District 9

Myreille

district9 Másra számítottam. Tudom, el kellene olvasni a “rövid tartalmat” és máris képben lennék, de valahogy rászoktam a vakrepülésekre. Megnézem az imdb-s pontszámot, rendezőt és szereplőket, aztán hajrá. A District 9 nem azért került fel nálam a kihagyhatatlan filmek közé, mert olyan jó, hanem azért, mert sokat lehet beszélgetni az élet dolgairól a film után.

Nálam a District 9 eleve vert helyzetből indult, mert nem szeretem az álhíradós riportfilmeket. Persze, értem én, hogy a történet megértéséhez olyan sok szálat kellett bemutatni, hogy a sok beszéd nélkül egy egész napig eltartott volna a mozi, azt meg ki bírja végigülni, de remek alapsztorihoz illett volna egy tökéletesebb kivitelezés is. A District 9 ugyanis félúton állomásozik a legjobb sci-fi-k és az ölős-gyilkolós agymenések között. Lövöldözésből, leszakadó végtagokból és művérből nincs hiány, azonban mindez eltörpül a morális bűncselekmények között.

“Senkiháziak kezében van a föld.” Ez volt a férjem első mondata a film után és ezzel, minden összeesküvés elmélettől mentesen, elmondta a lényeget.

Neill Blomkamp forgatókönyvíró és rendező eljátszott azzal a gondolattal, hogy mi történik, amikor végre a földönkívüliek felveszik velünk a kapcsolatot, ám nem a mennyországot terítik a lábaink elé, hanem kiszolgáltatottan és ösztönöktől vezérelve elkezdenek sokasodni, ráadásul olyan technikával bírnak, amit az emberek nem tudnak használni. Pedig azok a jó kis tömegpusztító fegyverek és egyéb berendezések azonnal fellelkesítik a biológiai és egyéb fegyvereket gyártó cégeket.

Sajnos, nem mondhatom, hogy Blomkamp téved, és az emberiség nemes, okos és tisztességes. Talán egy-egy ember meg tud maradni igaznak egy ilyen őrületben, ahol a földönkívülieket táborokban tartják és úgy bánnak velük, mint a kutyákkal. Illetve a kutyákkal jobban bánnak…

district92

Szóval a District 9 azért jó film, mert elgondolkodtat morális kérdésekről. Úgy nevel, hogy semmit sem állít, csak bemutat és kérdez. Mert az egy dolog, hogy mit művelnénk az idegenekkel, de még a saját fajtánkat is sokszor idegennek tartjuk, csak mert más a vallása, a bőrszíne vagy egyszerűen másként gondolkodik, mint mi.

Vajon mi szent és sérthetetlen a mai világban?

Kapcsolódó cikkek:

Nyomtatás

Cikkeket csak regisztrált felhasználok tudnak elmenteni! Regisztrálj most!

Visszaugrás a navigációra

Szólj hozzá!

4 hozzászólás a “District 9” című cikkhez.

  1. Mami szerint:

    Mi szent? Semmi.

    Azt hiszem az én lelkem túl gyenge, túl bársonyos, agyműködésem túl paranoiás, a szívem pedig túl lágy ahhoz, hogy ilyen filmeket képes legyek megnézni. (A film persze erről az én hiányosságomról nem tehet.)
    A hétköznapokban éppen elégszer jön szembe kegyetlenség, igazságtalanság, brutalitás.
    Volt, hogy a buszon hazafelé attól elbőgtem magam, hogy egy “anya” – eléglegyenmosmá merkiborítalak abbóla k. babakocsibóóól – szavakkal gyilkolta a kétéves gyereke lelkét.
    Hát persze, hogy felnőve….

    VálaszVálasz
  2. Hakkai szerint:

    Hát.. Megyünk a moziünnepen a csakpalacekártyávalmegnézhető D-9 vetítésre,
    de most kicsit elvetted a kedvem.. :(
    Kár.

    VálaszVálasz
  3. Myreille szerint:

    Azóta is gondolkodom a filmen, de még ma se tudok róla felhőtlenebbül beszélni… Viszont azt is fenntartom, hogy más másként élheti meg. Hakkai, a vetítés után mondd el, hogy neked milyen volt. Nagyon kíváncsi vagyok.

    VálaszVálasz
  4. Hakkai szerint:

    Megnéztem… Az első gondolatom nekem is pontosan ez volt: Nem erre számítottam.
    A film, és az azt övező marketing kétség kívül tökéletesen kivitelezett, megtervezett, és megszervezett, látszik, hogy reklámfilm rendezővel van dolgunk, a poént persze most nem lövöm le, nem spoilerezek. (azok miatt, akik még tervezik, hogy megnézik)
    Kivitelezés, látvány, minden ott volt a topon, nem nagyon tudok bármibe is belekötni.
    A sztori is jó, nekem ez az álhíradós riportfilm – része tetszett, bár egy idő után már unalmas volt, örültem, amikor végre kamera-nézetet váltottak.
    Viszont végig az járt a fejemben, hogy az ember mennyire gusztustalan és gyarló, rosszindulatú és kirekesztő, agresszív és önző. Nehéz úgy írnom véleményt, hogy közben nem mesélem el a film tartalmát, de Te már láttad, tudod, mire gondolok.
    A ‘rákok’ – és ezt a párom foglalta össze helyesen – túlságosan antropomorfok, amit persze betudhatunk annak is, hogy 20 éve élnek a Földön. Meg persze mi más viselkedési formát tudnánk elképzelni mi, gyarló emberek, akik soha más civilizációval nem találkoztunk még?
    Egy szó, mint száz, a film az arcunkba löki, hogy pontosan ugyanígy viselkednénk, ugyanígy járnánk el, ha bármilyen, általunk még ismeretlen faj csöppenne mindennapi életünkbe.
    De azért Neill Blomkamp kap tőlem egy 8/10-est.

    VálaszVálasz

Szólj hozzá

Visszaugrás a navigációra

Visszaugrás a navigációra