Az Oscar-díjas Argo-akció margójára

Myreille

argo01

A félhosszú hajú és szakállas Ben Affleckért csapkodnám az ajtót. A feszes Argó-akció remek, de nem a legjobb filmje.

 

Az Argoról (hivatalos magyar címe szerint az Argo-akcióról) rengeteg jó dolgot el lehet mondani. Jó a témaválasztás – a megtörtént események alapján készült filmek sikere borítékolható, főleg ha van benne CIA ügynök is – és elképesztően feszes a film, odaszögez a székhez és egy pillanatra se enged unatkozni, pedig a történet vége spoilerezés nélkül is ismert, elég belenézni a történelemkönyvekbe vagy a wikipédiába.

„Az Argo-akció izgalmas, lenyűgöző és ijesztő, de egyben vicces film is, és remélem szórakoztató. Egy mélyebb szinten ez az egész a történetmesélés erejéről szól, mert hosszú ideig ezt a történetet nem lehetett elmondani.” – mondta a filmről Affleck.

1979. november 4-én iráni diákok és iszlám aktivisták megrohamozták és elfoglalták a teheráni amerikai nagykövetséget. Túszul ejtettek ötvenkét amerikai állampolgárt. A káosz közepette hat amerikainak sikerült megszöknie és menedékre találnia a kanadai nagykövetnél. Az Amerika-ellenes hangulatban félő volt, hogyha a tüntetők tudomást szereznek a követségen kívüli amerikaiakról, kivégzik őket.

Igen, Amerikának sikerült magára haragítania az iráni népet mégpedig az olajért folytatott csatában. Miután Mohamed Moszadek kormánya államosította az olajipart, amerikai és brit támogatással megdöntötték a hatalmát és 1953-ban a korábban regnáló sah fia, Mohamed Reza Rahlavi sah került hatalomra. A sah diktatórikusan vezette az országot és elkövette a klasszikus hibát, amíg a nép nyomorgott, ő hihetetlen luxusban élt. Az ország nyersanyagkincseit sajátjának tekintette és hatalmas magánvagyont halmozott fel. 1979-ben kitört a forradalom, a sah – vagyona jelentős részével együtt – az USA-ban kért és kapott menedéket. A sah ekkor már halálos beteg volt. A forradalmárok a sahot és az őt támogató Amerikát tette felelősség az ország nyomoráért. A nagykövetség megtámadása után a tüntetők a sahot követelték a túszokért cserébe.

A nagykövetségen 444 napig tartották fogva az amerikaiakat, majd végül elengedték őket, közben volt egy sikertelen szabadítási kísérlet, meghalt a sah és bukott az USA elnöke is. Ben Affleck filmje, az Argo nem a követségen túszul ejtett amerikaiak történetét meséli el, hanem annak a 6 embernek a kimentését, akik kiszöktek a követségről.

A ház “vendégei” folyamatosan ki voltak téve annak a veszélynek, hogy felfedezik és elfogják őket. Amíg a szervek idétlen ötleteket gyártottak, Antonio „Tony” Mendez, a CIA legjobb túszmentő specialistája kigondol egy briliáns, ám elképesztő szökési tervet. És ez a film leggyengébb pontja is: az Argo-akció nem más, mint jelzőkben bővelkedő hősköltemény a CIA névtelen zsenijeiről. Mert Mendez kidolgozza az akciót, odamegy, kihozza az embereket, de a mentőakció és abban az ő szerepe 17 évig titok. Amikor már lehet, ír egy könyvet az akcióról, majd ebből születik forgatókönyv és a film.

Affleck, aki Mendezt alakítja, a következőket mesélte: „Tony jön és csinálja, amit kértek tőle, teljesen titokban. Nincs fanfár, nincs kézfogás… csak teszi a dolgát, és amikor végül sikerül végrehajtania a kockázatos tervet, csöndben hazamegy. Az életét arra tette fel, hogy megpróbálja megmenteni ezeket az embereket, és ez az igazi hősiesség.”

Mendez ötlete szerint a hat amerikai kanadai filmesnek adja ki magát, akik forgatási helyszíneket keresnek készülő sci-fijükhöz, majd „dolguk végeztével” hazarepülnek. A terv mindennek nevezhető, csak egyszerűnek nem. Tony Mendez hangsúlyozta: „Ez egy szabályok nélküli játék volt, és rendkívül kockázatos. Az igazi veszély azoknak a fanatizmusa volt, akiket megpróbáltunk elkerülni. Nem tudtuk megjósolni, hogy mi fog történni velünk vagy azokkal, akik már túszok voltak, ha elkapnak bennünket.”

argo02

Argo-akció: John Goodman, Alan Arkin és Ben Affleck

argo03

A vendégek, akiket haza kellett vinni (Argo-akció)

ARGO

Feladat: feljutni a repülőre (Argo-akció)

Lehet, hogy Mendez sohasem rukkol elő az álcafilm tervével, ha nincs valódi mozis kapcsolata a híres maszkmesterrrel, John Chamberssel (John Goodman), aki tiszteletbeli Oscar-díjat nyert az eredeti A majmok bolygójához készített maszkjaival. – Az Argo erőssége, hogy ezt az utalást is szépen és okosan oldotta meg. – Habár a film csak álmozi volt, hihetőnek kellett lennie, így Mendeznek és Chambersnek szüksége volt egy komoly producerre és néhány sajtómegjelenésre.

Mendez, Chambers és producer olyanokká lettek, mint a három testőr. Cinkos szemtelenségük igen jót tesz a film hangulatának. Érdekes tény, hogy a filmstúdiót Studio Six Productionsnek keresztelték, ami egy kicsi kikacsintás volt a küldetésre, vagyis megmenteni hat amerikait.

argo05

A CIA névtelen hősei (Argo-akció)

Minden nagyszerűsége ellenére az Argo-akciónál jobb a Tolvajok városa (The Town), amelyet szintén Ben Affleck rendezett. Jobban kedvelem azokat a filmeket, ahol a karakterek jellemfejlődése szívszaggató és nagy gyomros a nézőnek, nem pedig “palira vettük a fél világot, fasza csávók vagyunk” CIA sikersztori.

A moziban lefut a stáblista, megnézzük az eredeti képeket a történet szereplőiről és az erekben még ott az adrenalin löket, amit a film feszültsége okozott. Jó volt! Teljesítették a küldetést, a világ kerek, voltak, vannak és lesznek hősök…

Az események azonban nem álltak meg itt. 1980. szeptemberében Irak hadüzenet nélkül letámadta a sah diktatúrájában majd a forradalomban legyengült Iránt. A háború 8 évig tartott és kegyetlen volt. Az USA Irakot támogatta – bár titokban Iránnak is adott el fegyvereket – és Szaddám Huszein csak akkor vált mumussá, amikor szemet vetett az olajban gazdag másik szomszédjára Kuvaitra.

Visszaugrás a navigációra

Visszaugrás a navigációra

Visszaugrás a navigációra