Alvó titánok

Remous

verebesgy A képek önmagukért beszélnek. Bármit tennék hozzá csak szószátyárság lenne. Verebes Ernőnél pontosabban nem tudom megfogalmazni, micsoda érzések kavarogtak bennem Gyuri képei láttán.

” Ismerős arcot látni olyan, mint kezet mosni.
… Az arc az ember kirakata. A többi bolt meg raktár.

… Egy válságtörzs vagyunk.”

Léphaft Pál grafikusművész és Tolnai Ottó író szavait a “hitetlen” műítészeknek szánom:

Nyx fedetlen nyakának íve

nyx “Ha elfárad a szemünk és homlokunk síkján a fény, ha beláthatatlan lesz a tér, ha megroppan köröttünk minden, ami egész, emeljük arcunkhoz kezünk, hogy megerősödjön bennünk a fény, hogy megnyíljon a sok elhomályosított kép. Mudrá, az Alvó titánok és Nyx karcsú nyakának íve. Ott gyúlnak ki belső fényeink, ahol kialszik a büszke én, a vakító külső tér. Kezünk leghűségesebb társunk. Ha elfáradunk, a hetedik napon kezünk fölemel és eltakar. * Ha elnehezül a kezünk, a lábunk és a fejünk, ha elfárad a szemünk, ne menjünk tovább, hagyjuk aludni a titánokat, a teremtést és a festészet lényegét, Verebes György zentai kiállításán az óriás vásznakat. Tegyük el, amit eddig írtunk és fényképeztünk, kerítsünk egy széket, és üljünk a terem aljában egy kisebb méretű kép elé. Nyx. A nő fedetlen nyakának rózsaszín íve elmondja, mi a teremtés és az alkotás lényege.” ( Magyar Szó. 2008. október 27. )

“Filozófia és költészet? Történelem és mitológia? A műveltség önmagában is olyan teljes és örökké változó teher lehet, amely elrejti a lényeget, agyonnyomja az invenciót, a lendületet, a spontaneitást, a váratlanság, a keresetlenség szikrázó szépségét. Csakhogy Verebes Györgyöt az a fajta rövid lejáratú festői hatás nem izgatja. Az ő olvasmányokon, irodalmon, történelmen, filozófián, zenén, képzőművészeten, szabadon, tehát különös és irigylésre méltó természetességgel átjáró mentalitása úgy működik, hogy abban ott a részletek finom szépségének teljességtudata, a föltárható mikroszkopikus elemben a makro-világ egésze, a teljesség együttlátásának képessége. Európai tájékozottsága ismeri a helyi értékek egyetemes érvényességét, mert neki a Balkán és Közép-Európa kettős peremvidéke, a központ, ahol a klasszikusra szervesen épülhet rá a latin, a szláv, a germán, vagy az az ismeretlen eredetű és egyedülvalóságában is megejtően magának való, amit magyar műveltségnek tudunk, hiszünk. S ebben a provinciálisan globális világképben van valami közös Vilnától Zágrábig, Prágától Gdanskig.
Értjük Verebes Györgyöt, de még inkább érezzük hitelét mindannak, amit mond. Pontosan azért, mert intellektuális világának ösztöneiben is van fedezete. Mert képeivel úgy varázsol el, hogy e világ nem evilági hangulatát hozza elő. Ez a meditatív monumentalitás a teremtés és a közelítés kettősségében különleges. “

A most megjelent könyv méltó prezentáció Verebes György alkotásainak bemutatására. Méltó ahhoz; hogy aki kézbe veszi, megkeresse és megnézze ezeket a monumentális festményeket.

A Szolnoki Művészeti Egyesület és az Etna Kiadó meghívja Önt és barátait az

ALVÓ TITÁNOK Verebes György szolnoki festményein

című kötet bemutatójára

Ideje: 2009. április 18. szombat 17 óra

Helye: TISZApART Mozi (Szolnok, Templom út 2.)

A könyvet bemutatják a szerzők: Antall István a Magyar Rádió irodalmi szerkesztője, Jenei Gyula költő, Léphaft Pál grafikusművész, újságíró, Tolnai Ottó író, Verebes Ernő író, zeneszerző és Verebes György festőművész

A beszélgetést vezeti: Antall István a Magyar Rádió irodalmi szerkesztője

A könyvbemutatót Verebes Ernő (basszusgitár) és Verebes György (zongora) koncertje követi.

Visszaugrás a navigációra

Visszaugrás a navigációra

Visszaugrás a navigációra