élni, lenni, szeretni, enni, horgolni | moksha.hu

term ID:
parent cat ID:32
parent cat ID 1:
post ID:17506
category_32 #d3e60c

Tartalomjegyzék erről az oldalról:

Kezdetnek nem rossz: A végső áldozat

Visszaugrás a navigációra
Az oldal cikkei bevezetőkkel:

Kezdetnek nem rossz: A végső áldozat

Myreille - Publikálva:

Belecsaptam a lecsóba és elolvastam az első vámpíros könyvet. A Vámpírakadémia utolsó részével indítottam és nagyon jól szórakoztam. Az Agave kiadó szavazásán Richelle Mead lett az év szerzője és a Vámpírakadémia-folyamának főszereplője, Rose Hathaway lett az év főszereplője, ráadásul a részlet is tetszett – és a vámpírláznak éppen csak a szélén sodródtam -, így adódott, hogy éppen ideje beleolvasnom a sorozatba. Azonnal az utolsó résszel, A végső áldozattal kezdtem. Nehezen kaptam el a fonalat, mert vámpíros regényre számítottam, ehelyett morákkal, dampyrokkal és strigákkal találtam szemben magam. No meg egy fiatal lánnyal, akit barátai kiszabadítanak a börtönből és mindenféle kalandba keveredik – többek között különös álmokba -, hogy bebizonyítsa, hamisan vádolják a királynő megyilkolásával. Amúgy, ahogy lenni szokott, a fiatal lánynak, azaz Rose Hathawaynek gyilkossági vád nélkül is bonyolult lenne az élete van egy pasi, akibe szerelmes, persze titkon, mert a pasi éppen önmarcangolást tart és elutasítja Rose-t, és akad egy másik pasi is, akivel jól elvan a lány, kedves is, aranyos is, de valahogy nem az igazi. Rose 18 éves ennek a kornak minden bájával, naivságával és öntudatosságával. Amolyan Veronika Mars vérszívós kiadásban. A könyv előzmények nélkül is érthető és szórakoztató volt. Új olvasóként pontosan annyi információt kaptam, amellyel a régi szálakat is megértettem, azonban az ismétlés nem tűnt elviselhetetlennek akkor sem, ha olvastam volna az előző köteteket. A végső áldozat nem irodalmi klasszikus, viszont a szó szoros értelmében szórakoztató regény. A cselekmény fordulatos, titokzatos, vámpírosan misztikus, van benne szerelem, kaland és cselszövés és olykor, amikor a történet annyira magával ragadott, emlékeztetnem kellett magamat arra, hogy amit olvasok fikció nem pedig egy titkos világ a sajátunk mellett. Némileg megbántam, hogy a sorozat utolsó részével kezdtem, mert olykor-olykor igencsak jólesik egy könyv, amely kikapcsol, szórakoztat és könnyen emészthető, és az utolsó rész alapján a Vámpírakadémia éppen ilyen. Info: A moksha.hu facebook játékán meg lehet nyerni ezt a könyvet. További információ erre, tessék a [játék] bejegyzést keresni>>

Visszaugrás a navigációhoz

Visszaugrás a navigációra