Legendák városa

Myreille

krakkolead

Krakkót minden évszakban látni kell, most ködös, télies arcát mutatta meg.

Krakkót megunni nem volt időm, bár a híres főtér (Rynek Glówny) egészen elkeserítő látványt nyújtott. A kétszázszor kétszáz méteres tér még küzdött a karácsonyi vásár maradékával, a Posztócsarnok (Sukiennice) körül meg állványzat állt. A városháza gótikus tornya (Wieża ratuszowa) nem okozott csalódást. Ott volt, ködbe burkolózott, akárcsak a Mária-templom (Kościół Mariacki). A Mária-templomhoz két legenda kapcsolódik. A templom ugyanis nélkülözi a szimmetriát, két tornya se nem egyforma magas, se nem egyforma díszes. A legenda szerint a templomot építtető két testvér közül az egyik jóval szorgalmasabb volt, mint a másik, és ez köszön vissza a tornyokon is. A téren érdemes kivárni a harangszó helyetti trombitaszót is, amelynek hirtelen vége szakad. Nem “műhiba”, hanem ehhez kapcsolódik a Mária-templom második legendája. 1241-ben, a tatárok betörésekor, a tűzjelző és őrposztokként is szolgáló toronyból az őr trombitával akarta figyelmeztetni társait, de közben halálos nyíllövés érte. Ennek emlékére szól minden órában a félbeszakadó dallam.

A legizgalmasabb és a legérdekesebb krakkói legenda azonban a sárkányhoz kapcsolódik. Egyszer volt, hol nem volt, a nagy hegyen (a Tátrán) túl, egy barlangban éldegélt egy tűzokádó fenevad. A sárkány – mint ahogy egy rendes, jól nevelt sárkányhoz illik – rettegésbe tartotta a környékbelieket: fiatal szüzeket és bárányokat fogyasztott számolatlanul. Egyszer azonban felbátorodtak az emberek és elhatározták, megölik a fenevadat. Több tucat vitéz maradt már alul a csatában, amikor Krakus királyfi kiokoskodott egy cseles megoldást: salétrommal és kénnel töltött áldozati bárányt vitt a barlanghoz, a sárkány ezt is, mint a többit, örömmel felfalta. A kén azonban borzalmasan égette a gyomrát, lement a Visztulához inni. Ott úgy teleitta magát vízzel, hogy mozdulni se maradt ereje, és Krakus könnyedén legyőzhette. Ezután a sárkány barlangja fölötti dombon felépítette a várat, a város neve pedig a hős királyfi után Krakkó lett.

A Visztula partján a barlang (Smocza Jama) bejáratánál áll a sárkány szobra, és emelt díjas sms fejében még tűzet is okád. A barlang felett valóban ott trónol a királyi vár (Wawel), amelyet az egész negyeddel együtt az UNESCO a világörökség részévé nyilvánított. A várban a palota (Zamek Królewski na Wawelu) mellett áll a székesegyház (Katedra na Wawelu), amelynek legszebb része a reneszánsz Zsigmond-kápolna. Kívülről az aranykupoláról ismerhető fel. Itt látható Lengyelország legnagyobb harangja és persze a Zsigmond-kápolna harangjához (Dzwon Zygmunta) is kapcsolódik legenda: hajadon lányok, ha megérintik, hamarosan esküvőre készülődhetnek.

A székesegyház bejáratával szemben áll II. János Pál pápa szobra. II. János Pál Pápa Karol Józef Wojtyła néven született a Krakkótól 50 km-re fekvő Wadowicében és több szállal kötődik Krakkóhoz. Hallgatója volt a krakkói Jagelló Egyetemnek és 1942-ben jelentkezett az illegalitásban működő krakkói szemináriumba. 1946-ban szentelték pappá és  a krakkói érsek Rómába küldte. 1958-ban szentelték püspökké és nevezték ki krakkói segédpüspökké. 1964-ben Krakkó érseke lett, 1967-ben pedig bíboros. Részt vett a II. Vatikáni Zsinaton, és 1978-ban, VI. Pál pápa halála után, tagja volt a konklávénak, amely megválasztotta I. János Pál pápát, aki 33 nap uralkodás után rejtélyes körülmények között elhunyt. Wojtyła érsek visszatért Rómába, hogy részt vegyen az újabb pápaválasztáson. 1978. október 16-án őt választották pápává. Haláláig, 2005. április 2-ig a Római Katolikus Egyház feje volt.

Krakkó, a legendák városa (Fotó: Myreille, 2010)

Kapcsolódó cikkek:

Nyomtatás

Cikkeket csak regisztrált felhasználok tudnak elmenteni! Regisztrálj most!

Visszaugrás a navigációra

Szólj hozzá!

2 hozzászólás a “Legendák városa” című cikkhez.

  1. zsóka szerint:

    Csodás valamikori nyári élményeket juttattál eszembe!:)
    Köszönöm!

    VálaszVálasz
  2. kati szerint:

    Lengyelországért fáj a szívem a napokban, épp tegnap értem volna haza, ha elutazhattam volna pár nappal ezelőtt…De ez a fárnya egyetemista élet…:( Ez az írás és a képek kicsit kicsit kárpótoltak!:) Kösziiii!

    VálaszVálasz

Szólj hozzá

Visszaugrás a navigációra

Visszaugrás a navigációra