Végtelen türelmű mosoly
Az empátia első nagy próbája, amikor egy vak emberbe karolunk és a városban navigáljuk. Megváltozik minden.
Az alaktalan feketeségben eltűnik az útpadka, az oszlopok, láthatatlanok az emberek, a buszok, a villamosok és a trolik, az autók, a kerítések és a padok. A feketeségbe merül tárgyak legtöbbször sípcsont tájékon jelzik jelenlétüket.
Pénteken jelenik meg a Daniel Stein, tolmács. Ízlelgetem az idézetet a könyvből: “Én annyiszor kaptam ajándékba az életemet, hogy már nem is volt az enyém, és odaadtam. Mert már egyáltalán nem engem illetett. Értsd meg, én nem bánom, hogy szerzetesi fogadalmat tettem; igent mondtam, és Isten segedelmével életem végéig szerzetesként fogok élni.”
Közben lázban égek, nézegetem a naptáramat és próbálom összehozni, hogy valamelyik dedikálásra el tudjak menni, illetve egy “találkozót” is tervbe vettem. Ljudmila Ulickaja programjai a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon (Millenáris, 1024 Budapest, Kis Rókus u. 16-20.)
Amint felreppent a hír, hogy Sophie Kinsella Egy boltkóros naplója legújabb kiadásából lemaradt az utolsó három fejezet, felhívtam a Kelly kiadót. Nem csak a kíváncsiságom hajtott, hanem a szakmai érdeklődés is. (Már láttam a filmet, igen kellemes, ajánlom.) Lehet, hogy menthetetlenül naiv vagyok, de egyszerűen nem tudtam elképzelni azt a helyzetet, hogy a kiadó költségminimalizálás címen lehagyja a könyv végét. Most már tudom, mi történt. Az Egy boltkóros naplójának legújabb kiadása igazán kacifántos, könyvritkaságok szoktak ilyen kusza vajúdásból születni.
Nincs mit szépíteni, transzba estem. Pár nap múlva megjelenik Ulicakaja új könyve. Tulajdonképpen már ez is elég ok lenne a boldogságra, de a ráadás, hogy a Könyvfesztivál díszvendége és dedikáltathatom a kedvenc könyvemet. Mindenképpen szeretnék menni sajtótájékoztatókra is. Nagyon kíváncsi vagyok Ljudmila Jevgenyevna Ulickajara.
Nem tartom magam nagy Neil Gaiman rajongónak, de könyvei számomra kötelező olvasmányok. Tudom, hogy sokak szerint a kötelező olvasmány legalább olyan kellemetlen, mint a bárányhimlő, de nekem inkább iránytű a könyvesboltban. A Coraline-t a megjelenés napján megvettem és azonnal olvasni kezdtem. Vékony kis könyv.
