Tündéri keresztanya lettem, avagy Curry, a bárány

Két horgolás között azon kaptam magam, hogy egy fahéj színű báránylány keresztanyja lettem és tulajdonképpen én erre (is) vágytam.

  Itt a tavasz, nagyüzemben repkednek a gólyák és a Birtokon egyre bújnak elő a bárányok. Vannak, akiket vártak, és vannak, akik meglepetésként bukkantak elő a téli suba alól. Egy hét alatt öt rackagyerek igazán remek teljesítmény a Spice Girls-től. Szombat reggel a bari-forró-drót éppen egy váratlan, de meglehetősen cuki rackalány érkezését jelentette. Mivel apai ágon főkossal nem terhelt, így a bandában maradhat és a Birtok szabályai szerint jár neki a fűszernév. Hatásos belépője után, azonnal e-mail-tanácskozást ültünk és a legmeglepőbb fűszert kerestük számára. Mindig az első gondolat a legjobb jeligével, leadtam egy szavazatot Curryre, majd rövid úton kiderült, Piszke is éppen erre gondolt – tudunk egy hullámhosszon lenni, na – ezzel 2-1-re kiütöttük Teát, de a biztonság kedvéért még érveltem egy kicsit arról, hogy Curry remek kosaras, Teából viszont csak Zs-kategóriás színésznőt ismerek. Levél fordultával jött a válasz. „Eldöntetett: Curry”. Finom rámenősséggel ragaszkodtam keresztanyai jogaimhoz, és szerencsére, azonnal megkaptam a feladatot, hogy igazi „The Godmother”-hez méltóan valami (igazán jó) kívánságot vigyek ajándékba a kicsinek. Gyorsan kiderült, hogy Curry nem csak a hatásos és váratlan belépéshez ért, de hanggal is erősen megáldott, a szemöldöke pedig nőcisen rendezett, tehát igazán egyszerű, de szívből jövő kívánság kelt életre bennem: télre meleg subát, nyárra smaragdzöld legelőket kívánok neki, mellé hosszú életet, délceg lovagokat és csudacuki kölyköket.