Zürich: város a vizek és a levegő bűvöletében

Myreille

Zürich Svájc legnagyobb városa, azonban közel sem nagyváros. Belvárosa bájos, üzletei káprázatosak, könnyű beleszeretni.

Zürich lakossága alig valamivel több 350 ezer főnél. Bájos “kisváros”, amely a terepakadályok miatt (tó, hegy és egyebek) korlátozottan tud terjeszkedni. Ennek megfelelően az ingatlanárak az egekben vannak.

Az óváros a Limmat folyó két partján található, pár óra alatt töviről-hegyire bejárható. Hivatalos álláspont szerint maga a város is a folyó két oldalán terül el, azonban a térképen egészen úgy tűnik, mintha a Zürich-tó partján feküdne. Sőt, a tó partján fekvő kisebb településekkel mára már össze is nőtt Zürich.

Világviszonylatban hiába alacsony Zürich lélekszáma, minden jelentősebb divatmárka (Chanel, Louis Vuitton, Hermés, Miu Miu, Furla) és cukrászda (Ladurée, a helyi érdekeltségű Sprüngli és Péclard)  képviselteti magát. A város Champs-Élysées-je a Bahnhofstrasse és a most oly divatos macaronból sincs hiány. Ezenfelül ott vannak még a bankok, a svájci óra, a drágakövekkel zsúfolt ékszerek és a csoki.

A városon érződik a “pénz szaga”, de mégis szerethető, bájos, egy idealizált álomra hasonlít. Az emberek nyugodtak, sokat bicikliznek, jó a levegő, az utcák elképesztően tiszták. A házak régiek – hiába, nem gyötörte meg őket a világháború – és némelyiknek története is van, ezt a házfalakra erősített kék táblákon olvasható. Régi és új, valóságos és meseszerű kellemesen keveredik. Nyáron a folyóban és a tóban is lehet fürdeni – kijelölt fürdőhelyek vannak – és amint a hőmérséklet megengedi – amúgy nagyjából olyan az időjárás arra is, mint nálunk -, akkor a svájciak egyes számú hobbijuknak hódolnak, a grillezésnek. Amúgy kettes számú hobbijuk a sajt fondü, amelynek illata némileg csökkent a svájci vonzerőn.

Az óváros “tetején”, a Lindenhof egy apró park, ahol idős emberek óriási figurákkal sakkoznak, és ahonnan gyönyörű kilátás esik a városra. Mézeskalács házak sorakoznak a „terepasztalon”, a folyóparton kék villamosok szaladnak sebesen. Ha itt nem jártál, még semmit se láttál a városból. Tiszta időben még az Alpok hófehér hegycsúcsait is látni lehet. “Jobbra” a Grossmünster magasodik és uralja a városképet.

A folyó másik oldaláról a St. Peter-Kirche és a Fraumünster tornyai lógnak ki a háztetőkből. A folyó két partját sok-sok híd köti össze. A városban rengeteg az állat. A sirályok mellett a házakon egy egész állatkert felfedezhető. Az egyik ház tetején szarvas hever, egy másik oldalán pedig pelikán készül repülésre. De akad kő oroszlán és vicsorgó kő gorilla, festett aranybogár valamint gólyás cégér is.

Zürich színe a kék és a fehér, ez köszön vissza a város címerében (oldalán két oroszlánnal), a villamosokról, a házak zsalutábláiról és az evezősklub zászlajáról. (A kék a vizet, a fehér a levegőt jelképezi, állítólag.)

Kapcsolódó cikkek:

Nyomtatás

Cikkeket csak regisztrált felhasználok tudnak elmenteni! Regisztrálj most!

Visszaugrás a navigációra

Szólj hozzá!

Egy hozzászólás a “Zürich: város a vizek és a levegő bűvöletében” című cikkhez.

  1. kati szerint:

    Jól esett ezt elolvasni, hasonló élményekkel tértem is haza egy pár éve Zürichből. Akkor nyár volt, és elvarázsolt, hogy az emberek öltönyben és kiskosztümben ‘leugrottak’ a parkba ebédelni….:)
    A város hangulata meg valami csoda…:) A zürichi nyarat a havas hegycsúcsok látványa teszi nagyon különössé, a tó közelsége pedig élvezhetővé a tűző napsugarakat!:)

    VálaszVálasz

Szólj hozzá

Visszaugrás a navigációra

Visszaugrás a navigációra