Ki a jobb? Cukorka vs. Robbanós Cukor

Myreille

Nevezik pattogós cukorkának is, és letagadhatatlanul a gyerekkor része, de vajon mitől robban a robbanós cukor. Együk vagy ne együk?

Táplálkozástudományi szempontból a cukorka egyáltalán nem tartozik a gyerek (és a felnőttek) számára javallott édességek közé, mégis a gyerekkor kikerülhetetlen része. Felelős szülőként arra az elhatározásra jutottam, nem csak kipróbálok mindent, amit a gyerekemnek adok, de minden apró betűs részt is elolvasok a csomagolásokon. Itt kezdődtek a meglepetéseim. A cukorkák elsősorban nem az adalék és színezékanyagok miatt kerülendők, hanem magas energiatartalmuk és fogyasztási módjuk miatt. A fogaknak igen rosszat tesz, ha sokáig cukros lében fürdenek, a szopogatással viszont éppen ezt teremtjük meg.

Végül arra jutottam – betartva a kivitelezhetőséget is -, hogy a gyerekem sok nyers gyümölcsöt és zöldséget eszik, sőt, az első fogak kibújása óta rendszeres szertartás a fogmosás, így egy-egy szem cukor olykor-olykor belefér. Tehát nem változom tomboló anyává, ha a gyerekemet cukorkával kínálják meg. (Én inkább jó minőségű csokit szoktam neki venni.)

A robbanós cukor azonban újabb kihívást jelentett. Először bíztam abban, hogy a fiam majd fintorogva kiköpi – se a túl meleg, se a túl hideg ételeket nem szereti -, de rendes gyerek módjára azonnal rákattant.

Úgy gondoltam, hogy a robbanós cukor a kemény cukorkánál sokkal nagyobb csintalanság, ezért biztosan ártalmasabb is. Az összetevők listája azonban meglepően rövid volt a robbanós cukor csomagolásán: cukor, glükóz/kukorica szirup, laktóz, citromsav, ízesítők, szén-dioxid, színezék (E-162), nagyjából ugyanaz, mint egy cukorkának. De akkor mitől robban az egyik a másik pedig nem?

A válaszra a Szertáron, Zsiros László Róbert barátom tudományos blogján leltem. Mint kiderült a robbanás nem kémiai, hanem fizikai folyamat eredménye. A robbanós cukor egy apró, de leleményes trükk miatt robban. Dupla haszon: a robbanós cukorral nem csak be lehet vágódni egy gyereknél, de rögtönzött fizika órára is alkalmat ad.

A gyártási folyamat során a megolvasztott cukorba nagy nyomáson szén-dioxid gázt eresztenek. A cukor megszilárdul és kisebb-nagyobb buborékokban magába zárja a gázt. A cukrot összetörik, hogy csak az apróbb buborékok maradjanak meg. Ezért apró kristályos a robbanós cukor, és a nagyobb darabok a több buborék miatt robbannak nagyobbat.

A cukor belsejében a gázzal telt buborékokban nagy a nyomás, tulajdonképpen szeretné szétfeszíteni a cukrot, a cukor kemény fala viszont ellenáll. Azonban, ha a cukrot a szánkba vesszük, a cukor meglágyul, a buborék cukorfala nem képes ellenállni a nyomának és szétpukkad. A sok-sok pici pukkanás miatt robban a cukorka a szájban.

Mivel a cukorka és a robbanós cukor összetétele nagyrészt megegyezik, viszont a robbanós cukor sokkal rövidebb ideig van a szájban, ráadásul mókás is, ezért nálam kedvezőbb megítélés alá esik. Persze, ettől még igazán mértékkel kell fogyasztani és a kötelező fogmosást sem szabad kihagyni.

Eper ízű robbanós (vagy más néven pattogós) cukorka (Fotó: Myreille)

 

Kapcsolódó cikkek:

Nyomtatás

Cikkeket csak regisztrált felhasználok tudnak elmenteni! Regisztrálj most!

Visszaugrás a navigációra

Szólj hozzá!

Egy hozzászólás a “Ki a jobb? Cukorka vs. Robbanós Cukor” című cikkhez.

  1. RbLc szerint:

    Válaszvideót is kérek, amin a kisfiad épp robbanós cukorkát majszol. =)

    VálaszVálasz

Szólj hozzá

Visszaugrás a navigációra

Visszaugrás a navigációra