Játék! És meseegerek…

Vidra

egerek

Ha emlékszel az ambiciózus kisegér rímbe szedett történetére, könyv lehet a jutalmad.

Surranfalvi Elemér. Rémlik valami? Ha nem, akkor ne is olvass tovább, fölösleges: az ő nevét a Google se ismeri, emiatt egyre erősödik bennem a meggyőződés, hogy S. E. csak az én fejemben létezik. Ennek ellentmond, hogy anyám és apám is emlékszik egy-egy foszlányra gyerekkorom egyik fontos verséből, de közös erővel sem tudjuk a tudást összehozni.
Nem tudom mi a címe, ki írta, milyen könyvben volt. Az a két sor, amire emlékszem, évek óta nem visz előrébb; mantrának nem rossz, de versnek kevés. Ennyit tudok belőle:

„Mit motyogsz, kisegér, Surranfalvi Elemér?
Nem leszek én éjjeliőr, inkább leszek operatőr!”

Nyugodtan ki lehet röhögni, de élet-meghatározó vers volt ez nekem ebihal-koromban.
A kihívás tehát adott: aki a leggyorsabban küldi a teljes verset, annak a moksha.hu felajánlja Kate DiCamillo
Cincin Lovag legendája
című könyvet, hogy az egeres témánál maradjunk és egy moksha-táskát.

Ami pedig a bejegyzéshez előrántott illusztrációt illeti, hadd mutassam be a verses kihívás apropóján az általam irigyelve tisztelt, gyerekagyú rajzművészek egyikét: a brit Paula Bowles ( http://www.paulabowles.co.uk) szerintem különösen egerekben nagyon jó, szívesen megrajzoltatnám vele az operatőr Surranfalvi Elemért is.

Visszaugrás a navigációra

Visszaugrás a navigációra

Visszaugrás a navigációra