Hoppál Bori: Kebelbarátnők (részlet)

Myreille

A mell központi kérdés mindkét nem számára. Nők legtöbbször elégedetlenek saját mellükkel, miközben nőiességük egyik záloga.

A férfiak imádják a ciciket, a nők pedig rengeteget aggódnak miattuk. Ha kicsi, nagyobbra vágynak, ha bőségesen megáldott őket a természet, akkor kisebbre és formásabbra cserélnék. A tökéletes mellről sokféle vélemény létezik, de a nők számára a legkétségbeejtőbbek a photoshoppal tökéletesített változatok. A nagy kérdés: milyen az igazi mell és kell-e szégyenkezni, ha a mellünk nem olyan, mint a címlaplányoké.

A Kebelbarátnőkben megszólaló nők kendőzetlen őszinteséggel mesélnek arról, hogy melleik milyensége hogyan formálta önmagukról és nőiségükről kialakult képüket, párkapcsolataikat, szexualitásukat. Történeteikből kibontakozik a mellek titkos élete: a felszín alatti csöndben megbúvó bizonytalanságok, szorongások, mély megélések, nagy horderejű felismerések dimenziója ugyanúgy, mint a kedves visszajelzések, izgató érintések szép emlékei, vagy épp a szoptatások bensőséges pillanatai. A történetekben könnyű magunkra ismerni.

A személyes tapasztalatokon túl Hoppál Bori a kötetben bepillantást nyújt a keblek kialakulásának evolúciós elméleteibe, anatómiájába és kultúrtörténetébe, és felteszi a kérdést: vajon milyen üzenetekkel ássa alá a média, a fogyasztói társadalom és az egészségügy a nők saját testükbe vetett bizalmát. A serdülőkorról, szexualitásról, szoptatásról, rákról, öregedésről szóló fejezetek az újszerű kérdésfeltevésen és érdekes információkon túl, gyakorlati segítséget is nyújthatnak ahhoz, hogy mi nők életük bármelyik időszakában több elfogadással, szeretettel és örömmel gondolhassunk mellünkre. (És ezzel a férfiak se járnak rosszul.)

Hoppál Bori: Kebelbarátnők – Mellbeszélgetések nőkkel nőknek (részlet)Jaffa kiadó

<<Alaptermészetét tekintve a női mell játékos, adakozó, incselkedő teremtés és örül, ha hozzáértő kezek, ajkak kényeztetik, ha elismerő pillantásokat kap, ha gyöngéd szeretettel, vagy éppen heves szenvedéllyel közelednek felé. Minden okunk meglenne rá, hogy feltétel nélkül szeressük!
A férfiakban valóban szinte csak pozitív asszociációkat kelt a cicik puszta említése is – nem hogy a látványa! –, de női szemmel nézve már koránt sem ennyire felhőtlen a kép. Ugyan a mellről beszélgetünk, de a mellmesék messze túlmutatnak ezen testrészünkön és nőiségünk, személyiségünk mélyrétegeibe nyújtanak betekintést. Előbukkannak a hozzánk legközelebb álló emberek, felmerülnek az énképünket formáló mondatok, és érzések:

„Ahogy elkezdesz a melleddel foglalkozni, beszélni róla, lassan rájössz, hogy a világ legtermészetesebb, legcsodálatosabb dolga és mindenféle jót lehet találni benne. Sokkal többet, mint ahogy azt előtte gondoltad volna.”

„Mintha rengeteg minden mozogna bennük. Mint egy örökmozgó életforrás.”

„Lehet, hogy a mellem csúnyasága csak a fejemben van és a testemen nem is látszik?”

„Néha az az érzésem, hogy meg lehet bennük bízni. Ha rájuk bízom magam, akkor ők jó helyre vezetnek.”

„Nekem hatalmas csalódás volt, hogy nem elég, hogy az apám nem nőtte ki ezt a kamaszos dolgot, hanem ráadásul pont az én cicim érdekli!!”

„Kívülről láttam a saját filmemet. Meg is néztem magam a visszapillantó tükörben: hogyan néz ki egy nő, amikor megtudja, hogy mellrákja van. Tágra nyitott, csodálkozó szeme van, amiből egy idő után folyik a könny, eltorzul az arca és hangtalanul ordítja: kérlek, Istenem, ne…!”

„Egyedül a melleim voltak azok, ami miatt nem bújtam be az összes ágyba, ami kínálkozott, mert féltem, hogy abban a pillanatban, amikor lekerül a melltartó, nem lesz elégedett a partner azzal, amit lát.”

„Ha egy szóval kéne kifejeznem, hogy milyen érzés van bennem a cicimmel kapcsolatban, akkor azt mondanám, hogy szégyen.”

„Jól emlékszem, ahogy végigcsókolta a testem és külön, szinte szertartásosan a melleimet is.”

„A mell hatalom!”

„Szoptatás közben sokszor gondoltam arra, hogy vajon az én anyukám is ugyanezt érezte? Ezt a hihetetlen erős, mindent átható, anyatejjel áradó szeretetet?”

„Mi van benne? Erő! Vonzerő, csáberő, varázserő, őserő, teremtőerő, táplálóerő. A legszebb, leggyöngédebb Női Erő.”>>

2010. december 15-én (szerdán) 18:00-tól lesz a károly körúti Alexandra Könyvesházban (1075. Károly krt. 3/c) Hoppál Bori Kebelbarátnők című könyvének bemutatója. (Menjetek! Ez itt  egyben a programajánló helye is.) Ebből az alkalomból a szerzőn kívül a könyvbemutató vendége Mester Dóra, aki maga is elég érdekes dologgal foglalkozik: szex-edukátor.

Hoppál Bori női testtudatoktató, szülésfelkészítő és dúla. Magyarországon úttörő jellegű tevékenysége során igyekszik ráébreszteni a nőket az önmagukban rejtőző belső tudásukra, bölcsességükre, előadásaival, egyéni és csoportfoglalkozásaival pedig segít abban, hogy újratanulják, újra felfedezzék, újra megszeressék a testüket, és ezáltal a lehető legteljesebben élhessék meg nőiségüket.

Hoppál Bori web>>

Visszaugrás a navigációra

Visszaugrás a navigációra

Visszaugrás a navigációra