Az empátia első nagy próbája, amikor egy vak emberbe karolunk és a városban navigáljuk. Megváltozik minden.
Az alaktalan feketeségben eltűnik az útpadka, az oszlopok, láthatatlanok az emberek, a buszok, a villamosok és a trolik, az autók, a kerítések és a padok. A feketeségbe merül tárgyak legtöbbször sípcsont tájékon jelzik jelenlétüket.
A recept tényleg Svájcból érkezett és a sütiből nem marad másnapra egy falat sem. 15 dkg cukrot, 12 dkg margarint, 3 egész tojást, egy citrom levét, 15 dkg lisztet, egy kiskanál sütőport és egy csipet sót összekeverek ráteszem a 1-1,5 kg kockára vágott almát (ahogy sikerül), a tetejére szórok 10 dkg lisztet, 10 dkg kristálycukrot, 1 zacskó vaníliás cukrot és egy marék durvára vágott diót, mogyorót vagy mandulát összekavarva (ez utóbbival a legjobb) és jó lassan vagy 45 – 50 percig sütöm.
