Julia Donaldson könyvei akkor is a fiaim kedvencei, ha már kezdenek kinőni a kemény lapos könyvekből. A bandita patkány egész váratlan meglepetést tartogatott.
Minden a Graffalóval kezdődött – ezt mi kicsit se bánjuk – és azóta sorra faljuk a Julia Donaldson – Axel Scheffler könyveket. Legutóbb magyarul A bandita patkány jelent meg.
Ez a mese nem annyira szellemes, mint a Graffaló vagy a Zog,viszont (megint) klasszak a karakterek és a tanulság is kellően igazságos. Viszont a többi történettel szemben ez egy igazi állatos mese. Nincsenek benne mesei lények csak “valódi” állatok, akik persze, rímbe szedetten beszélnek, a mókus talicskán tolja a makkot, a bandita patkány pedig lovagok, de a mókus makkot visz a talicskájában, a hangyák levelet cipelnek, a patkány meg felzabál mindent, amit lát, ha jó, ha nem jó. Nem csoda, hogy a mohóság lesz a veszte.
A mesei fordulatot szintén egy nagyon valóságos dolog, a visszhang okozza. Julia Donaldson meséire általában jellemző, hogy lelemény és furfang kell a “gonosz” legyőzéséhez és ez a gyerekek számára is ismerős, csak így még nem gondoltak rá. A fiaimnak pár pillanat kellett, hogy rájöjjenek a barlang csapdájára és utána lelkes izgalommal várták, hogy mi történik a fékezhetetlen étvágyú bandita patkánnyal, aki annyira hinni akart a nagy lakomában, hogy figyelmen kívül hagyta a fizika törvényeit.
A bandita patkány, Pagony, 2017
