett hozzánk

Myreille

Történet arról, hogy mégse vagyok olyan kemény csaj, mint hittem, és arról, hogy a gyerekem álmait nem is én váltom valóra.

 

Nálunk úgy alakult, hogy a nyári szünet 2 hónap és először kivert a víz ettől a hosszú időtől, de hihetetlen összhangot találtunk meg a fiammal és élveztem minden pillanatát. Valószínűleg ebben benne van az is, hogy halálra vagyok rémülve attól, hogy mindjárt megszületik a kistesó és mindenképpen meg kell osztanom az időmet a két gyerek között. Másrészt Fül, aki már tiltakozik a Fül megszólítás ellen és kikéri magának a Zsombort, elképesztően okos, ügyes, érzékeny. A feje tele van okos gondolattal, remek a humora, fifikás és a szíve nyílt, kedves. Rajzol, színez – vonalon belül maradva – és betűket ír. Boldogan jön velem bodzát szedni, segít főzni, süteményt szaggatni és ha ügyeket kell intézni, akkor hűséges lovagom, aki természetesen megérdemli a plusz jutalmat békávézás formájában.

Buszt rajzolt, majd ki is vágja (Fotó: Myreille)

Mi mást, mint autót rajzol (Fotó: Myreille)

...és biciklivel jár napraforgót szedni. A napraforgót természetesen az anyukájának hozza. (fotó: Myreille)

Annyira jól éreztem magam kicsiny világunkban, hogy arra eszméltem, hogy anyukám finoman közli, igazán vihetném a gyereket nyaralni, majd a fiam is kijelenti, hogy ő bizony nyaralni menne és szó se lehet róla, hogy én is ott legyek vele, mert az nem nyaralás. Átugrottam az árnyékomat, összepakoltam a cuccát és elvittem nyaralni, majd amikor eljöttem, akkor bőgtem, de nagyon. Szó szerint hazaküldött a fiam. Eddig sohase bőgtem, illetve csak a születésekor, de az egy felfokozott állapot. Nem bőgtem akkor, amikor 8 hónapos korában Bécsbe mentem 4 napra és akkor sem csorogtak a könnyei, amikor elkezdte az ovit. Most viszont a szívem szakadt meg, hogy egy hetet nélküle kell eltöltenem. Az is csak 12 óra alvás után tudatosult benne, hogy mennyire kellett ez a nyaralás nekem is…

Tegnap este pedig benyávogott hozzánk Micu. Éppen olyan fekete macska, amilyenre én vágytam – nem kedvelem a macskákat, kivéve a feketéket – és éppen olyan kiscica, amilyenre Zsombor hónapok óta vágyik. Vidéken általában nem nagy ügy kismacskát kapni, azonban ezen a tavaszon elkerültek minket a macsekok, sehonnan se kaptunk macskát, ahonnan megígérték. A fiam nem nyávogott miatt, de amikor meglátott egy Mitsubishi-t, azonnal jelezte, hogy klassz kocsi és a cicája is Micu.

Szerencsére Micu még ma reggel is itt volt és remélem, minden reggel itt lesz. Zsombor még nem tudja, hogy Micu megtalált minket…

Nálunk valahogy minden így van. Tudtuk, hogy jön Micu és megérkezett. Zsomborral is olyan könnyű volt, mert már a fogantatása pillanatában tudtam, hogy Zsombor lesz és soha nem merült fel más név. A 20. hét környékén elbizonytalanodtam, mi van, ha lány és én eddig fiú néven neveztem, de a kölyök rendeset villantott, így lány névvel nem is készültem. Azonban amióta a kistesó is kukacot villantott, bajban voltam. Listát is írtam: Balázs, Péter, Dániel, Vince, Zsigmond, Milán, Vilmos, Dénes és kicsit sodródtam. Nagyjából egy hete megvan a gyerek neve – babonából nem írom le – és amióta így gondolok rá, azóta megváltozott vele is a kapcsolatom. Talán csak annyi kellett, hogy kicsit csak magamra és rá figyeljek, hogy vele is megtaláljuk az összhangot. Ezzel együtt a lelkiismeret furdalásom is eltűnt, hogy a második terhesség nem olyan intenzív élmény, mint az első. Általában fogalmam sincs, hogy hányadik héten járok, nem vagyok izgalomban a babaruhák miatt, szeptemberben akarom összekészíteni és kimosni a készleteket, és egyszerű mosollyal figyelem, hogy mikor rúg nagyokat a gyerek. A terhesség egyszerűen remek, a testem minden apró részlete remekül működi és egyfajta kellemes ragyogás van mindenhol. Tudom, hogy ez nagyon lírai és giccses, de ez olyan jó ragyogás, amiért az ember beutazza a fél világot, célokat és álmokat kerget, harcol a nehézségekkel… a betölthetetlen üresség ellentéte. Persze, ez nem egy burok vagy rózsaszín köd, nem szuperjelmez, amely végtelen erőt ad és megvéd mindentől, ez csak mélység és magasság egyetlen fényes ragyogásba sűrítve.

Muszáj még feljegyeznem azt is, hogy Zsombor szerint Kígyónak kellene hívni a kistesót, mert az szép. Nem tudom, honnan jött ez a Kígyó majd közvetlenül utána a Stip, mint ugyancsak jó név, de a Sárga kicsi kígyó mesére gyanakszom kígyóügyben. Régen meséltük már, de egy időben minden este ezt kérte, mostanság a Négyszögletű kerek erdőn nevet hatalmasakat  elalvás előtt.

Visszaugrás a navigációra

Visszaugrás a navigációra

Visszaugrás a navigációra