A nyugalmas, csendes erdő nagy kamu. Az “előbb” Gúfó egy gombakalapos buliba keveredett, most meg a fák titkos ünnepére csöppen. Úgy, hogy el se hagyja az odúját.
Gúfó nagyon igyekszik, hogy rendes bagolyfióka legyen, de valahogy mindig a dolgok sűrűjébe keveredik. Lanczkor Gábor első meséjében Gúfó a gombákkal bulizott, a sorozat második kötetében pedig egy titokzatos ünnepre jut el.
A Gúfó a fák ünnepén című mesében nincs csendes éj és száncsengő, akadnak azonban famatuzsálemek, akik egy titokzatos ünnepen eljátsszák az évszakok váltakozását. Melegvérű lény, mint pl. egy bagolyfióka, nem lehetne jelen ezen a rendezvényen, ám az ősöreg bükk magával vitte. Ugyanis a bükkfában van Gúfóék családi odúja. Persze, Gúfó szülei éppen vadásznak, így fogalmuk sincs, mi történik csemetéjükkel.
Gúfó igyekszik távolról (az odú mélyéről) figyelni az eseményeket, ám végül mégis középpontba kerül és bátorságának köszönhetően megmenti a bulit.
Gúfó már csak ilyen: mindig történik körülötte valami rendhagyó, és mi éppen ezért szeretjük!
