Hetek óta szövögetjük a kerti terveinket. Nem csak én, hanem a gyerekek is, mert egy könyv hatására most mindkettő saját kertet szeretne. A kertészkedés nem idegen a számunkra (van a kertünkben a virágok mellett mindenféle fűszernövény, josta, szeder, málna, eper, sóska és minden nyáron ültetünk hagymát, cukkinit és paradicsomot), így először nem is tudtam elképzelni, hogy az Így gondozd a kertedet – okos kerti tippek lépésről lépésre mit is tehetne hozzá az életünkhöz. Kiderült: babot, brokkolit és borsót. Ezeket ugyanis eddig csak ettük, nem ültettük, de a képek alapján a gyerekeim kedvet kaptak hozzájuk, sőt, ahhoz is, hogy saját magaságyásukban saját kertjük legyen. További felfedezésem volt, hogy soha nem beszélgethetünk eleget a növényekről. Talán már korábban többet kellett volna mesélnem a gyerekeknek a növények életciklusáról és rendszertani besorolásukról, viszont ha már a könyvben elénk került, akkor megragadtam az alkalmat. Arra is rádöbbentem, hogy a mi kertünk egészen más, mit a nagymamáim kertje volt. Ők sokkal több zöldséget, gyümölcsöt termesztettek és rengeteg tudás a kosszal együtt ragadt rám. A gyerekeim egy sokkal szűkebb kertet látnak, sokkal kevesebb folyamatot még akkor is, ha vidéken élünk. Persze, nem arról van szó, hogy az Így gondozd a kertedet csupa újdonságokat mutat be, a felnőttek számára biztosan semmi újat nem mutat, de a gyereknek végtelenül érdekes. A legjobb, ha van egy kert, ahol mindezt kipróbálhatják, de arra is hoz ötleteket a könyv, hogyan lehet növény nevelni PET palackban vagy éppen zsebkendőnyi területen. Amúgy pedig sokkal izgalmasabb, mint a környezet tankönyvek ide vágó fejezetei.