A mások élete

Myreille

masok

A mások élete (Das Leben der Anderen) nagyszerű film, szinte már tökéletes.  2007-ben megkapta a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat.

Florian Henckel von Donnersmarck brilliáns forgatókönyvet írt és hasonló módon rendezte meg első nagyjátékfilmjét.

Most láttam másodjára A mások életét és most is kő volt a gyomromban miközben elbűvölt a forgatókönyv tökéletessége. A történet orwelli azzal a különbséggel, hogy ez az esztelenség tényleg megtörtént a keleti blokk minden országában.

A mások élete az NDK-ban játszódik, az NDK titkosrendőrségének, a Stasinak mindent átszövő paranoiájáról és hatalmáról szól, no meg egy emberről, aki a maga módján szembeszállt a rendszerrel.

A Stasi mindenütt ott volt, rátenyerelt a boldogságra és a művészetre is. A film szinte dokumentarista módon tárja fel az akkori élet csendes kegyetlenségét, de közben szembenéz egy olyan korral, amely nem csak történelem, hanem apáink élete. Film arról, amikor tényleg füle volt a falnak.

A mások élete fejemben összekapcsolódott Lugosi Viktoria Ajvéjának azon fejezetével, amikor arról mesél, hogy egy kisfiúnak azt mondták a szülei, hogy otthon nem lehet akármiről beszélni, mert bácsik ülnek a falban és mindent kihallgatnak. Na, a kisfiú gyakran odaült a fal elé, és beszélt a falban lakó embereknek. Ők meghallgatták.

A férfi a falban pedig nem más, mint Ulrich Mühe. Legalábbis a fejemben.

A mozi fordulatai váratlanok és felkavaróak, végül pedig ott a csend, ami után nehéz megszólalni. Bármelyik volt szocialista országban játszódhatna a történet és a ruhák, a bútorok, az autók gyerekkoromat idézték. Én már éltem abban a korban, csak még nem tudtam felfogni.

Kapcsolódó cikkek:

Nyomtatás

Cikkeket csak regisztrált felhasználok tudnak elmenteni! Regisztrálj most!

Visszaugrás a navigációra

Szólj hozzá!

3 hozzászólás a “A mások élete” című cikkhez.

  1. Évi szerint:

    Én sajnos belealudtam, másnap még korán is kellett kelni. De amit láttam, az tetszett és pótolom az elmaradásom

    VálaszVálasz
  2. krajci szerint:

    Szerencsére felvettem, és reklámok nélkül megnéztem. A mostanában látott legjobb film, szerintem. A történet nagyon hajaz az 1966-os Truffaut rendezte Fahrenheit 451-re, de ebben tényleg az a megdöbbentő, hogy sajnos ez megtörténhetett.

    VálaszVálasz
  3. Plusmark szerint:

    Nagyon megrázott engem is, ez a kő a gyomorban épp az a kifejezés, amit kerestem. Akkora feszültség gyűlt fel bennem a film közben, hogy aludni sem hagyott utána. Nem az én lelkemnek való, de kétségtelenül az egyik legjobb film, amit az utóbbi időben láttam.

    VálaszVálasz

Szólj hozzá

Visszaugrás a navigációra

Visszaugrás a navigációra