Minden eddiginél hamarabb jött el a Túlfogyasztás Napja

Myreille

Az emberiség idén alig több mint 7 hónap alatt, augusztus 13-ára használta el a Föld az egész éves erőforrás mennyiségét. Ha Magyarországon múlna, már május 8-án átlépnénk a fenntarthatóság küszöbét!

A Global Footprint Network 2003 óta, évről évre összehasonlítja a természeti erőforrások megújuló képességét az emberiség erőforrásigényével, vagyis ökológiai lábnyomával. A Nemzetközi Túlfogyasztás Napja minden évben az nap, amikor a két érték találkozik, vagyis amikortól már a bolygó megújító képességen felül fogyasztunk. Ha a Föld egy gyümölcsös lenne, akkor eddig a napig a termést ettük, ezután viszont már a fákat vágjuk ki és esszük meg. A rendszer fenntarthatatlansága abból fakad, hogy a következő évben így már kevesebb gyümölcsünk lesz.

Az elmúlt 15 évben kora októbertől, augusztus elejére került a túlfogyasztás napja!

Erdőírtás Vietnamban, hogy új kávéültetvényeket tudjanak telepíteni./Fotó: WWF - Elizabeth Kemf

Erdőírtás Vietnamban, hogy kávéültetvényeket tudjanak telepíteni./Fotó: WWF – Elizabeth Kemf

Ennek persze már most ára van. Bolygónk tartalékainak felélése és a természeti rendszerek kizsigerelése miatt egyre súlyosbodó problémákkal kell megküzdenünk, amilyen a talajerózió, a fokozódó szárazság és ivóvízhiány, vagy a fajok sokszínűségének csökkenése. Az éghajlatváltozás – amit a légkör egyensúlyának felborításával idézünk elő – pedig csak súlyosbítja és gyorsítja a káros folyamatokat.

– Az emberiség szén-dioxid-lábnyoma megduplázódott 1961 és 1973 között, amikor átléptük a fenntarthatóság határát. Azóta is a szén-dioxid az ökológiai lábnyom leggyorsabban növekvő és legjelentősebb komponense. Nem véletlen, hogy az éghajlati rendszer problémái jelentkeznek a legsúlyosabban. – mondta el Mathis Wackernagel, a Global Footprint Network elnöke és az ökológiai lábnyom fogalmának egyik ötletadója. – A kibocsátások csökkentését szorgalmazó nemzetközi megállapodás jelentősen előre tudná mozdítani az emberiség ökológiai lábnyomának csökkentését célzó folyamatot.”

Nagy problémát jelent, hogy a fogyasztásunkhoz és annak ellensúlyozásához is hely kell. Egyre több élelmiszeripari és faipari terméket termelünk, miközben egyre kevesebb az a biológiailag aktív terület, ami megköthetné a szén-dioxidot.

– A 2015-ben kibocsátott üvegházhatású gázok elnyeléséhez a Föld erdeinek kétszeresére lenne szükség, miközben egy sor másik igény, például az élelmiszerek termelése is verseng a területért.” – hívta fel a figyelmet az erődirtások okozta gondokra Wackernagel. – Ez egy őrült mutatvány, hiszen csak akkor van esélyünk stabilizálni bolygónk helyzetét, ha radikálisan csökkentjük ökológiai lábnyomunkat.

Frimmersdorfi erőmű, amely a WWF tanulmánya szerint Európa második legszennyezőbb erőműje./Fotó: WWF - Andrew Kerr

Frimmersdorfi erőmű, amely a WWF tanulmánya szerint Európa második legszennyezőbb erőműje./Fotó: WWF – Andrew Kerr

Ha 30%-al csökkentenénk az emberiség szén-dioxid-kibocsátását, a Globális Túlfogyasztás Napja egy hónappal is eltolódhatna. 2030-ban már akár szeptember 16-ig is kitolható lenne az időpontot. Dánia ugyanebben a mértékben már csökkentette kibocsátását, ugyanakkor a teljes fogyasztásának biztosításához ezzel együtt is, 2,85 Földre lenne szükség. Mi, magyarok sem állunk túl fényesen ilyen téren.

Mennyivel fogyasztanak többet az országok, mint amennyi az  erőforrásaik? 2,7 Kínára lenne szükség, hogy Kína jelenlegi erőforrásigényeit fedezni lehessen, de Indiából, Németországból és az USA-ból is legalább kettők kellene. Nagyon rosszul áll a Svájc, Olaszország, Japán és a Föld egésze is./Forrás: WWF

Mennyivel fogyasztanak többet az országok, mint amennyi az erőforrásaik? 2,7 Kínára lenne szükség, hogy Kína jelenlegi erőforrásigényeit fedezni lehessen, de Indiából, Németországból és az USA-ból is legalább kettők kellene. Nagyon rosszul áll a Svájc, Olaszország, Japán és a Föld egésze is./Forrás: WWF

– Magyarország éves fogyasztásának fedezéséhez 2,5 Földre lenne szükségünk. Ez azt jelenti, hogy ha az egész világon mindenki a magyar fogyasztási szokások szerint élne, akkor a Globális Túlfogyasztás Napját már május 8-án elérnénk. Ezen a ponton nem mentegethetjük magunkat azzal, hogy vannak nálunk is rosszabbak. A WWF Magyarország éppen ezért hangsúlyozza a tudományos alapokra helyezett kibocsátás csökkentés fontosságát. Mindannyian tehetünk annak érdekében, hogy ez a dátum későbbre tolódjon éppen ezért felelős egyénekre és felelős vállalatokra van szükség. – mondta el Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója.

Az idén decemberi Párizsi klímacsúcson (COP21) talán megszülethet az a nemzetközi éghajlatvédelmi megállapodás, ami gátat szabhat a mértéktelen kibocsátásnak és a globális felmelegedés gyorsuló ütemének. A cél, hogy 2 Celsius fok alatt tartsuk a földi átlaghőmérséklet növekedését, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével. A közös cél elérésének érdekében a világnak 2070-re szinte teljesen fel kell hagynia a fosszilis tüzelőanyagok használatával, és a fejlett országoknak ebben segíteniük kell a fejlődőket. A lehetőségek és a technológia már adott, most a döntéshozókon és a Föld minden lakójának egyéni felelősség vállalásán a sor.

Kapcsolódó cikkek:

Nyomtatás

Cikkeket csak regisztrált felhasználok tudnak elmenteni! Regisztrálj most!

Visszaugrás a navigációra

Szólj hozzá!

Szólj hozzá

Visszaugrás a navigációra

Visszaugrás a navigációra