Hiszem, hogy a könyvek úgy találnak ránk, mint az emberek: sorsszerűen. Nekem túl eleven még az emlék, milyen volt vágyni a gyereket és meglátni a két csíkot a terhességi teszten, ezért az első mondatok után állandósult a heves szívdobogásom. Azonban a történet nem csak a “lombikbébi-eljárás hajnaláról” szól, hanem a hétköznapi csatákról, amelyeket mindannyian annyira hasonlóan vívunk meg.
Több könyvnek nekikezdtem az elmúlt hónapokban, de ez volt az első, amire minden nap szorítottam egy kis időt, és borzasztóan bánom, hogy ilyen vékonyka könyv, még háromszor-négyszer ennyit is elbírnék belőle.
Voltak oldalak, amikor kacagtam, voltak, amikor csorogtak a könnyeim, máskor meg úgy szíven talált, hogy belül ordítottam, igen, én is ilyen kis pisis vagyok.
Véget ért a szavazás és az eredmény szerint Lugosi Viktória: Dafke a könyvklubunk első és egyben júliusi könyve. Augusztus harmadikán lesz téma nálunk a könyv. Viszont a “verseny” nagyon szoros volt, ezért megvan az augusztusi könyvklubunk nyertese is, ami nem más, mint Jose Saramago: Kicsi emlékek.
Jó olvasást és ha valakinek olvasás közben támad gondolata és kedve levelet írni, ne vacilláljon.
