Ez nem egy szokványos szuperhős mozi

Myreille

A Galaxis őrzői óta várok egy ilyen filmre. Ryan Reynolds még sohasem volt ilyen csúf és ennyire vicces. Deadpool a legnagyobb (anti)hős!!!

Bármikor és akárhányszor meg tudom nézni A Galaxis őrzőit és akkor lennék a legboldogabb, ha hetente lenne egy-egy újabb ilyen film.

Plakátok alapján a Deadpool nem hozott lázba -láttad, a maszkon nincs szája!? -, azt pedig egészen olcsó húzásnak találtam, hogy a végtelenül jóképű Ryan Reynoldsot öltöztették az idióta piros jelmezbe. A kissé megfáradt Batman és Superman valamint az utolsó részben véglegesen elcseszett X-Man tengely “egyszer majd megnézzük” végére pakoltam, jó távol a Bosszúállóktól és A Hangyától.

Béna előítéleteimmel nagyobbat nem is tévedhettem volna, vagy legalább arra vehettem volna a fáradtságot, hogy az előzetest megnézzem. (Bár utólag egy percig se bánom, hogy Deadpool-szűzként ültem be a filmre.) A Deadpool ugyanolyan jó film, mint A Galaxis őrzői, csak annál sokkal arrogánsabb és fogalmam sincs, hogy mikor fogok ráunni.

A történet váza ugyanolyan, mint a legtöbb szuperhősös sztori, tele rengeteg lövöldözéssel és verekedéssel valamint egy “sátánkacajú” főgonosszal. Amitől ez a film jobb és szórakoztatóbb, mint az a legtöbb szuperhősös mozi, hogy Deadpool egy cukorsüveg hímsoviniszta, mocskosszájú szemét, aki önmagával és a világgal szemben is szarkasztikus. Cinizmusa szórakoztató, őrültsége felvillanyozó.

A Deadpool a Marvel egyik legeredetibb (anti)hősének története, mely a kezdetektől meséli el, miként lett egy félresikerült orvosi kísérlet nyomán az egykori különleges alakulatos katonából, a gyógyíthatatlan betegségben szenvedő Wade Wilsonból szuperképességekkel rendelkező, ám meglehetősen elvetemült természetű gyilkológép. A nagyszájú, kegyetlen humorú Deadpool elindul, hogy levadássza azokat, akik tönkretették az életét...

A Deadpool a Marvel egyik legeredetibb (anti)hősének története, mely a kezdetektől meséli el, miként lett egy félresikerült orvosi kísérlet nyomán az egykori különleges alakulatos katonából, a gyógyíthatatlan betegségben szenvedő Wade Wilsonból szuperképességekkel rendelkező, ám meglehetősen elvetemült természetű gyilkológép. A nagyszájú, kegyetlen humorú Deadpool elindul, hogy levadássza azokat, akik tönkretették az életét…

Ryan Reynolds nagyszerű Deadpool szerepében. Tim Miller, rendező azt mesélte, hogy Reynolds személyiségében és szerinte génállományában is van valamit Deadpooléból. “Ryan nem teketóriázott, elsőre megértette a karaktert, nem úgy, mint mi, többiek, akik sokáig méricskéltük magunkban ennek a furcsa hősnek a cselekedeteit, szavait és személyiségvonásait.”

Rhett Reese, aki Paul Wernickkel együtt jegyzik a Deadpool forgatókönyvét, szintén nem fukarkodott a dicsérettel: „Ryannek iszonyú jó humorérzéke van, és vág az esze, elsősorban ebben hasonlít Deadpoolra. Ráadásul nála jobban kevesen ismerik a képregények világát. Ha elakadtunk a munkában, hozzá fordultunk segítségért. Azonnal tudta, hogy illik-e egy-egy poén Deadpool szájába, vagy teljességgel idegen a stílusa.”

A nagyszájú Deadpool, aki pont olyan bőven ontja a poénokat, mint ellenfelei vérét, abban is különbözik a többi képregényhőstől, hogy őt nem elég nézni. Őt hallgatni kell.

A nagyszájú Deadpool, aki pont olyan bőven ontja a poénokat, mint ellenfelei vérét, abban is különbözik a többi képregényhőstől, hogy őt nem elég nézni. Őt hallgatni kell.

Deadpool igencsak eltér a Marvel-univerzum többi szereplőjétől. Megalkotói, Fabian Nicieza és Rob Liefeld sok szempontból anti-szuperhősnek teremtették. Ellentétben a Marvel-képregények sokszor kissé álszent, túlságosan is szuper hőseinek és gonosztevőinek ellenpontja, a polgárpukkasztó Deadpool állandóan viccet csinál mindenből és mindenkiből. Ledönt minden tabut és kommunikációs korlátot, szavai nyomán minden, ami nemesnek tűnt, nemtelenné, mesterkéltté válik.

A költő szavaival: „a legnagyobbakat hegek bélyegzik”. Deadpool egész testét rémisztő sebhelyek borítják, vagy ahogy haverja, Cserkész durván megjegyzi egy ízben: „Úgy nézel ki, mintha Freddy Kruegert pofán b…ták volna egy domborzati térképpel.”

A költő szavaival: „a legnagyobbakat hegek bélyegzik”. Deadpool egész testét rémisztő sebhelyek borítják, vagy ahogy haverja, Cserkész durván megjegyzi egy ízben: „Úgy nézel ki, mintha Freddy Kruegert pofán b…ták volna egy domborzati térképpel.”

Nem véletlen a film 16-os korhatáros besorolása. Erőszak, szex és durva nyelvezet, minden benne van, amit a gyerekeknek nem akarunk megmutatni és felnőttek is csak akkor bírjuk el, ha tele a tökünk a világgal. A harcjelentek véresek – szerintem Tarantino is irigykedett, amikor látta – és éppolyan nyersek, mint Wade és barátnője heves szerelmi jelenetei. A nyers stílus, ami Deadpool savát-borsát adja és amiben a film első pillanatától az utolsóig gyönyörködhetünk, kifejezetten obszcén.

És igen, én bírom Deadpool ezzel a sok “mocsokkal” együtt!

Két filmet bírtam még az elmúlt hetek felhozatalából:
Spotlight – Egy nyomozás részletei (16) – Gyomorforgatóan mocskos ügy részleteit tárja fel a film és közben azt is megmutatja, milyen az az újságírás, amit nem a PR-osok és a haverok diktálnak. Nehéz film, de rávilágít arra, milyen felelősséggel tartozunk a gyerekeinkért és mennyire nem lehetünk vakok azokra a dolgokra, amelyek körülöttünk zajlanak.
A nagy dobás – The Big Short (16) – Nem egy egyszerűen követhető film, de pontosan megmutatja, mi okozta a 2008-as válságot, kik voltak ostoba és kik voltak pofátlan hazudozók, illetve előrevetíti, mi vár ránk a jövőben. Röviden: nyakig csúsztunk a szarba és még most sem vagyunk ki belőle…

Kapcsolódó cikkek:

Nyomtatás

Cikkeket csak regisztrált felhasználok tudnak elmenteni! Regisztrálj most!

Visszaugrás a navigációra

Szólj hozzá!

Szólj hozzá

Visszaugrás a navigációra

Visszaugrás a navigációra