
Az első festmény mindig meghatározó. Ha ugyanúgy elnyel, mint egy barna férfi szempár, akkor nagy szerelem kezdete. (tovább…)

Az első festmény mindig meghatározó. Ha ugyanúgy elnyel, mint egy barna férfi szempár, akkor nagy szerelem kezdete. (tovább…)

Brian Dettmer régi könyvekből készít műalkotásokat: egyrészt lenyűgöz az aprólékos munka, másrészt felháborít a barbárság, amivel a könyvekből kivág egy-egy darabot.

A táncfotózásnál talán csak a táncolás közben elkövetett fotózás nehezebb műfaj.
Lois Greenfield az előbbihez kiválóan ért. (tovább…)

Jó tudni, hogy rajtam kívül legalább még egy embert, Greg Fulcot, az amerikai desingert, is idegesítik a rakoncátlan kábelek. (tovább…)
A világ egyik legkisebb, leglököttebb szállodája a Harkály-hotel nevet kapta.

Egy képregényből hány irattartó készülhet? (tovább…)

Rákaptam a képeslap gyártásra, de élvezettel mutatok figyiszt a drága scrapbooking cuccokra és keresek olcsó, de szép megoldásokat. (tovább…)

Gyűjtöm a világítótornyokat, egyszerűen mert szeretem őket. Azt, ahogy kinéznek, és azt, amit nekem jelentenek. (tovább…)
Csupán néhány napra találkoztunk.
A Bihar-hegységbe zárkóztunk a mentőkutyásokkal pár évvel ezelőtt.
Riporterként mentem veletek (boldogan), hiszen kalandra fel! Hó, hegy, a természeti erőkkel vívott kihívás, kutyák… csupa jó ember jön össze ilyen helyen.
Egynapos Möbelkunst retro-bútor vásár, valamint plakátok az 50-es és a 60-as évekből.
Időpont: 2009. 05. 31. (vasárnap) 10:00-18:00
Helyszín: Budapest, IX. kerület, Tagló u. 9-11. (Kemikál ipartelep)

Még hogy az időjárás nem hat az ember lelkére. Szürke felhők takarják az eget… (tovább…)

Bármikor szívesen fetrengek sárban, pocsolyában, mocsárban is kutyákkal, de az ágyamba azért mégse másszanak fel. Így se férek el soha rendesen.
Nem tudok németül, így igen nagy kalandnak ígérkezett a bécsi színházban a rockopera. Nem csak attól féltem, hogy a cselekményt nem értem majd, de a német rock sem tartozik a kedvenceim közé. Azonban az előadás azonnal magával ragadott. Igaz, hogy csak olyan nemzetközi szavakat értettem, mint a penis és vagina, de minden konfliktus érthető volt a színészek játékából. Ráadásul a darab friss és aktuális, még akkor is, ha több mint 100 éves. Rendesen odacsapott a High School Musicalnak. Frank Wedekind 1891-ben írta a Tavasz ébredése (Frühlings Erwachen) című drámáját, amelyben a fiatalok ébredező szexualitása szembekerül a “felnőtt világ” tabuival. (tovább…)

Narancssárga. Gumi. Kesztyű. Rücskös tenyérrel.
Úgy néz ki, mint egy elvetemülten perverz szexuális segédeszköz. (tovább…)

“Mohás” magyar szürkemarha Brooklynban. Akár a természet revansa is lehetne a civilizáción, de a mohagraffiti emberkéz alkotta instaláció. Zöld urban design. (tovább…)
Moldoványi Ferenc filmje nem vidám, nem szórakoztató, hanem nagyon fontos.

“Wow, milyen jól néz ki, de milyen porfogó és milyen idegőrlő takarítani.” (tovább…)
Vöröslencse mindig van otthon, mert az éhenhalási szándék kinyilvánítását követő 20 percen belül lehet belőle főzeléket tálalni. A recept meg annyira egyszerű, hogy leírni is szégyenlem.
Szemmagasság felett Budapest tartogat néhány meglepetést. Az egyik ilyen a Hajós utca 25. alatt, a szecessziós jegyeket mutató ház homlokzatának tetején álló Napoléon Bonaparte szobra.
Hogy került oda?
Tévedésből.
(tovább…)

Meg kell jegyezni: Yokujin Yoshioka. Tárgyain a jövő és a természet megunhatatlan mintái találkoznak. (tovább…)

A cím kétszeresen is félrevezető: egyrészt nem Shrek testének ápolásáról lesz szó, másrészt meg a sószappan nem is szappan. (tovább…)
Még nem a film, pedig már nagyon várom, “csak” egy reklám és egy kis műhelytitok. A világ leghíresebb parfümjének reklámja és a reklám alapjául szolgáló stroyboard. (tovább…)
Tulajdonképpen jópofa volt az egész, mert eleredt az eső, és senki nem ment haza egy röpke zápor miatt. Én szeretem az esőt. Az eső hangját, illatát, csiklandját… eszembe juttatja, hogyan folyik le nyáron az őszibaracklé a könyökömig, vagy az izzadság hogyan csurog a halántékomon majd a fülem mögött futás közben,… és még számtalan érzetet kelt. Az esőben mindig találok egy tiszta gondolatot. (tovább…)

Muszáj volt valami “izgató” címet kreálnom ehhez a süteményhez, mert a tejfölös eperre még én is kérdőn húznám fel a szemöldököm. Amúgy meg a “meggyes hölgy” nővére. (tovább…)
Kutya nem való lakásba. Azt hiszem, ezzel a kifogással találkozom leggyakrabban, ha arról van szó, hogy ki miért nem tart kutyát.
Cáfolnom kell: a kutya igenis való lakásba. Az más kérdés, hogy nem mindenki tud együtt élni egy kutyával. (tovább…)
Sajnos, lehetetlenség elrejteni a répát, ezért (számomra érthetetlenül) sokan meg se kóstolják. Pedig állítom, hogy a világon az egyik legfinomabb kenyérre való. (tovább…)

Az Óperenciás tengeren túl már jártam, <<mert möndég szerencsém vót… mégsem vagyok “dzsugori”>>,
… avagy pillanatok egy elégedett, szabad ember műhelyében. (tovább…)

Jó a zene, jó a szöveg, jó a klip is, és nagyon kedvesen zöld: hallgassatok Kaukázust! (tovább…)

20 évvel ezelőtt láttam először nyugdíjas golyózókat parkokban, játszóterek elkerített részében vagy éppen a tengerparton. Később megtudtam, hogy a játékot Petanquenak hívják, és nem csak az öregek, hanem a fiatalok is kedvelik; eredeti francia játék. (tovább…)
Nálunk valahogy mindig több bicikli állt az udvaron, mint ahányan voltunk, de nehéz volt jól működőt is találni közöttük. Hejj, ha akkor megengedték volna, hogy én is ilyen kreatívan szedjem szét és hasznosítsam újra azokat a bringákat!

A felnövekvő generáció a helló, szia, szevasz mellett csípőből nyomja majd a “héka, békát” és az “ég áldja, kék bálnát”. (tovább…)
A 100. cikk legyen vízválasztó, és mondjon véleményt a kedves olvasó arról, hogy mi tetszik és mi nem tetszik. Az első 15 hozzászólást mokshás tatyóval jutalmazzuk. (tovább…)
Éppen Müller Péter Varázskő című könyvét olvasom, és nagyon tetszik. Mert pont ad valamit az éppen felszínesnek tűnő mindennapjaimban. Olvastam és elképzeltem, hogy ülünk egy szobában, valaki felolvas, és beszélgetünk róla… (tovább…)

Nagy tervem, hogyha lesz egy hatalmas és kopott, fa ebédlőasztalunk, azon hatalmas, fehér csipketerítő lesz. Kerítésen eddig nem gondolkodtam. (tovább…)
Nem szépítem. Lafkádiót azért vettem meg, mert Varró Dani (pardon Dániel) fordította, a könyvudvarban hihetetlenül olcsón árulták és amióta megszületett a fiam, végre jogosultságom van a gyerekkönyvek gyűjtésére. A fiamat a vékony lapok nyűgözték le, engem a könyv nyelvezete. (tovább…)

Harcban állok önmagammal. Nem akarom, hogy a tárgyak fontosak legyenek, de közben szeretem a szép tárgyakat. Szeretem, hogyha designos cuccok vesznek körül. (tovább…)
Egy kerület, amit a sokszínűségéért szeretek. Nem a nyüzsgésért, sokkal inkább azért, mert jól megfér egymás mellett az antik és a modern, a klasszikus és az avantgard; vagyis egy kerület a nemzeti kultúrák a tolerancia jegyében. Ez a párizsi Latin negyed. Forgatagos utcáiból menekülve a Panthéonhoz, és a Párizsi Magyar Intézethez közel a főváros legnagyobb körbekerített parkjába, a Luxembourg-kertben üldögélni mindig élmény. (tovább…)

Rovinj, Mošćenice és Mošćenička Draga (tovább…)