Nyugdíjasház: elfekvő vagy egész évben nyaralás?

Myreille

nyugdijashaz

Semmi se mutatja olyan pontosan, hogy milyen emberek vagyunk, mint az, ahogyan a gyerekekkel és az idősekkel bánunk.
Régen, amikor a család tagjai – unokáktól a nagynéniig – egymáshoz közel éltek, nem jelentett problémát sem a kisgyermekes anyák életének könnyítése, sem az idős emberek ellátása. A dédi figyelt a gyerekre, az anya megfőzte az ebédet az egész családnak. A fizikai közelség megteremtette azt a helyzetet, amiben mindenki meg tudta őrizni méltóságát és ép eszét, és a családtagok segíteni tudták egymást. Persze, akkor sem volt kolbászból a kerítés, azonban a család számára nem okozott problémát és öngyötrő, lehetetlen helyzetet a kisgyerekek és az idősek ellátása.

Azonban ebben az évtizedben szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy a több száz kilométeres távolságok miatt a család működése működésképtelenné vált. A középkorú házaspár, akinek gyerekei több száz kilométerre élnek a szülői háztól, egyszer találkozik azzal a problémával, hogy kevés időt tud az unokáival tölteni és nem tudjak könnyíteni gyerekeik életét, és a munka mellett gondoskodni kellene egyre gyengülő, öreg szüleiről is. Lehetetlen szétszakadni és mindenhol maximálisan helytállni.

Az idősek ellátásában a családokat a nyugdíjasházak tudják segíteni, bár sokszor még mindig tabu erről beszélni.

Egyre nyilvánvalóbb, hogy a nyugati típusú társadalmaknak és a családoknak miért van szüksége a nyugdíjasházakra és leolvad a negatív felhang az idősek otthonáról. Senkinek se kell lesütnie a szemét, mert az anyját vagy az apját „beadta”, hiszen nem erről van szó. A nyugdíjasház olyan intézmény, amelyben minden az idősek körül forog: biztonságos környezetben, kényelmesen élhetnek, miközben megtarthatják önállóságukat, de ha szükséges, szakértő ápolásban is részesülhetnek. Praktikusan a hétköznapokban ez úgy működik, hogy nem kell havat lapátolni, fűtésre gondolni és nem kell főzni sem, de ha éppen ahhoz van valakinek kedve és bírja a lába is, sétálhat a jó levegőn és főzhet is. Nem kell naponta többször megküzdeni a magánnyal, nincs kiszolgáltatva a bűnözőknek. A közösségi terek lehetővé teszik a társasági életet, de az apartmanok az elvonulásra is lehetőséget nyújtanak.

A nyugdíjasház közösségi terei lehetővé teszik a társasági életet. (A kép illusztráció!)

A pátyi Levendula Ház a főváros agglomerációjában tartozik. A Budapesten és környékén élő családok számára ideális távolság, hogy fél napos utazás nélkül meg tudják látogatni a nagyikát és a találkozások ne csak sátoros ünnepekre essenek. Mert akármit hiszünk és teszünk, két nagy ellenségünk van, a rohanó idő és a nehezen legyőzhető, nagy távolságok. Ha ezekkel szemben nyerünk, akkor időt nyertünk magunknak és a családunknak, és ennél fontosabb és pótolhatatlanabb nincsen.

A nyugdíjasházak ellen a leggyakoribb kifogás, hogy az idős ember kiszakad megszokott környezetéből, ahol az elmúlt 40-50 évet élte, illetve ezekből a nyugdíjasházakból csak lábbal kifelé van út, azaz szembe kell néznie az elmúlással. Igen, ez a mérleg egyik serpenyője, a döntéshez és az ítélethez meg kell nézni a másik serpenyőt is. Pátyon a garzonlakás méretű lakrészt az idős ember berendezheti saját bútoraival is, de ha kéri, berendezik számára. Minden apartman saját, akadály és csúszásmentes fürdőszobával, minikonyhával és hűtőszekrénnyel felszerelt. A biztonság és a kényelem érdekében minden lakóegységet füstjelzővel, nővérhívásra alkalmas telefonkészülékkel és internet és tv csatlakozóval láttak el. A közösségi terek a szellemi és fizikai aktivitásnak is teret adnak. A házban porta- és nővérszolgálat működik, az itt élők szabadságát csak saját fizikai és szellemi állapotuk valamint az egymás mellett élés szabályai korlátozzák. A nyugdíjas ház nem elfekvő, sokkal inkább kényelmes nyaralás.

A cikket a Levendula Ház támogatta.

Kapcsolódó cikkek:

Nyomtatás

Cikkeket csak regisztrált felhasználok tudnak elmenteni! Regisztrálj most!

Visszaugrás a navigációra

Szólj hozzá!

Szólj hozzá

Visszaugrás a navigációra

Visszaugrás a navigációra