élni, lenni, szeretni, enni, horgolni | moksha.hu

term ID:
parent cat ID:63
parent cat ID 1:
post ID:56762
category_63 #249b24

Tartalomjegyzék erről az oldalról:

5 dolog, amit az égő erdőről (fáról) tudni kellene

Visszaugrás a navigációra
Az oldal cikkei bevezetőkkel:

5 dolog, amit az égő erdőről (fáról) tudni kellene

Myreille - Publikálva:

Írni akartam néhány rövid gondolatot a környezettudatosságról, fenntarthatóságról és az Amazonas-i erdőtüzekről. De hosszú lett, mert ez egy fontos téma.

Kép forrása: NASA - https://firms.modaps.eosdis.nasa.gov/map/ 2019.08.31.

Kép forrása: NASA – https://firms.modaps.eosdis.nasa.gov/map/ 2019.08.31.

1. Nem az oxigén, hanem a széndioxid a probléma

Az elmúlt hetekben úgy tűnt, mintha csak a braziliai esőerdők égnének, de elég egy pillantás a NASA tűztérképére és látszik, hogy sokkal több tüzet kell eloltani, mint hittük. Amúgy a hírekben az is szerepelt, hogy lángolnak Gran Canaria erdejei és Szibériában a tajgán se képesek megfékezni a tüzeket, ám ettől senki sem esett kétségbe.

Én is azt tanultam gyerekként, hogy az Amazonas a Föld tüdeje, ám ezt a költői állítást a tudomány meghaladta, akárcsak azt, hogy a Föld körül kering a Nap, vagy hogy a Kalcium jó allergiára. A fák a fotoszintetizálás “melléktermékeként” valóban termelnek oxigént, ám arról kevesebb szó esik, hogy az oxigénből fel is vesznek, és arról is ritkán beszélünk, hogy az oxigén előállításában az óceánok élővilágának is jelentős szerepe van. Egészen pontosan a tengeri fitoplanktonoknak (a vízben lebegő algáknak), amelyek a megtermelt oxigén nagyjából 40%-át adják.

Az amazonas-i esőerdő pusztulása nem azért veszélyes, mert nem lesz oxigénünk, hanem azért, mert az égés során a fákban megkötött szén felszabadul és széndioxid formájában kerül a levegőbe, nagy mennyiségben ez végzetes a légkörre, de az esőerdőknek fontos szerepe van párologtatásban és a csapadékképződésében is. Tehát az égő esőerdő globális szinten a Föld klímájára van hatással, helyi szinten pedig az ott élők, többek között az őslakosok és a változatos fajok élete válik élhetetlenné.

Arról sem szabad elfeledkezni, hogy néhány farmer élete a szűz területek megművelésével jobbá válik, de ezek a földek gyorsan kimerülnek, ezért van szükség újabb területek megszerzésére. Morális és közgazdasági kérdés, hogy elvárhatom-e valakitől, hogy ne próbáljon meg mindent megtenni azért, hogy a saját (és a családja) életét jobbá tegye.

2. Nem a Föld van veszélyben, hanem az emberiség

A fák égéséből keletkező, a légkörbe kerülő széndioxid nem jelentene túl nagy gondot, ha nem lennének egyéb magas széndioxid kibocsátással járó tevékenységek. A Föld megváltozott légkörrel az is túlélné, ha az emberiség az összes erdőt elégetné, az emberiség viszont nem.

Mi emberek a Föld királyainak képzeljük magunkat, a teremtés koronájának, pedig történelmünk a Föld történetében csak másodperc. Nem az a nagyszerű, hogy eddig és erre a technológia szintre eljutottunk, hanem az lenne a valami, ha túllépnénk saját árnyékunkon és nem okoznánk saját vesztünket. 

3. Az olcsóért nagy árat fizetünk

Egyre több ember, egyre több autó, egyre több széndioxid kibocsátás. Egyre több az ember, egyre többet fogyaszt, egyre többet kell gyártani csomagolni. Egyre több a hulladék.

Egyre több az ember, egyre többet kell gyártani és szállítani. Tudod, milyen durva a repülők és a tengerjáró szállítóhajók széndioxid kibocsátása? 

Elsápadunk, ha ég a Notre-Dame, és akkor is, ha ég az amazonas-i esőerdő, de semmi se mozdul meg bennünk, amikor évről évre egyre korábban jön el a túlfogyasztás napja. 2019-ben a WWF közlése és a Global Footprint Network adatai szerint július 29-én lépi át az emberiség fogyasztása azt a szintet, amit a Föld egy év alatt képes újratermelni, illetve elnyelni.

“2018-ban augusztus 1-jén, 2017-ben pedig augusztus 2-án jött el ez a nap. 1970-ben még csak december 23-án értük el a túlfogyasztás határát, azóta közel 5 hónappal korábban használjuk el a Föld egy évre elegendő erőforrásait. […] Fogyasztásunkat tekintve jelenleg ugyanis úgy élünk, mintha 1,75 Föld állna rendelkezésünkre – pedig csak ez az egy van.

A Túlfogyasztás Világnapjának aktuális dátuma egy globális átlag, ami kontinensenként és országonként más-más képet mutat. Szomorú tény, hogy ma a világ népességének 80%-a olyan országokban él, ahol több erőforrást használnak fel, mint amennyit az ökoszisztémák meg tudnak újítani.

Európa még a globális átlagnál is rosszabbul teljesít: az európai túlfogyasztás napja idén május 10-ére esett, vagyis ha mindenki úgy élne, mint az EU tagállamaiban átlagosan, akkor a Föld éves tartalékai már ezen a napon kimerültek volna. Bár az uniós tagállamok ökológiai lábnyoma között nagyok az eltérések, egy dolog minden országra jellemző: egyikük sem működik fenntartható szinten. Magyarország az európai és a világátlag között helyezkedik el: hazánkban a túlfogyasztás határát ebben az évben június 14-én értük el, vagyis több mint 2,2 Földre lenne szükségünk ahhoz, hogy a természeti erőforrások fedezni tudják igényeinket.” 

4. Nem látod az erdőtől a fát?

Amikor az esőerdő ég, akkor fák égnek. Amikor ősszel begyújtod a kandallót, akkor abban is fa ég. Kiszámoltad már, hogy hány fát égetsz el egy tél vagy egy élet alatt? És hányat ültetsz?  Tudtad, hogy egy felnőtt, egészséges fa lombkoronája sokkal többet tesz érted, mint egy szépen gondozott gyep?

5. Nem vagy egyedül!

Nagyon helyes, hogy nincs egyszer használatos műanyag evőeszköz, palack, szatyor és szívószál sincs. Ám ennél lehet többet is tenni!

Olvasd el a WWF fenntarthatósági tippjeit és kezd el megvalósítani! Ebbe beletartozik, hogy a saját életedben és otthonodban környezettudatos vagy, de beletartozik az is, hogy a politikától, politikusoktól elvárjuk, hogy szakértőkkel hosszútávú megoldási terveket dolgoznak ki és hajtanak, hajtatnak végre. Ne a gazdasági lobbinak táncoljanak, hanem környezettudatos, fenntartható működésre kényszerítsék a vállalatokat. Gazdasági döntéseinknél is ugyanígy kell gondolkodunk, mert minden vásárlásunk gazdasági döntés is. Azokra a vállalatokra kell “szavazunk”, azoktól vásárolunk, akik nem bagatelizálják a problémát, környezettudatosak és tesznek a fenntarthatóságért. És nem csak nagyívű kijelentésekkel, hanem tettekkel, felvállalva akár a profit csökkenését is. A környezettudatos viselkedés is nem “hóbort” lesz, hanem egy hosszú távon megtérülő befektetés mindenki számára.

Ja, és igen, környezettudatosnak lenni sokba kerül, de ez az egyetlen út, amin járhatunk.

Visszaugrás a navigációhoz

Visszaugrás a navigációra