Tavaszi gombakaland: sárga gévagomba (meg a többiek)

Myreille

Gombász-gombaellenőr barátunk, elvitt minket kirándulni: jártunk mesebeli csalitosban, tavaszi erdőben és találtunk sárga gévagombát, ami ehető és találóan “csirkehúsgomba” a népies neve.

Ha egyetlen képet kellenem mutatnom a kirándulásról, akkor ez lenne az. Nem mellesleg sólyomszeműek Bódogot is felfedezhetik a képen./Fotó: Myreille

Ha egyetlen képet kellenem mutatnom a kirándulásról, akkor ez lenne az. (Nem mellesleg sólyomszeműek Bódogot is felfedezhetik a képen.)/Fotó: Myreille

Legalább háromszor mosta el (szó szerint) az eső a tervezett gombászkalandunkat, negyedszerre nem hagyhattuk. Kitartóan autóztunk három órát a szemerkélő esőben, hogy délután párás-napsütéses időben gombákra vadásszunk.

Annyira nem bántam az esőt, mert a magyar utakon némi időutazásban is részem volt: Trabant haladt előttünk. Esőben. Lámpa nélkül. És elkészült életem egyik legjobb fotója./Fotó: Myreille

Annyira nem bántam az esőt, mert a magyar utakon némi időutazásban is részem volt: Trabant haladt előttünk. Esőben. Lámpa nélkül. És elkészült életem egyik legjobb fotója./Fotó: Myreille

Persze, leginkább a sárga gévagombára (meg a csalitosra) voltam kíváncsi, de az erdő most is rabul ejtett. Leginkább azért, mert elkezdtem felfedezni a zöld árnyalatait: az aljnövényzet zöld szőnyegében már észreveszem a régi ismerősöket és meglepnek a különlegességek. Főleg, ha felhívják rá a figyelmemet! A hunyor mellett először simán elmentem, pedig elméletben felismerem.

Hunyor (Védett növény!)/Fotó: Myreille

Hunyor (Védett növény!)/Fotó: Myreille

 

Kék nününke/Fotó: Myreille

Kék nününke – Ne bántsd a nünükét!/Fotó: Myreille

 

Kis apollólepke (Magyarországon védett)/Fotó: Myreille

Kis apollólepke (Magyarországon védett)/Fotó: Myreille

A csalitos a hatalmas, ősöreg fűzfáin igazi csemege, a Sárga gévagomba (Laetiporus sulphureus) növekedett. Frissek voltak és gyönyörűek.

Sárga gévagomba (Laetiporus sulphureus)/Fotó: Myreille

Sárga gévagomba (Laetiporus sulphureus)/Fotó: Myreille

 

Sárga gévagomba (Laetiporus sulphureus)/Fotó: Myreille

Sárga gévagomba (Laetiporus sulphureus)/Fotó: Myreille

A Sárga gévagomba (Laetiporus sulphureus) fiatalon kiscsirke-sárga (kénsárga) majd narancssárga, téglavörös, piszkosfehérré kifakuló gomba. Kalapjaik gyakran zsindelyszerűen összenőnek. Csak a fiatal, ruganyos tapintású, lédús gombák fogyaszthatóak, a fához közeli fás részt és a fáról a gombára hullott szennyeződéseket el kell távolítani.

Sárga gévagomba (Laetiporus sulphureus)/Fotó: Myreille

Sárga gévagomba (Laetiporus sulphureus)/Fotó: Myreille

 

Sárga gévagomba (Laetiporus sulphureus)/Fotó: Myreille

Sárga gévagomba (Laetiporus sulphureus)/Fotó: Myreille

A sárga gévagombából egy kisebb adag is gyakran 1,5-2 kiló, amit lehetetlen és nem is ajánlott azonnal elfogyasztani. De a gévagomba fagyasztással jól tartosítható.

A legtöbb gombával ellentétben a sárga gévagomba nem veszti el állagát a főzés/hőkezelés során, hanem megtartja. 20 perc hőkezelés mindenképpen szükséges a gombának, így az előfőzés elkerülhetetlen.

Kétféleképpen készítettem elő a gombát, attól függően, milyen ételt készítek belőle:

  • – a megtisztított gombát felkockázom és kétszer leforrázom (leöntöm forró vízzel, hagyom 2-3 percig állni, majd leöntöm a vizet, majd ezt megismétlem még egyszer)
  • a tésztafőzőben vizet forralok és a centis szeletkere vágott gombacikkeket a lobogó vízbe dobom, 20 percig főzöm, majd kicsit leszárítom – ha nem használom fel, akkor sütőpapírral rétegzetten dobozba pakolom és fagyasztom
Sárga gévagomba (Laetiporus sulphureus)/Fotó: Myreille

Sárga gévagomba (Laetiporus sulphureus)/Fotó: Myreille

A Sárga gévagomba (Laetiporus sulphureus) onnan kapta a “csirkehúsgomba” nevet, mert hőkezelés után állaga – nem az íze, hanem az állaga – a főtt/sült csirkemellre hasonlít. Íze semleges, kicsit se emlékeztet gombára. Én ezeket főztem sárga gévagombából!

Sárga gévagomba (Laetiporus sulphureus)/Fotó: Myreille

Sárga gévagomba (Laetiporus sulphureus)/Fotó: Myreille

A sárga gévagomba más gombafajjal nem téveszthető össze, de szakismeret nélkül mindenképpen ki kell kérni egy gombaszakellenőr segítségét, aki nem csak abban tud segíteni, hogy egy gomba mérgező-e, hanem abban is, hogy fogyasztásra alkalmas-e.

A kirándulásért és mindenért, de főleg a barátságért, valamint a gombák megismeréséhez nyújtott nélkülözhetetlen segítségért és fiaim terelgetéséért óriási köszönet Vrancsik Tibor gombaszakellenőrnek!

Sárga gévagomba receptekért katt ide!

 

Kapcsolódó cikkek:

Nyomtatás

Cikkeket csak regisztrált felhasználok tudnak elmenteni! Regisztrálj most!

Visszaugrás a navigációra

Szólj hozzá!

Szólj hozzá

Visszaugrás a navigációra

Visszaugrás a navigációra