Bódog a lakásban

Vidra

bodogtalp Kutya nem való lakásba. Azt hiszem, ezzel a kifogással találkozom leggyakrabban, ha arról van szó, hogy ki miért nem tart kutyát.
Cáfolnom kell: a kutya igenis való lakásba. Az más kérdés, hogy nem mindenki tud együtt élni egy kutyával.
A kutyát ma már a legtöbben nem munkára, hanem társállatként tartjuk, kis túlzással családtagként. A kutyáról pedig tudni kell, hogy falkaállat, és ebben az esetben a humanoidok az ő falkája. Vagyis a kutya akkor boldog, ha a nap jelentős részét a falkatársaival töltheti, nem pedig egyedül a kertben, rosszabb esetben akár kikötve. A lakásban tartott kutyát azért szokták sajnálni, mert szegény be van zárva és nem mozoghat eleget. Na most egyrészt a kutya nem örökmozgó: a napja nagy részét átszundikálja, akár lakásban, akár kertben van. Másrészt pedig megfigyeléseim szerint pont a kertben tartott kutya él ingerszegényebb környezetben: neki általában sokkal kevesebb séta és foglalkozás jut, mondván hogy úgyis kint van a kertben egész nap. Így aztán nem találkozik kutyahaverokkal, új szagokkal, élményekkel: ő van igazán bezárva, nem a lakásban élő kutya, aki jó esetben napjában háromszor-négyszer is kalandozni indulhat a gazdájával a környéken.

Bódognál nagyon jól megfigyelhetőek a természetes preferenciák: ha vidéken vagyunk, egész nap kolbászolhatna a hatalmas kertben, de nem teszi. Ha mi a házban vagyunk, ő is jön. Ha nagyon hosszú a séta, ő is elfárad, és alig várja, hogy felborulhasson pihenni. Ráadásul annak, hogy eredetileg panelkutya, van egy érdekes hozománya. A szobatisztaságot a kertre is kiterjeszti: területen belül nem hajlandó elvégezni a dolgát, azzal megvárja a sétát.
Úgyhogy maradjunk annyiban, hogy aki szerint nem való kutya a lakásba, az csak a rendszeres sétáltatást és foglalkozást, a plusz takarítást kívánja elkerülni. Meg esetleg a szőrhegyeket. Mert abból tényleg jut, nem kevés.

Kapcsolódó cikkek:

Nyomtatás

Cikkeket csak regisztrált felhasználok tudnak elmenteni! Regisztrálj most!

Visszaugrás a navigációra

Szólj hozzá!

8 hozzászólás a “Bódog a lakásban” című cikkhez.

  1. Kriszta szerint:

    Teljes mértékben egyetértek minden szavaddal.
    És a bemutatott kutyaalkatrészek alapján Bódog egy gyönyörű és dögönyöznivaló eb lehet :)

    VálaszVálasz
  2. Vidra szerint:

    Teánál kicsit nagyobb, sportosan testes, úgyhogy igen, a dögönyözés az alapértelmezésben jár neki (és nekem is) napjában sokszor. És nyilván a világ legszebb kutyája :D

    VálaszVálasz
  3. Ellenérv szerint:

    Azért abban maradhatunk, hogy mégiscsak a legjobb kombó a kutya+másik kutya+kert+rendszeres foglakozás. és ezek távolról sem összeférhetetlen elemek..

    VálaszVálasz
  4. Vidra szerint:

    Semmiképp se szerettem volna azt sugallni, hogy a Legjobb hely a lakás a kutyának. Szerintem a legnyerőbb kombó a kutya+még egy kutya (+esetleg még egy kutya)+kert+közelben erdő+közelben tó+rengeteg foglalkozás :D Remélem hamarosan Bódog is megtudhatja, milyen az.

    VálaszVálasz
  5. Ellenérves 2 szerint:

    Azért kicsit én is ellene szólnék a dolgoknak, mert túl felszínes volt az írás. Először is, de igen van ilyen hogy a “kutya nem való lakásba” bizonyos fajtáknál. Mint ahogy láttam ( de javíts ki nyugodtan ha tévedek) Bódog egy magyar vizsla, kiskora óta bent tartjátok a lakásban. Nem mondom, hogy vizslának nem megfelelő, mert van több ismerős is, aki vizslát bent tartott. Panelben meg ő elmegy. De magasságban a felette lévő kutyák nem igazán, nézzünk egy pulit, dán dogot de még akár egy rotweillert is és folytathatnám. Ezek a kutyák már igazán igénylik azt, hogy egy szabad területük legyen, mert hát a pórázon sétáltatás (és ha városban nézzük, akkor az ő esetükben csak ez jöhet szóba, mert nem lehet csak ugy elengedni) nem elég kielégítő nekik. De a kutyákat is több csoportba lehet sorolni, és csoporton belül igen is van olyan amelyik igényli a teret még akár kismérete ellenére is. Volt már vizslám, nyugodt, kellemes társaságnak gondolom, nem az az izgága ugribugri, még annak ellenére sem hogy vadász. De vannak olyan terelő és vadász kutyák mint pl border collie, amelyik bár kisebb mint a vizsla de cseppett sem ajánlják paneles-városias környezetbe. Az utolsó sorok amiket irtál, meg teljesen természetes dolgok. Nevelés kérdése, meg hogy hol élt. Ha lakásban élt, természetes hogy a kutya nem fog szaladgálni akkor sem ha egy nagy kertes házba elviszitek rokonhoz stb. A másik meg hogy a vizsla meg szintén az a típus aki azt szereti ha körülette vannak, ha a gazdájával van. Az én spánielem is ilyen, mindig a nyomomban van, ha alszik és ott hagyjuk akkor is felugrik és jön utánunk. És akkor arra érvelnék, hogy a rendszeres sétáltatást elkerülni meg stb, hidd el vannak olyan kutyák akiknek a póráz nem kielégítő. Nekik az a jó ha szabadban ugy mehetnek, hogy szabadon póráz nélkül futhatnak. Egy pórázos sétáltatás eleve nem nagy cucc, mert a kutyát mindig visszafogod, legalábbis a többség biztos nem indul el futni a kutyájával. Igen szagolhat, elvégezheti a dolgát kint, de a mozgását nem kapja vissza. És persze az a kutya amelyik él előbb utobb meg is szokja. Az hogy a kertedbe nem csinál, külön dícséret, de én olvastam, hogy hivatalosan mindegyik kutyánál igy lenne, ösztöntből, amit saját területnek érez azt nem piszkitja össze, mert végülis igen mindennapi teendő a kakilás, pisilés, de kutyák esetében ez a saját terület kijelelősét is jelenti. És azt tudtad hogyha pl megszagol egy villanyoszlopot vagy stb, akkor is csak abban az esetben csinál oda? ha pl előtte nem volt ott semmi, vagy pedig olyan kutya csinált oda, aki rangba alatta van..ez is érdekes. És hogy miért van olyan kutya amelyik a kertet meg összekakilja? Hát mert valószinü mikor kicsi volt ugy lett szobatisztának nevelve, hogy rohantak ki vele a kertbe (mert azért utcára még is vicces lett volna) és ezeket a kutyákat keveset viszik sétálni, mert hogy ott van ugyis a kert…na ez egy másik hülyeség, de asszem ez már más téma.

    VálaszVálasz
  6. Vidra szerint:

    mindig nevelés kérdése, hogy egy kutya mire szokik rá, mik az igényei. Bódog (aki egyébként jól sikerült patchwork-kutya, nem vizsla) a lakásban élés mellett ahhoz is hozzászokott, hogy rengeteget sétál és általában sok időnk van rá. Vidéken is rohangálva élvezi a kertet, de jön utánunk, ha a házban vagyunk. Ahhoz is hozzászokott volna, ha napi háromszor 5 perc lenne a séta-adagja, csak akkor biztos nem lenne boldog kutya. De ilyen esetben sem lakásba nem való a kutya, hanem annak az embernek nem való kutya, aki így tartja.
    A pórázas kérdésben teljesen egyetértek, erről majd nemsoká hosszabban kifejtem a véleményem.

    VálaszVálasz
  7. tihi szerint:

    “a pórázon sétáltatás (és ha városban nézzük, akkor az ő esetükben csak ez jöhet szóba, mert nem lehet csak ugy elengedni) ”

    oké, nem vagyunk egyformák, és a kutyáink sem azok. és ez így van jól. de azzal, hogy városi kutyát csak pórázon lehetne sétáltatni, ezzel egy kicsit sem értek egyet. sőt.
    szerintem, ha egész kis korától a megfelelő neveléssel a póráz nélküli sétára neveled a kutyát, akkor igenis van létjogosultsága ennek a sétáltatási formának. amire ráadásul nem kevés példát lehet látni mind a kül-, mind a belvárosban. gazdáik mellett/mögött türelmesen, fegyelmezetten közlekedő ebek, akik a megfelelő helyeken (parkok, ligetek, patakpartok, stb), és gazdájuk engedélye mellett aztán mehetnek ámokfutni… és mindehhez a megfelelő nevelésen kívül még egy fontos dolog szükségeltetik: a bizalom. mert ha nem bízol abban, hogy egy kutya lehet ilyen is, akkor nem is lesz ilyen.

    VálaszVálasz
  8. Ellenérves 2 szerint:

    Én most a pórázosnál a tipikusan városi, beépült és nem parkos környezetben értettem. Az teljesen más ha van a közelben patak vagy park vagy egyéb. Budapest belvárosában se látni sok kutyát szabadon sétálgatni…mellesleg ilyen szempontból nem tudok sokat hozzászólni, mert vidéki vagyok, csak az eddigi tapasztalataimra építhetek.

    VálaszVálasz

Szólj hozzá

Visszaugrás a navigációra

Visszaugrás a navigációra