Shakespeare és a mártírok

Myreille

A címe elcseszett, de a regény olvastatja magát.

Rory Clements Shakespeare-jének semmi köze sincs a híres drámaíróhoz, sokkal inkább az örökké építkező Petrocellire hasonlít, hiszen jogász emberről van szó, aki olykor, munkájából fakadóan nyomozásra kényszerül. Szárnysegédje Csavartláb Cooper, informátora pedig Harry Slide. Felesége nincs, viszont a fehérnép is kedveli.

Apropó nevek. Seregély Napocska és Mezei Krajcárka a regényben legtöbbször feltűnő lotyók, nevük alapján a kedvenceim.

A Mártír című regény 1587-ben, I. Erzsébet birodalmában játszódik, amikor a királynőre a spanyol armadán kívül a pápista összeesküvők is veszélyt jelentenek. A zűrzavar nem csak a korra jellemző, hanem a regényre is. Csecsemő lopás, rejtélyes gyilkosság, merénylet tervezet Francis Drake ellen, papok bújtatása, titkos misék, bérgyilkos üldözése… Van itt minden, mint a búcsúban, de a regény végére se lett számomra világos, hogy végül ki a Mártír. Így nagy betűvel.

Olykor egyszerű írói fogások miatt, de az okok ilyen esetben jelentéktelenek, a regény nagyon olvasmányos. A kíváncsiság hajtja az olvasót, a történelmi ponyva, szerencsére, sok gondolkodást nem is igényel. (Mellékszál, hogy én Ulickaja tehetetlen hőseit hagytam hátra a történelmi krimiért, és amíg Ulickajan bosszankodtam, Clementsen igen jól szórakoztam.)

Clements regénye jól felépített, stílusa kellemes, még a befejezés sutasága ellenére is. Azt viszont bizton állítom, hogy Clementsnek sohasem szabad romantikus lányregényeket írnia. A Mártírban pár sornyi kitérőt tett és szerelemmel átitatott szexjelenete a világirodalom legfrigidebb együttléte.

Standra, repülőre vagy esős vasárnapra jó olvasmány, és nem csak csajoknak.

Rory Clements: Mártír (részlet)>>

Visszaugrás a navigációra

Visszaugrás a navigációra

Visszaugrás a navigációra