A lány arra vár, hogy végre megharapja egy vámpír

Myreille

A célközönség szerint is egyre borzasztóbb a Twilight – kevés vér, sok nyálas romantika -, de ha tizenhat éves lennék, én azért rajonganék.

Legalábbis Jacobért (Taylor Lautner) és igazán sok időt töltenék álmodozással, hogy egy hideg téli estén ő melegít fel…

Nem, nem kell aggódni. Tinilányok rohanhatnak a mozipénztárakhoz, szex nincs a filmben. Csak napfényben csillámló, konzervatív vámpírfiú, akibe még mindig szerelmes az emberlány és aki továbbra se akarja megharapni a lányt; no meg kidolgozott felsőtestű vérfarkasok, akik egy kanos gondolat miatt szövetkeznek ősi ellenségükkel.

Se szex, se vámpírkodás, se évszázadok óta feszülő ellentét… Unalmas.

Amúgy teljesen mindegy, hogy mit mondanak a filmkritikusok, mert a Twilight jelenség. Azonkívül, hogy lendületbe hozta a vámpíros sztorikat, beavatás a szerelembe és a felnőtt lét “csodás” szabadságában. Ugyanazt a zavart és izgatott mosolyt láttam a tinilányok arcán a film közben, mint ami anno az én arcomon volt a Flashdance alatt. Hiszem, hogy kellenek ezek az állomások a felnőtté válás során és úgy gondolom, tiszteletbe is kell tartani. Ez az ő világuk,és ha nekik fontos, nekem is az.

Aggódni pedig nem kell. A tinédzserek pontosan látják a film hibáit, a történet csúsztatásait, sőt az is borítékolható, ki fognak nőni a twilight-rajongásból. A Vámpír naplók – amely némileg Twilight koppintás, csak kidolgozottabb – már most izgalmasabb.

Kapcsolódó cikkek:

Nyomtatás

Cikkeket csak regisztrált felhasználok tudnak elmenteni! Regisztrálj most!

Visszaugrás a navigációra

Szólj hozzá!

Szólj hozzá

Visszaugrás a navigációra

Visszaugrás a navigációra