Ismerd meg a legszebb hazai ragadozót: irány a Vidrapark!

Vidra

Ha lenne egy vidrám, folyton irigykednék: egyrészt magamra, mert van vidrám, másrészt a vidrára, hogy ő vidra lehet.

Sajnos nincs vidrám, egyrészt mert veszélyeztetett állat, másrészt mert vidrát nevelni nem egyszerű feladat. Házi körülmények között nehéz megadni neki mindazt, amire szüksége van a túléléshez, ráadásul – bár ezt szende nézéssel és plüssmackós orral próbálja palástolni – a vidra valójában egy vérengző fenevad.

Bendegúz csak ásít, de láttuk, mit művelnek ezek a fogak egy hallal

Bendegúz csak ásít, de láttuk, mit művelnek ezek a fogak egy hallal (Fotó: Vidra)

Még mindig ragaszkodik a pótpapájához, legalább tíz karommal

Még mindig ragaszkodik a pótpapájához, legalább tíz karommal (Fotó: Vidra)

Ennek ellenére és ezzel együtt szerettem bele végzetesen jó sok évvel ezelőtt a vidrákba, talán az volt a fordulópont, mikor egyszer megfigyelhettem, hogyan tanítja úszni a vidramama az eleinte vonakodó kölköket.

Ártatlan arcú, óvatos vidragyerek, de kíváncsi jellem

Ártatlan arcú, óvatos vidragyerek, de kíváncsi jellem (Fotó: Vidra)

A vidrák tökéletesen áramvonalas, gyönyörű, játékos és okos lények, akiknek a vízben minden mozdulatuk boldog, akkor is, amikor épp csak lazáznak hanyatt fekve – látszólag tényleg irigylésre méltóan elégedettek az élettel.

Tökéletesen kivitelezett henyélés: egy kézzel kapaszkodik a rácsba, és elmélyülten meditál

Tökéletesen kivitelezett henyélés: egy kézzel kapaszkodik a rácsba, és elmélyülten meditál (Fot: Vidra)

Ma már egyértelmű, hogy ha találnék egy sérült példányt vagy elhagyott vidrababát, egyenesen a legjobb kezekbe, Petesmalomba vinném. A belső-somogyi Lábod és Mike közötti paradicsomi környezetben 1998 óta működik a Vidrapark. Márti, a park vezetője több más állat mellett eddig 16 mentett vidrát nevelt fel – ő szerepel a 2008-as, Vidrasors  című díjnyertes természetfilmben is.

A babusgatott vidrák részben visszakerülhettek a természetes életterükbe, néhányan viszont a Vidrapark állandó lakói maradtak

A babusgatott vidrák részben visszakerülhettek a természetes életterükbe, néhányan viszont a Vidrapark állandó lakói maradtak (Fotó: Vidra)

Bendegúz 2014 augusztusában került Petesmalomba

Bendegúz 2014 augusztusában került Petesmalomba (Fotó: Vidra)

A 170 hektáros, csodaszép területen tavas és erdei életterek találkoznak egymással, a 14 tóból álló tórendszer körül a kiépített tanösvényen és a vízre állított kunyhókból természetes környezetükben, zavartalanul figyelhetünk meg rengeteg madarat és más állatfajt.

Saját tórész saját alagúttal (Fotó: Vidra)

Saját tórész saját alagúttal (Fotó: Vidra)

Bár egész Európa legnagyobb vidraállománya Magyarországon él, és ez a belső-somogyi térség a legjelentősebb hazai vidralelőhely, sajnos nem túl nagy rá az esély, hogy pont a tanösvényen fussunk össze egy vidrával – szerencsére Ali és Luca, a bejáratnál lévő tóban élő mentett vidrák szinte mindig (de főleg késő délután) hajlandóak előbújni egy kis halért cserébe. Rajtuk kívül Dana és Ábel, valamint a most 10 hónapos Bendegúz az állandó lakók; nekik saját kistavuk van egy látogatók elől elzárt részen.

Bendegúz nem élne túl egy szabadon élő hímmel való találkozást, így marad a parkban

Bendegúz nem élne túl egy szabadon élő hímmel való találkozást, így marad a parkban (Fotó: Vidra)

A webkameráknak köszönhetően azért ők is láthatók: Dana és Ábel magánéletébe minden pénteken éjfél és reggel 7 között lehet belesni, az etetés minden vasárnap 10 és 10.30 között követhető; friss hírek a parkról és a vidrákról pedig a Facebookon találhatók.

Köszönjük a Somogy Természetvédelmi Szervezetnek és a Vidraparknak, hogy a lakókat közelebbről megismerhettük.

Ha tetszett a cikk, iratkozz fel a hírlevelünkre is!

Visszaugrás a navigációra

Visszaugrás a navigációra

Visszaugrás a navigációra