Három nap, három város: Szeged

Myreille

szeged01

Szeged lassan csábít el, de egy életre rabul ejt. Története kétszer kezdődik, egyszer 1719-ben, amikor szabad királyi város rangot kap, majd 1879-ben a nagy árvíz után.

A harmadik nap, Kecskemét és Mórahalom után, Szeged, és a város felfedezését vagy kezdeni, vagy zárni a Szent István téren álló víztoronnyal kell. A 100 éve működő és látogatható víztorony remek kilátó és egyben apró múzeum gyönyörű, színes szódásüvegekkel. Őrülten sokat kell lépcsőzni a legfelső szintig, de megéri, mert a panoráma gyönyörű.

szeged02

Szegedi panoráma a Víztoronyból. (Fotó: Myreille)

szeged06

1904 óta működik a szegedi víztorony. (Fotó: Myreille)

szeged07

Szent István téri víztorony (Fotó: Myreille)

Megoszlanak a vélemények, hogy a szegedi Új zsinagóga hányadik helyet foglal el a legszebb zsinagógáinak listáján – az elsők között tartják számon -, de abban mindenki egyetért, hogy felejthetetlen. Kívülről hatalmas fák rejtik és ölelik, belül pedig az elefántcsont fehér-kék-arany díszítés és a Róth Miksa műhelyében készült színes üvegablakok kápráztatják a szemet és simogatják a lelket. Minden apró részletében felfedezhető a gondos munka, a szeretet és a tisztelet. Engem legjobban a kupolabelső – amely a világot szimbolizálja – és annak csodás kéksége nyűgözött le. A kupola alján, a kupolát a falakkal összekötő részen, négy héber szó olvasható, ezek a erkölcsi lét alappillérei: a Tóra, a munka és az emberszeretet. Maga a kupola is rengeteg szimbólumot rejt: a 24 oszlop, a nap 24 órájára, a csipkebokor virágai a kinyilatkoztatásra, a csillagos sötétülő kék falfestés a végtelenre utal, a kupola közepén pedig a Dávid látható.

szeged05

A szegedi Új zsinagóga a víztoronyból (Fotó: Myreille)

szeged08

A kupola, Új zsinagóga, Szeged (Fotó: Myreille)

szeged09

Elefántcsont fehér-kék-arany, Új zsinagóga, Szeged/Fotó: Myreille

szeged10

Új zsinagóga, Szeged/Fotó: Myreille

A Fogadalmi templomot – igen, ahogy a nevéből adódik – fogadalomból építették. A legnagyobb és legpusztítóbb árvíz 1879. március 12-én öntötte el Szegedet. Az árvíz akkori szintjét egy márványtábla még ma is őrzi az egyik ház lábazatán. Természetesen, akkor nem bokáig ért a víz, hanem az árvíz után egy új város épült fel. Elbontották a szegedi várat és abból építették fel a belvárost, ekkor alakult ki a város körutas, sugaras szerkezete. A pusztító árvíz hírére egész Európa megmozdult: a körút azoknak a városoknak a nevét viseli, amelyek a legnagyobb adományokkal támogatták Szeged újjáépítését.

1880-ban a városatyák elhatároztak, hogyha Szeged újjáépül, templomot építenek. A templom építését végül csak 1913-ban kezdték el. A dóm és a körülötte lévő tér mára Szeged jelképévé vált. A térnek nem csak az az érdekessége, hogy az árkádok alatt 105 szoborból álló Nemzeti emlékcsarnok kapott helyet, hanem hogy a tér a velencei Szent Márk térrel azonos méretű, 12.000 négyzetméter.

szeged04

A Fogadalmi templom a víztoronyból, Szeged (Fotó: Myreille)

szeged12

A Fogadalmi templom kupolája (Fotó: Myreille)

szeged13

Az árkád és az arcképcsarnok a Fogadalmi templom körül (Fotó: Myreille)

Az árvíz után Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján építették újjá a városházát. Ők ahhoz a trükkhöz folyamodtak, hogy a tornyot áthelyezték, így elég tér keletkezett egy kétszintes díszteremhez. A teremet a mai napig használják (itt ülésezik a közgyűlés) és egyik érdekessége, hogy a két 30-30 égős csillár eredeti. (Írd fel a naptáradba, hogy minden évben a Kulturális Örökség Napján idegenvezetéssel fedezhető fel a szegedi városháza!)

Tudtad, hogy Szeged címerében a kék-szürke csíkok a Tiszát és a Marost jelképezik?

1883 október 15-én Ferenc József jelenlétében adták át, aki az árvíz után azt mondta, hogy “Szeged szebb lesz, mint volt.” Hogy a királyi láb ne kelljen az utca kövéhez érnie a királyi szállás és a városháza között megépítették a Lendületes átjáró hidat. Mivel az átjáró nagyon hasonlít a velencei Sóhajok hídjára, ezért a szegediek gyakran így emlegetik. A híd másik legendája, hogy régen az adóhivatalba mentek az emberek ezen a hídon át és sóhajtozta, hogy mennyit kell fizetniük. Valószínűleg Lechner és Pártos is sóhajtozott, amikor ez a váratlan beruházás felmerült, mert az átjáróhíd elvitte a díszítésre szánt pénz és csak 4-5 év múlva lett rá keret.

szeged03

A városháza tornya a víztoronyból (Fotó: Myreille)

szeged14

Üvegablak a városházán a városházáról (Fotó: Myreille)

szeged15

Az a bizonyos híres mondat: Szeged szebb lesz, mint volt, ott van a városháza egyik színes üvegén is (Fotó: Myreille)

szeged16

A díszterem a szegedi városházban (Fotó: Myreille)

szeged16b

A mennyezet és szeged címere (Fotó: Myreille)

szeged16c

A városházán sárkányok is laknak (Fotó: Myreille)

szeged16d

Lendületes átjáró híd vagy Sóhajok hídja. Hogy a becses királyi láb ne érintse a talajt, megépült az átjáró. Belülről közel sem ilyen látványos és mostanság hivatalnokok használják. (Fotó: Myreille)

Szegeden nagyon jó sétálni, a Széchenyi tér egy hatalmas park, jó ott megállni, megpihenni, nézni a fákat, a Kárász utca, Klauzál tér, Dugonics tér és az Aradi vértanúk tere kihagyhatatlan, akárcsak a fagyi az Acappella cukrászdában, de én legjobban az apró “szegedi” üzeneteket szerettem:

szeged17

Felirat a járdán (Fotó: Myreille)

szeged18

Pár lépéssel később, felirat a járdán (Fotó: Myreille)

szeged19

Tisza-part (Fotó: Myreille)

szeged28

Szeged (Fotó: Myreille)

szeged29

A dóm kívülről villamosokkal, Szeged (Fotó: Myreille)

szeged31

Kárász utca (Fotó: Myreille)

A szegedi nap nem lenne igazi múzeumok nélkül. A Móra Ferenc Múzeum (Szeged, Roosevelt tér 1-3.) homlokzatán nagy betűkkel hirdeti, hogy “A közművelődésnek” és az állandó kiállítások közül az egyik legizgalmasabb a várostörténeti kiállítás. A Fekete ház (Szeged, Somogyi utca 13.) a késő klasszicista építészet egyik legimpozánsabb épülete, Hild József tervezte. Nevét sötétszürke vakolatáról kapta. Ma kiállítótér és amikor megtudtam, hogy időszaki kiállításban az Örkény 100+1 szerepel egyszerre lettem boldog és bánatos. Örkényt nem lehet kiállítani, dohogtam, de hajtott a kíváncsiság. És végül remekül szórakoztam: humoros, groteszk, elgondolkoztató és élvezetes. Nézzétek meg ti is!

szeged20

Várostörténeti kiállítás, Szeged, Móra Ferenc Múzeum (Fotó: Myreille)

szeged25

Örkény 100+1: az Örkény István emlékkiállítás dobozlabirintussal, a szerző saját hangját hallató telefonfülkével és egyedi installációkkal (Fotó: Myreille)

szeged26

Örkény 100+1 kiállítás – dobozok (Fotó: Myreille)

szeged27

Egye meg a fene az egészet, Örkény 100+1 kiállíátás, Szeged (Fotó: Myreille)

szeged51

Írógépüzenet (Fotó: Myreille)

Köszönöm mindenkinek Szegeden a vendéglátást és a sok-sok történetet a városról!

Kapcsolódó cikkek:

Nyomtatás

Cikkeket csak regisztrált felhasználok tudnak elmenteni! Regisztrálj most!

Visszaugrás a navigációra

Szólj hozzá!

Szólj hozzá

Visszaugrás a navigációra

Visszaugrás a navigációra