A játék kedvéért: petanque

Remous

petanque01

20 évvel ezelőtt láttam először nyugdíjas golyózókat parkokban, játszóterek elkerített részében vagy éppen a tengerparton. Később megtudtam, hogy a játékot Petanquenak hívják, és nem csak az öregek, hanem a fiatalok is kedvelik; eredeti francia játék.

Már a 14. században közismert unaloműzőnek számított és ma is (világszerte) játsszák. Apró változtatásokkal, de lényegében ugyanúgy. Az elnevezés a mozdulatlan lábakra utal, azaz a pieds tangues szavak összevonásából.

Az összeverődő játékosok számától függ a csapat, tehát játszhatja 3 játékos 3 ellen, (ekkor mindenki 2 fémgolyóval játszik) vagy 2 játékos 2 ellen (ebben az esetben mindenki 3 golyóval játszik), de 1-1 ellen is ugyanígy; tehát 3 golyóval megcélozni, megközelíteni vagy eltalálni a megkülönböztetett (színes) célgolyót a lényeg. Ez utóbbi eredetileg golyóbis fából készül, cochonnent- malacnak hívják. (Kitérő, de egy pillanatra elgondolkodtam: vajon innen (is) eredeztethető a”malaca van”- tehát szerencsés; magyar szólás-mondás?) Kicsit kisebb mint a 7-8 centiméter átmérőjű dobógolyó, amely acélgömb; és az egyszerűbb megkülönböztetés érdekében minták, rovátkák vagy éppen betűjelzéssel dekorált.

petanque02

Túl sok ész nem, inkább célzóképesség kell a játékhoz. Tehát: a célgolyó eldobása után a fémgolyókat minél közelebb kell dobni a malachoz. A menetet az nyeri, és csak az kap pontot, akinek közelebb vannak a golyói a malachoz.
Vagyis annyi pontot, ahány golyója közelebb van az ellenfél “legjobb” golyójánál (vagyis célgolyóhoz legközelebbi).
Szabály szerint 13 pontig tart a menet, de külső szemlélőként vég nélkül.

És van még egy szabály. A dobásokat egy kezdőkörből kell elhajítani, amit gyakorlatilag közös megegyezés alapján húzzák meg. Csak úgy, játékból. Aztán pedig az előző menet célgolyójának a helye lesz a kiindulópont. Az első golyót az a csapat dobja aki nyert sorsoláson vagy aki megnyerte az előző menetet.

Menet közben egy játékos addig dobhat, amíg a legutoljára dobott golyója közelebb van, mint az ellenfél legjobb golyója.

A helyszínnel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy nem súlylökés, tehát nem atlétikai stadion kell a játékhoz. És a franciák azt sem tudják, hogy a “távolságot, mint üveggolyót megkapod”. A Luxemburg kertben (és több más párizsi parkban) 12×3-5 méteres elkerített , sóderes helyen tart a játék, tengerparton pedig szabadon. Ott praktikusan, vízzel tölthető, műanyaggolyókat hajigálnak, de láttam már erdei tisztáson petanque-zókat is. (Utóbbi elgondolkodtat: igen elkötelezett petangozó, aki a túrázási felszerelésen kívül 6 vasgolyót is magával cipel. Csak úgy. A játék kedvéért. ) Mert az alapkészlet féltucat vasgolyó, hordozótáskával. A kiegészítők között szerepel még a derékkímélő, azaz golyóemelő. Ez csupán egy madzagra erősített mágnes; aztán mérőszalag , pontszámláló, törlőrongy és még ki tudja, hogy a furfangos és kényelmes franciák hányféle kereskedelmi terméket vetettek be csak úgy. A játék kedvéért.

petanque03

Kapcsolódó cikkek:

Nyomtatás

Cikkeket csak regisztrált felhasználok tudnak elmenteni! Regisztrálj most!

Visszaugrás a navigációra

Szólj hozzá!

Egy hozzászólás a “A játék kedvéért: petanque” című cikkhez.

  1. Vidra szerint:

    Annyira szeretem, amikor a játék hevében vérre menő vitákat tudnak folytatni, meg ahogy a szélen álló kibicek is mindig beszólogatnak valami okosat :) egyébként nagyon jó játék, mi néha képesek vagyunk kirándulásra meg kutyasétához is “csak úgy játékból” magunkkal cipelni a golyókat…

    VálaszVálasz

Szólj hozzá

Visszaugrás a navigációra

Visszaugrás a navigációra