élni, lenni, szeretni, enni, horgolni | moksha.hu

term ID:
parent cat ID:32
parent cat ID 1:
post ID:2001
category_32 #d3e60c

Tartalomjegyzék erről az oldalról:

Kepes Júlia: Édesfehér

Visszaugrás a navigációra
Az oldal cikkei bevezetőkkel:

Kepes Júlia: Édesfehér

Kisan - Publikálva:

kepes_julia-fe Kepes Júlia nagyon fiatal egyetemista lány, akinek nemrég jelent meg első verseskötete az “Édesfehér”. Hogy az ő szavait idézzem egy beszélgetés foszlányt elcsípve: a versek “tele vannak ízekkel, színekkel”. “Arany porszerelmek, időtlenségpárna – forró mézbe málna – édessé kevernek. Elolvastam a verseket egyszer, kétszer, aztán harmadszorra is, az utcán, a buszon aztán otthon csendben egy pohár édes, fehér bort kortyolgatva – hogy rímeljek a kötet címére. Ha folytatnám a felsorolást, azt írnám, nagyon intenzív íz-, illat-, és színvilágú versek, tele játékossággal és érdekes hangulatot árasztó nagyon fura szókapcsolatokkal; sallangoktól mentes ám vállaltan “vattacukros” szerelemmel: “Éjszaka volt, csupa béke, megérintettél, s vattacukor lett lett menten a ködből alattunk.” Könnyű és játékosnak tűnő versek, mégis soronként bebújnak gondolataimba, szüntelen hullámzásra késztetve őket, hogy aztán időnként a parta sodorjanak néhány versrészletet… Sárga nárciszok… Zuhog az eső, tócsából iszok. Most kell történnie valaminek. Ködbe fúlt a reggel. Elnyel a város: cethal rozsdás szemüveggel. Most kell történnie valaminek. Hömpölygő szürkeség – belefulladok, ha engedsz. Meghasadt az ég. Most kell történnie valaminek. Elszáradnak a szavak. Nem értesz semmiből. Tapogatózó tűzfalak. Most kell történnie valaminek. (…) /Kepes Júlia: Sárga nárciszok/

Visszaugrás a navigációhoz

Visszaugrás a navigációra