PAJTA – évszázados parasztételek új köntösben

Radics Rozi

Egy tavaszi “képeslap” most érkezett meg, de a Pajta egész évben jó ok arra, hogy az Őrségbe kiránduljunk.

Pajta tavasz_00086

Őriszentpéter nem a világközepe.
De ezt nem merem 100% -ig biztosan állítani.
Többször jártam már az Őrségben, amikor még nem létezett a PAJTA. Most meg éppen azért kellett mennem, mert létezik.

Lehet, hogy közben Őriszentpéter mégis csak a világközepe lett?!

Pajta tavasz_00014

Pajta tavasz_00075

Pajta tavasz_00060

Február vége felé járt, se híre se hamva nem volt még a tavasznak és a zöldnek, mégis miután először hallottam a Pajtáról, tudtam, hogy ide el kell jutnom.
Nem sikerült elsőre, és nagyon úgy nézett ki, hogy másodjára sem fog.
Aztán mégis!
Nagyszombat volt, sárga repcetáblák, orgonabokrok, virágzó meggy és almafák illatoztak mindenütt.
Nárcisz, tulipán és jácint guggolt a gondos, kis porták előtt, amikor megérkeztünk a Szala patak partjára.
Az Őrség dombjai tavasszal a legigézőbbek.
A kilenc szerből álló Őriszentpéter, Templomszer részében áll az a bizonyos PAJTA.

Pajta tavasz_00061

Kis népi építészet

A tájegység portáinak legszembetűnőbb épületei a nagy, különálló szénatároló pajták, köztük a falazott téglapilléreken álló, deszkázott falú lábaspajták.

A pajta a szlovén pojata( szín, csűr, kunyhó, istálló) szóból származik. A pajták a mezőgazdasági építészet méretben legnagyobb alkotásai. Tároló funkciójuk van, itt szárították ki a lekaszált, betakarított gabonát.

Lábaspajta

Ezt a fajtáját a pajtáknak épületszerkezeti megoldásuk teszi különbözővé a többitől. Nyitott épületek, ami a klasszikus csűröktől használatában megkülönbözteti az a mono funkció.

Régen ezekben az épületekben a téli szálas takarmány tárolása történt, de szerszám és szekér is helyet kaphatott benne. A jó szellőzés érdekében minden oldalról nyitott, vagy csak a rövidebb, oromfalai felől volt zárt az épület. A Dunántúli uradalmak általános tároló építménye. Méreteiből adódóan is nagyobb mennyiségű gabonát lehetett elraktározni benne, mint a többiben.

A csűrök, pajták a telken jellemzően a kert és az udvar határán, a telek szélén álltak. A kétbeltelkes településeknél a pajták nem a lakótelken helyezkedtek el, hanem azokon kívül. Erre utal a szérűskert, csűröskert kifejezés is, ami a földrajzi név mellett a közszóban is előfordul. A magasabb hegyes, dombos vidékeken a szénás pajták váltak elterjedté. A lekaszált széna szárítására és tárolására használt épületek a hegyoldalak karakteres elemei. A szénás pajták magasan, vagy nagyobb távolságra helyezkedtek el a településektől, ahonnan a nagy távolság miatt a kaszálás után nem lehetett közvetlenül az udvarba szállítani a takarmányt.

Pajta tavasz_00076

Modernitás és tradíció

A “mi” Pajtánk ennek az utóbbi funkciónak tett eleget fénykorában. Aztán hosszú évekre elfeledkeztek róla, hogy majd egy napon ismét felfedezzék.

Hagyományteremtő szándékkal élesztették újjá. Táncházat szerettek volna létrehozni benne, de az új tulajdonosai meglátták a benne rejtő lehetőségeket. Kreativitásukból nőtte ki magát a mostani gasztronómiai és kulturális bisztró (és zarándokhely). U Nagy Gábor Ybl-díjas építész tervei alapján az egykori autentikus őrségi épület nemcsak a tájba precízen illeszkedő modern és mégis tradicionális térré vált, hanem gasztronómiai élményforrás és kulturális centrum is egyben.

Pajta tavasz_00129

„Számunkra a Pajta a természet és az ember harmóniáját szimbolizálja, nemcsak küllemével, de belbecsével is: konyhánkat helyi, autentikus alapokra építjük, beszállítóink a közelből hozzák mindig friss, szezonális terményeiket és termékeiket. Michelin-csillagos mesterek által képzett, újító szellemű séfünk hangsúlyozottan figyel az őrségi hagyományokra, adottságokra, egyben tovább is gondolja azokat.” – vallják a tulajdonosok.

Pajta tavasz_00022

Kenyérleves

Korábban még soha nem kóstoltam kenyérlevest, de, amikor megízleltem, nagyon nehezen bírtam leállni vele. Anyukám otthon elmesélte, hogy náluk, Szatmár megyében a kenyérlevest ciberelevesnek hívták. Az aratók eledele volt. Különleges, kovászos, népi varázslat

A Pajta – büfében minden asztalon kis kártya mesél az Őrség növény- és állatvilágáról. Különleges, ritka, védett fajokkal ismerkedhetünk meg, amíg az ételünkre várunk.
Az óriási üvegablakokból rálátunk az épület mögött elterülő rétre, ahol őzikék szaladgálnak. Napágyakban borozgatva megvárhatjuk, hogy a bátrabbak közel merészkedjenek hozzánk.

Visszaugrás a navigációra

Visszaugrás a navigációra

Visszaugrás a navigációra