Bohém életű asszony

Radics Rozi

Boncza Berta a Magyar irodalomtörténetbe Csinszkaként írta be a nevét szorosan Ady Endre és Babits Mihály költőfejedelmek közé, hogy milyen minőségben arról számtalan vita zajlott az elmúlt évtizedekben. Múzsa vagy csupán hírnevet szomjazó hisztérika, halhatatlanságra vágyó, szerelmeiben, házasságaiban önmagát megvalósító céltudatos fiatal nő, ki volt Boncza Berta?

„Ady özvegye, Babits szerelme, Márffy hitves” – írja Rockenbauer Zoltán kulturális antropológus, A halandó múzsa című könyvében. Bizonyára mindhárom és talán megkockáztathatjuk azt az állítást is, hogy valódi értelemben egyik se.

Boncza Berta 1894–ben született. A családi emlékezet szerint apja Boncza Miklós erdélyi földbirtokos már közel járt az ötvenhez, amikor feleségül vette nővérének 22 éves lányát Török Bertát. Csinszka korán elvesztette édesanyját, a megözvegyült apa árvaházba akarta küldeni gyermekét, szándékát azonban nem tudta megvalósítani, családja részéről ugyanis hatalmas ellenállásba ütközött. Boncza Berta lelenc helyett svájci leányiskolába került, ahol úri kisasszonyokhoz méltó elit nevelésben részesült.

A századelő finom lelkű lánykái, ha csak kedvtelésből is, de nagy előszeretettel fordultak az irodalom felé, lelkes olvasók voltak. Közülük a bátrabbak, fittyet hányva a kor prűdériájára, a modern líra nem éppen zsenge kisasszonykáknak való soraitól sem rettentek vissza. Boncza Berta ezek közé tartozott. Hajtotta az irodalmi kalandvágy, fehér lovon érkező herceg helyett „a költőt” várta. Első választása az ifjú Tabéry Géza íróra esett, de nem járt sikerrel. 1911-ben 16 éves korában kezdett levélváltásba az akkor már egyre gyengülő, megtört Ady Endrével. A költő eleinte hűvös távolságtartással válaszolgatott Bertának, de a fiatal rajongó idővel egyre közelebb került imádottjához, olyannyira, hogy 1914-ben a szerelmesek először találkoztak Csucsán. Ady tréfálkozva Csacsinszky lengyel grófként mutatkozott be Boncza Miklósnak, aki az első perctől gyűlölte a költőt, hiszen züllött életvitele, kalandjai, szerelme, a zsidó származású elvált asszonnyal, Brüll Adéllal általános botránykőnek számított. Boncza nem csak lánya kiskorúsága miatt ellenezte házasságukat, az apa tudott Ady vérbajáról is, és minden híreszteléssel ellenben Boncza Berta is tisztában volt vele.

„ Lehet, hogy teljesen bohéméletű asszony leszek, önálló, független és tehetséges, esetleg az árnyéka egy nagy haldokló félistennek, s egy nagy emberi roncsnak én leszek a napfény az utolsó csók” – írta Csinszka.

Ady betegsége miatt ódzkodott a házasságtól. 1914–ben a következőket írta. „Vagy megházasodok, vagy elzüllök, vagy meghalok” 1915 ben megházasodott. Boncza Berta nem csak a késői szerelmi líra ihletője, de remek ápolónője is volt férjének, aki 1919–ben halt meg. Rockenbauer Zoltán szerint a szertelen gyereklány Csinszka ekkor vált igazán felnőtté.

Ady halála után nem sokkal a 24 éves özvegyet már Babits Mihály társaságában találjuk. A szerény, visszahúzódó negyven fele közeledő Költőfejedelem „Kis hisztérikának” nevezi Bertát és így emlékezik rá a Nyugat hasábjain Csin- Csin hercegről című írásában „Kislány lett, kisfiú lett, hogy nekem szebb legyen. Apródom és izgatott futkosásban gyötörte kis testét utánam”.  Babits Mihályt a szifilisz „rémének” tudata tartotta vissza igazán Csinszka szerelmétől.

Márffy Ödön festőművésszel, Ady barátjával, a művészetekért és művészekért egyaránt lelkesedő Boncza Berta 1920–ban kötött házasságot. Márffy korának ünnepelt alkotója volt. Képeit New York–ban és Washington–ban is kiállították. Csinszka elérte, amit akart, sikerült belépnie a „halhatatlanságba”, férje megörökítette őt az utókornak, Kiegyensúlyozott és boldog volt a festő oldalán. Megvalósultak leányos, rózsaszín ábrándjai, múzsa lett.

A másik Csinszka – Márffy Ödön múzsája
web: http://www.modemart.hu
MODEM – Modern és Kortárs Művészeti Központ
4026 Debrecen, Baltazár Dezső tér 1.
2010. február 25. – 2010.május 23.

Festmények Márffy “Csinszka-korszakából”: “Márffy több mint félszáz olajképet és pasztellt, valamint sok tucat akvarellt, grafikát és litográfiát készített feleségéről. E művek túlnyomó része arckép, de akad közöttük akt, és az ekkoriban kedvelt kerti és társasági jeleneteken is gyakran feltűnik Csinszka bubifrizurás, törékeny alakja. Ugyancsak Márffy e periódusában készült festményein keresztül a házaspár környezete is megismerhető: a Szamóca utcai villa és annak lakói, a kerti munkák és a virágok, a gyümölcsök és a belőlük készült csendéletek. A festményeket dokumentumok, levelek, Csinszka rajz- és verspróbálkozásai egészítik ki.”

Kapcsolódó cikkek:

Nyomtatás

Cikkeket csak regisztrált felhasználok tudnak elmenteni! Regisztrálj most!

Visszaugrás a navigációra

Szólj hozzá!

Egy hozzászólás a “Bohém életű asszony” című cikkhez.

  1. nin szerint:

    Ki gondolta volna. Jó a cikk.

    VálaszVálasz

Szólj hozzá

Visszaugrás a navigációra

Visszaugrás a navigációra