Pejac az egyik kedvenc művészem, kedvelem a cinizmusát. Most éppen Meadow című festménye talált el. Ha hideg fejjel megvizsgálom a kép üzenetét, akkor émelyítően direktnek és némileg elcsépeltnek tűnik – bah, a nagy túlélő, akin nem fog a nyílzápor, akit véd a sors vagy a szerencse, mintha csak Coelho tanult volna meg festeni -, azonban a kép részletei annyira szépek, hogy megérint. Csodálom az apró ecsetvonásokat, amelyekből összeáll a mező és a nyílvessző “úgy hajlanak”, mint a búzakalászok.
![Pejac: Meadow (2015)](https://www.moksha.hu/wp-content/uploads/2015/04/pejac09-1.jpg)
Pejac: Meadow (2015)
![Pejac: Meadow (2015)](https://www.moksha.hu/wp-content/uploads/2015/04/pejac11-1.jpg)
Pejac: Meadow – részlet (2015)
![Pejac: Meadow (2015)](https://www.moksha.hu/wp-content/uploads/2015/04/pejac12-1.jpg)
Pejac: Meadow – részlet (2015)
![Pejac: Meadow (2015)](https://www.moksha.hu/wp-content/uploads/2015/04/pejac10-1.jpg)
Pejac: Meadow (2015)