élni, lenni, szeretni, enni, horgolni | moksha.hu

term ID:1861
parent cat ID:7
parent cat ID 1:1861
post ID:11473
category_1861

Tartalomjegyzék erről az oldalról:

IKEA – design a mindennapokra

A világ Fernando Botero szerint

Kire várnak az esernyős hölgyek?

Őszi vitorlázás a Balatonon. Húzzál rongyot!

Divatfotók a Gerlóczy asztalain

Hófehér design mennyország – Rododendron

Mustra: Mi van az ajtó mögött?

Nagyapám képeslapjai Leningrádból

Kő – kövön, ékszerek a vízpartról

Kitárt karokkal fogadni a vidámságot

Jókai sárgabarackkal és kakaós kaláccsal vár

Sörtúra, avagy így készül a folyékony kenyér

Visszaugrás a navigációra
Az oldal cikkei bevezetőkkel:

Galériával

IKEA – design a mindennapokra

IKEA – design a mindennapokra

Ikonikusá vált bútorok és 2010-es újdonságok. Múlt, jelen és jövő. IKEA kiállítás a Gödörben.

Több jubileumot is ül az IKEA ebben az évben. 60 éves lett az IKEA-katalógus (2011-es katalógusát 1 300 000 példányban terjesztették Magyarországon) és a bútoráruház 20 éve, 1990. március 21-én nyitotta első üzletét Magyarországon az Örs vezér téren.
Izgalmas megnézni a régi híradást az IKEA első budapesti és egyben első kelet-európai áruházának megnyitójáról. Olyanokról biztosították a nézőket, hogy a kínálat nem fogy el pár nap alatt és a kínálat megegyezik majd a legközelebbi osztrák IKEA áruház kínálatával. “Nem kell majd kimenni Ausztriába és schillingen, már akinek van schillingje, megvenni a bútorokat.”
Az IKEA akkoriban nem csak a nyugat egy szelete volt, hanem az alternatíva a koloniál bútorra. Könnyű, lendületes és fiatalos. Teljesen új lakberendezési szemléletet, stílust mutatott a magyar embereknek. Az IKEA üzleti elképzelése nagyon gyorsan népszerűvé vált Magyarországon azzal, hogy formatervezett, praktikus lakberendezési tárgyak széles választékát kínálja olyan alacsony áron, amelyet a lehető legtöbb ember megengedhet magának.
Az IKEA – design a mindennapokra kiállítás a jól ismert, ikonikussá vált tárgyakat mutatja be egészen újszerű formában, de nincs szó múltba révedésről, hiszen a kiállítótérben helyet kaptak a 2011-es katalógus újdonságai is.
A kiállítás meglepetése, hogy egy különleges fotózás keretében bárki elkészítheti saját képével ellátott 2011-es IKEA katalógusát, amit később az Örs vezér téri vagy budaörsi IKEA áruházban vehet át.


IKEA – design a mindennapokra
20 éve együtt
kiállítás
Gödör klub, 1051 Budapest, Erzsébet tér
2010. október 1-20.
hétfőtől-vasárnapig 10:00-19:00
www.ikea.hu

A világ Fernando Botero szerint

A világ Fernando Botero szerint

 

Boterot könnyű felismerni. Ő az, aki pufifánkokat fest. Közel hatvan munkájából nyílt játékos kiállítás a Szépművészetiben.
A patinás épület klasszikus művei között, a Régi Képtárban ugyanolyan játékosan hat Fernando Botero kiállítása, mint a kiállításon bemutatott alkotások elrendezése. Nem véletlenül maradt a kiállítótérben az átjáró egyik oldalán Hans Balding Grien Ádámja és Évája, és került a másik oldalra Botero duci, első emberpárja. Kakukktojás lenne Ignacio Zuloaga Matadora, ha nem állna mellette Botero Picadora. Az “ottfelejtett” művek Botero parafrázisaira reflektálnak. A kiállítás talán legjellegzetesebb része azok a festmények, amelyek ismert művek – Velázquez Margarita Teresa infánsnőjének portréja, vagy Van Eyck Arnolfini házaspárjának – újrafogalmazása Botero stílusában.
Botero azok közé a kortárs művészek közé tartozik, akik igen jól menedzselik önmagukat. Mindig is fontosnak tartotta, hogy egy alkotásról azonnal felismerhető legyen a művész és nem csak a szakavatott publikum számára. Boterot könnyű felismerni. Ő az a festő, aki kövér embereket fest. Sőt, neve már fogalom. New Yorkban a kövér embereket gyakran gúnyolják boteronak. A művész azonban árnyaltabban fogalmaz. Őt mindig is a tömeg vonzotta, szerinte ez a legfontosabb és csak ez foglalkoztatja. Nem csak Ádámot és Évát és az Arnolfini házaspárt, de a gitár vékony nyakát is testesnek látja.
Fernando Botero 1932-ben született, Kolumbiában. Szülővárosában Medellínben senkit sem érdekelt a festészet, a bikaviadal viszont mindenkit. 14 éves korában matadoriskolába került és egészen addig kedvelte is a bikaviadalokat, amíg szembe nem került az első bikájával. Eldőlt a sorsa, festő lett. Az önarcképén ennek ellenére matadorruhában festette meg önmagát.
Monumentális festményeiről gyakran köszönnek vissza a latin-amerikai élet helyszínei és eseményei: jellegzetes kolumbiai tájak, színes házakkal tarkított utcák forgataga, cirkusz, bikaviadalok arénái és az egyházi személyek. Botero kezdetben csak festészettel foglalkozott, ám amikor a 70-es években besokallt, a szobrászat felé fordult, mert “Leonardo korában mindenki értett mindkettőhöz”.
Botero optimizmusának és életigenlésének ad hangot a kiállítás, azonban ez csak Botero egyik oldala. A provokatív Abu-Graib-sorozata, amely az irakiakat megalázó, kínzó amerikai katonákról festett nem szerepel a válogatásban. Azonban az irónia és a társadalomkritika a “boldog” képeket is körüllengi. Zseniális!

Fernando Botero képei a Szépművészeti Múzeumban
2010.szeptember 30. – január 23.
http://www.szepmuveszeti.hu/
Kapcsolódó cikk:
Első találkozás Botero duci szobraival

Kire várnak az esernyős hölgyek?

Kire várnak az esernyős hölgyek?

A híres óbudai szoborcsoport, amit mindenki Esernyősök néven emleget, eredetileg a Várakozók címet kapta.
Az óbudai Fő tér és Laktanya utca találkozásánál 1986 óta álldogál négy esernyős nő. Varga Imre Várakozók című szoborcsoportja – amit mindenki csak Esernyősökként emleget – sokkal nyersebb és bánatosabb, mint ahogy első pillantásra tűnik. Időjárástól függetlenül sokan odabújnak az esernyők alá egy-egy fénykép erejéig, belekarolnak az ott álló fémnőbe és mosolyognak. Időutazásnak tűnik, egy bronzba és acélba öntött pillanatnak, amikor véletlenül, éppen ez a négy nő találkozott ezen az utcasarkon.
Azonban ezek a nők nem mennek, hanem állnak. Ácsorognak. Egyik lábukról a másikra állnak. Várnak. Várakoznak. Várakozók. Ráadásul az esőben… Nincs mit szépíteni, kliensre várnak.
Varga Imre az esőben álldogáló párizsi utcalányokat látva kapott ihletett, majd szőtte tovább a gondolatot az óbudai Krúdy Gyulához, aki gyakran írt a kiszolgáltatott nőkről.
A Várakozók című szoborcsoport érdekessége, hogy Siófokon, Varga Imre szülővárosában, a Fő téren, ugyancsak látható a négy, esernyős nő – 2003-ban kerültek a térre a szobrok, igaz más elrendezésben, mint az óbudai -, sőt kétalakos változat  (1992-ben) Los Angelesben is köztérre került.
A Várakozóktól pár sarokra, a Laktanya utca 7. szám alatt Varga Imre állandó kiállítása látható.

Őszi vitorlázás a Balatonon. Húzzál rongyot!

Őszi vitorlázás a Balatonon. Húzzál rongyot!

Balatonlelléről vitorláztunk Szigligetre, közben az amúgy is csodás Balaton-felvidék a legszebb arcát mutatta. Sőt, a tó is kegyes volt.
Mondják, kezdő és rutintalan vitorlázók gyakran megijednek a viharos vízen és egy életre elmegy a kedvük attól, hogy ismét hajóra tegyék a lábukat. A sorsnak valószínűleg más szándékai vannak velem, mert másodszor készültem vitorlázni és a cseppet sem morcona matrózok azzal fogadtak, hogy a víz olaj. Rutintalanságom teljes bizonyítékaként kérdőn néztem, azonban így magyarázatot is kaptam: tükörsima a vízfelszín, egy leheletnyi szellő sem fodrozza. Mire vízre szálltunk feltámad egy kis szél, a borús esőfelhők is eltűntek, sőt, a Balaton közepénél járhattunk, amikor kisütött a nap, és semmi szükség sem volt a pulóverre és az esőkabátra.
A Jeanneau Sun Odyssey 36i típusú Nagy Károly teljes hossza 10,94 méter, közel sem egy lélekvesztő. Sokkal inkább csipetnyi luxus, amiért a szürke hétköznapokban sóvárog az ember lánya.
A vitorlások skipperrel együtt is bérelhetőek – tehát bárki számára elérhető a vitorlázás élménye -, és a kapitányokról csak jókat lehet mesélni. Azonnal beavattak a szakzsargonba – Húzzál rongyot! – és megtanítottak csomót kötni. Miután megszenvedtem a palstekkel, köthettem néhány egyszerű, de látványos takács csomót is. Ennyi zrikálás minden szárazföldi patkánynak jár, főleg akkor, ha elméletben már megtanulta kilopni a szelet más vitorlájából és egyre magabiztosabban járkál a fedélzeten.
Közben a Balaton megmutatta az összes színét, a haragos szürkétől a csillogó smaragdzöldig, és a Balaton-felvidéket olyan nézőpontból láthattam, mint még soha. Innen is gyönyörű volt! A fák már elkezdték lombjukat zöldről aranysárgára és pirosra váltani, de a Badacsony lankáin még tőkén voltak a szőlők.
Balatonlelléről indultunk és Szigligetre érkeztünk, ahol megkóstoltuk a Bodzabort és felmásztunk a várba is. Szigliget azonban egy következő mese, az viszont biztos, hogy most már végleg és menthetetlenül beleszerettem a vitorlázásba.


EastCraft Élményvitorlázás>>

Divatfotók a Gerlóczy asztalain

Divatfotók a Gerlóczy asztalain

Martin Munkácsi Think While You Shoot kiállításának beharangozója a Gerlóczyban tejeskávéval és kortárs fotóművészekkel.
Hamburg, Berlin, New York, San Francisco és Szentpétervár után Budapest és a Ludwig Múzeum ad otthon Martin Munkácsi, a magyar származású, ám az Egyesült Államokban világhírt szerzett fotós eddigi legátfogóbb retrospektív kiállításának.
Martin Munkácsi 1896-ban született Kolozsváron, családja 1911-ben költözött Budapestre és itt kezdődött fotós karrierje is. 24 éves korában portréfotó műtermet nyitott Budapesten, de sajtófotói sokkal keresettebbek lettek. 1927-ben Berlinbe utazott és több neves lap fotóriportere lett. Hitler hatalomra kerülése után, nem érezte magát biztonságban Németországban és az Egyesült Államokba költözött. Amerikában divatfotói alapozták meg hírnevét, ugyanis a modelleket kivitte a műteremből és a “valódi világban” (épületek és autók között) fényképezte. Újszerű divatfotói révén a Harper’s Bazaar munkatársa lett, elérte a siker és a hírnév. Bejárták a világot és ikonikussá váltak színészekről készült fotói. Többek között Fred Aster, Marlene Dietrich, Katharine Hepburn és Louis Armstrong is áll a kamerája előtt.
A kiállítás apropóján megjelent a Martin Munkácsi Magazin a Ludwig Múzeum kiadásában. A magazin olvasmányos, könnyed stílusban mutatja be Martin Munkácsi életét és az őt körüllengő legendákat. 6 magyar fotós (Balla Vivienne, Dobos Tamás, Lábady István, Misetics Mátyás, Perlaki Márton, Tombor Zoltán) a Munkácsi-jelenségre reagál egy-egy fotóval a kiadványban. Nagyon izgalmas az ötlet és a megvalósítás.
A Munkácsi fotók a Gerlóczyban is megjelennek. A kerti asztalok terítőjén egy-egy ikonikus Munkácsi fotó látható és a levegőben is “repked” néhány, mint előhívás után a száradó fotók.


Martin Munkácsi – Think While You Shoot kiállítás
2010.10.07. – 2011.01.09.
Ludwig Múzeum, www.lumu.hu
Gerlóczy, www.gerloczy.hu

Hófehér design mennyország – Rododendron

Hófehér design mennyország – Rododendron

Ha a kedvenc üzleteimet kell felsorolni, a Rododendron mindig rajta van a listán. A bolt kínálata: kortárs design.
Minden túlzás nélkül a magyar design színe-java látható a hófehér polcokon és szekrényeken. A fehér térben a sok színes tárgy inspiráló és “vágykeltő”. Könnyű elcsábulni, ha éppen magamnak keresek valamit, de remek ajándékokat is találtam már itt barátoknak, családtagoknak.
A Rododendron kínálatában ékszerek, gyerekkönyvek, retro játékok, művészi lenyomatok, táskák, kitűzők és táskák is szerepelnek. A legnagyobb csábítást az ékszerek jelentik, mert minden alkalomra találni megfelelőt. (Fülbevalóm meg úgyse lehet elég.)
Az üzletben havonta egy-egy képzőművész lehetőséget kap, hogy bemutassa alkotásait. Most éppen Lódi Csaba táskái sorakoznak a kiállítópolcokon.


Rododendron Art & Design Shop
1052 Budapest, Semmelweis u. 19.
Nyitva: H-P 10:00-19:00, Szo 10:00-16:00
http://www.rododendron.hu/

Nagyapám képeslapjai Leningrádból

Nagyapám képeslapjai Leningrádból

Régi képeslapok Szentpétervárról. Amikor nagyapám 1973-ban ott kirándult, még CCCP szerepelt a postabélyegzőn.
Szentpétervárt 1703-ban Nagy Péter cár alapította és “égi patrónusáról” Szent Péterről nevezte el, nem pedig saját magáról, ahogy a közkeletű tévedés tartja.
A város a Néva torkolatánál szigetekre épült – jelenleg 42 szigeten terül el – és sok hídja miatt gyakran nevezik “Észak Velencéjének” és a “101 sziget városának” is. Az  elővárosokat nem számítva, a városnak 342 hídja van, amúgy több, mint 500. (Velencének valamivel több mint, 400 hídja van.) Szentpétervár első állandó hídja és akkoriban Európa leghosszabb hídja, a Blagovescsenszki-híd (Благовещенский мост) 1850-ben épült, majd 1918-ban átkeresztelték Schmidt hadnagy hídra (Мост Лейтенанта Шмидта) Pyotr Schmidt haditengerészeti hadnagy után nevezetek el, akit 1905-ben Szevasztopolban kivégeztek.
Szentpétervár nevezetességei közé tartozik a Szent Iszák-katedrális, amely negyven éven át épült, tizenegyezer facölöpre, a Téli palota, a Péter-Pál erőd, a Vérző Megváltó temploma és a világ egyik legnagyobb gyűjteményével rendelkező múzeuma, az Ermitázs. (A történelmi városközpontot 1990-ben az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította.)
A híres fehér éjszakák Szentpéterváron májustól augusztusig tartanak, Szent Iván éje körül egyáltalán nem borul sötétségbe a város, megmaradnak a szürkületi fények.
Moszkva után Szentpétervár Oroszország második legnagyobb városa. Neve oroszul Санкт-Петербург (Sankt-Peterburg), de gyakran csak Pityer (Питер)-ként emlegetik. 1914-1924 között Petrográd (Петроград) volt a hivatalos neve, Lenin halála után, 1924-ben, a Szovjetunió első vezetőjének tiszteletére Leningrád (Ленинград) lett. 1991-ben Szentpétervár visszakapta régi nevét és (ahogy nálunk is) több utcának, közterületnek és hídnak is megváltozott a neve.
Nagyapám 1973-ban utazott a Szovjetunióba. Járt Kijevben, Leningrádban és Pushkinban. Utóbbi két városból, fényképezőgép híján, 15-15 képeslapot hozott, amelyeket még gyerekkoromban nekem ajándékozott, én pedig kincseim között őrzöm.
Idő- és képeslap-utazás Szentpéterváron. A képeslapok hátulját Leningrád szerepel. (A kijevi képeslapra, amit tényleg elküldött, azt írta anyunak: “Szeretettel gondolok rád Kijevből. Apa“)


Ráadás a jelenből
Egy nem érvényes, viszont vicces moksha-táskás kép az Auróra cirkálónál:

Auróra, Szentpétervár, Oroszország - Érvénytelen, de szellemes kísérlet az otthon felejtett moksha-táska pótlására (Fotó: mmk, 2010)

Pár nappal később, azért a világjáró táska is eljutott Szentpétervárra:

Ermitázs, Szentpétervár, Oroszország (Fotó: Gergő és Anita, 2010)

Még több kép a világjáró moksha-táskáról>>

saint-petersburg.com>>

Kő – kövön, ékszerek a vízpartról

Kő – kövön, ékszerek a vízpartról

A legrégebbi ékszerek is kavicsokból készületek. A Porcelán pasi, Szász Károly, hétköznapi kavicsokból varázsol ékszereket.
Juhász Gyula írt egyszer egy rövidke történetet Felhő Márton festőművészről, a “nagy gyerekről”, aki kavicsokat gyűjtött a vasúti töltésen és órákig csodálkozott felettük. Ezernyi szebbnél – szebb gondolat kergetőzött a fejében, miközben ezekkel a csekélységekkel múlatta az időt.
“Barátom, ha maga tudná, hogy milyen nagyszerű dolog ez a kavicsszedés. Látja, maga gyerekkora óta nem szedett kavicsot. Maga itt járkál örökké e sínek mentén és nem is tudja milyen kincsek mellett megy el! Meg se nézné őket. Magának a kavics: kavics! Nézze ezt a fekete eres szürke darabot, olyan, mint Böcklin egyik kentaurjának a háta, ez a másik nagy rózsásfényű, pedig olyan, mint akár a habokból kiszálló Aphrodite válla, amelyet először csókol a napsütés. Ez az arany színbe játszó barna mégis a legszebb! Ezt nem hasonlítom máshoz!” – / Juhász Gyula : Kavicsok /
A kavics az örökkévalóság kis darabja. Jó kézbe venni, zsebre tenni, nézegetni, bíbelődni vele. Különböző formák, színek, felületek tárháza. Másként fekszik tenyerünkben, megint mást mutat egy sebesen rohanó patak alján, vagy a tenger hullámain keresztül. Dekoratív. Túlél. Emlékeztet. Üzenetet hagy. Szeretjük gyűjteni, ahogyan Szász Károly is.
“A legkorábbi ékszerek zömében kőből készültek. Egyszerűek voltak, kevésbé díszesek. Pontosan emiatt, az ősi varázs miatt inspirál ennyire a kavics. Valami olyat tud, amit kevesen, dacol az idővel, akkor is ott van, amikor mi már rég elmúltunk. Nagy vágyam visszadobni majd kavicsokra írt üzeneteimet a folyóba, hogy sok – sok év múlva a parton játszó gyerekek, vagy az arra sétálgatók megtalálják, és értelmezni próbálják őket” – mondja a művész.
„Tóparti lakás kiadó” és sok egyéb vicces apróhirdetés tölti meg új tartalommal a természet legpraktikusabb alkotásait, gyűjtőknek igazi kuriózum lesz. Üveggel kombinálva még különlegesebbé válik az első látásra olyan egyszerű anyag. Nyaklánc és gyűrű formájában is megéri kipróbálni.


Szász Károly web>>
Kapcsolódó cikk:
Porcelán pasi>>

Kitárt karokkal fogadni a vidámságot

Kitárt karokkal fogadni a vidámságot

Horváth Mónika illusztrátor, de táskákat és Mankákat is varr. Interjú a legmankább Mankával.

Dörmögő Dömötör illusztáricó - Horváth Mónika


A Dörmögő Dömötör gyerekkorunk klasszikusa. Hogyan kerültél a címlapjára?
Gyerekkoromban sokat rajzoltam, és sokat olvastam. Állandóan az ágyamon hasaltam egy könyvvel, úgy kellett kizavarni a levegőre. Jóval később rajz-vizuális kommunikáció szakos tanárként végeztem, de sosem akartam tanítani, az illusztráció vonzott igazán. Nagyon szeretek álmodozni, szeretem, ha egy szöveg megérint, és ha varázslatos képeket látok mellette, azonnal beleképzelem magam. Szeretnék olyan szintre fejlődni az illusztrációban, hogy a képeimet látva mások is ezt érezzék. A Dörmögő Dömötör címlap azonban vicces kerülő úton jött. A lap akkori főszerkesztője, Zsoldos Júlia, vett tőlem egy táskát, majd egy kicsit nyomozott, és kiderült, hogy illusztrálok. Tetszett neki a stílusom, és ezután havonta megjelentek a munkáim az újságban.

Dörmögő Dömötör illusztáricó - Horváth Mónika


Miért varr egy illusztrátor táskákat?
Amikor szüleimtől megkaptam a kis hobbivarrógépem, már nagyon érett bennem valami. Nagy adag kreatív energiám maradt akkoriban kihasználatlanul, így amikor elkezdtem varrni, szinte olyan volt, mint egy robbanás. Varrtam pár szatyrot – akkoriban indult a Meska -, és én is meglepődtem, milyen sikerük van. Varrni sohasem tanultam, bár édesanyám férfiszabó és néha bütyköltem a gépet, de a ruhák, amelyeket kislányként a babáimnak varrtam, azok mind kézzel készültek. Kezdetben anyu mutatott pár fontos dolgot, és olykor még most felhívom, hogy mit hogyan kell megvarrni, de alapvetően mintha magától menne a dolog. Természetesen azonnal elkezdtem Burdákat is vásárolni, és vad álmodozásba kezdtem, de hamar beláttam, ez egy szakma, amit évekig kellene tanulni. Azért összehoztam egy-két hordható darabot.
Megszülettek a Mankák is.
Az első Manka 2009 májusában született, egy késő este. Egy kissé koraszülöttként jött világra, de a másodiktól már rendben voltak. Mindig azonos méretben, egyetlen szabásminta alapján készülnek. Éppen egy svéd pályázatra rajzoltam karaktereket, amikor újra felbukkant ugyanaz az alak, amit már korábban is rajzoltam, kicsit textiles szemmel kellett ránézni, és láttam, hogy jól működne három dimenzióban.
Honnan kapta a nevét? Köze van a jicini erdőhöz és Rumcájszhoz?
Nem, semmi köze. Már majdnem készen voltam az elsővel, amikor eszembe jutott, hogy valami név is kellene neki. És ahogy készítettem, nézegettem, egyszerűen nem találtam tökéletesebb nevet. Illik hozzá is, hozzám is.

Horváth Mónika


Babákat nem elég festeni és rajzolni, varrni is kell?
Életemben összefonódott a rajzolás és a varrás, egyikből lépkedek a másikba, sőt, kombinálom is a textilt a papírral. Nagyon szeretem a textil puhaságát mind tapintásra, mind pedig hangulatában egy-egy képen. És azt is szeretem, ahogy egy rajzolt figura szinte életre kel, ahogy kap egy plusz dimenziót.
Az első Mankák válla egészen más, mint a legújabbaknak. Miért változtattál?
Először gombokkal erősítettem a törzshöz a karokat. Nagyon tetszett az a megoldás is, és az “öltözékük” tervezésekor is több lehetőséget adott, de amikor elkezdtem az alvó Mankák készítését, ki kellett találnom valami egyszerűbb megoldást a karok és a test kapcsolódására. Azóta pedig úgy hagytam. Szerintem nagyon jópofa, mert olyanok, mintha minden pillanatban kitárt karokkal közelednének feléd. És ez a mankaság lényege: kitárt karokkal fogadni a vidámságot, élvezni az életet úgy, ahogy van.
Hányféle Manka készült eddig? Varrtál már két egyformát?
Alapvetően kétféle készül, az egyiknek fagyöngy szeme van, ekkor bátrabban használom a rátétdíszítéseket is, pl. gomb, gyöngy, tüll stb., ezek nagyobb gyerekeknek vagy felnőtteknek valóak, a másik csoport az alvó Manka, amiknek hímzett, csukott szemük van. Utóbbiakat a legkisebb korosztály számára készítem, ezeknél ügyelek arra, hogy ne legyen rajtuk semmilyen levehető, lerágható rész. Aztán vannak az altípusok: madaras Manka, francia vokalista Manka, királyfi Manka, erdei Manka, a hófehér angyal Mankák. Van úgy, hogy ugyanolyat kérnek tőlem, mint amit már láttak valahol, de igyekszem mindig rábeszélni az illetőt, hogy legyen rajta valami kis apró változtatás. Nem állnak rendelkezésemre óriási anyagraktárak, tehát megfelelő textil híján sem biztos, hogy tudok ugyanolyat varrni. És ha mindenből van is még itthon, akkor sem biztos, hogy pontosan ugyanolyan sikerül: ez a kézzel készített tárgyak varázsa.
Hogyan lehet egy Manka bajszos és fiú?
Úgy, hogy nem bírtam ki, mert szerintem nagyon vicces egy ilyen pocakos, bajszos királyfi.
És a Frida Manka?
A Frida Kahlo Mankát szerelemből, kikapcsolódásképpen varrtam, nem voltak elvárásaim vele szemben. Nekem is nagyon tetszik, és úgy tervezem, ősszel készítek még néhányat, de nem túl sokat: szeretném, ha egy kicsit kuriózum maradhatna.
Minden Mankának van története?
Némelyiknek, leginkább azoknak, akik egy-egy új típust képviselnek. Amiket megrendelésre varrok, azoké rövidebb. Az egyik kedvenc Mankám – jelenleg az etsyn megvásárolható -, amit magammal vittem Bécsbe egy Florence and the Machine koncertre, őt nagyon szeretem. Vagy a már említett Frida Kahlo, amit pedig elcseréltem az Egyesült Államokba, így közelebb lesz Mexikóhoz, ő például mindig emlékezetes marad számomra. De tervezek még különleges darabokat.

Horváth Mónika blogja a Vattacukorhajú lány>>
Bolt a Meskán és az Etsyn, nem online boltok pedig ahol Mankát lehet találni: Pozsonyi Pagony (Pozsonyi út 26.), Nami bolt (Dolgos u.2.)

Jókai sárgabarackkal és kakaós kaláccsal vár

Jókai sárgabarackkal és kakaós kaláccsal vár

Ha a XIX. században lett volna lakberendezési magazin, a Jókai-villa megérdemelt volna egy címlapot. Időutazás az emlékházban.
A ház előtt 150 éves császárfa áll. Paulownia tomentosa. Gyors növekedésű fa, de Jókai is látta, igaz csemetének.
Az ajtó mellett táskák, mintha most érkezett volna meg a család, beljebb, az étkezőasztalon friss sárgabarack, a gyerekszobában a sarokban egy csokor kerti virág, a földön szétszórt játékok. Jaj, a terepasztalon a mágneses hajókat fémpálcával mozgatni lehet. Minden élő, a konyhaablakban rozmaring és snidling, mintha a család, csupán a tréfa kedvéért, elbújt volna a spájzban, és bármikor előbukkanhatnának, hogy most már elég a játékból, meg kell beszélni a mai menüt.
A padlón diszkrét csík jelzi, eddig és ne tovább, kedves látogató, a hívogató kanapé nem a barátodé, hanem a múzeumé. A bejárat jobb oldalán információs pult, az ablakpárkány zugában méternyi, egységesen kötött Jókai-sorozat. Jókai-villa. Emlékház.
Jókai húsz nyarat töltött Balatonfüreden ebben a villában és a szóbeszéd szerint úszni nem tanult meg soha. De szeretett hajókázni, távcsővel a csillagokat figyelni, kertészkedni – híres rózsáit maga oltotta, szemezte -, pasziánszozni és sok időt töltött az íróasztala mögött.
A villában egyedül a dolgozószoba hirdeti, itt megbecsült író töltötte nyári napjait. Az íróasztal körül Az arany ember szereplői “állnak” – a villa többek között arról híres, hogy Jókai itt fejezte be ezt a regényét -, mint végtelen türelmű szellemalakok, de ők nemcsak a műnek állítanak emléket, hanem a régmúltban itt élt embereknek is. Jókai regényének szereplőit valós személyek után formálta.
Bár a villa korhű berendezése nem egyezik meg Jókai villájával, hiszen az író hagyatékából csak pár bútor maradt, de nagyon hasonló. A XIX. században ilyen enteriőrben éltek a tehetősebb emberek.
Jókai felesége, Laborfalvi Róza halála után eladta a villát.


Cím: Jókai Villa, Balatonfüred, Honvéd u. 1.
[wp_geo_map]

Sörtúra, avagy így készül a folyékony kenyér

Sörtúra, avagy így készül a folyékony kenyér

A “folyékony kenyér” és a léhűtők nyomában Dreher Antal, a Sörkirály 200. születésnapja alkalmából.
Kocsmáros gyerekének lenni jár bizonyos előnyökkel. Az ember lánya 14 évesen már tud sört csapolni, szagról felismeri az égetett szeszeket – aztán a főiskolán nagyzolhat azzal, hogy szagról megmondja mi van a pohárban -, tudja, melyik vendég kéri zöld és melyik barna üvegből a Kőbányait – ez még a rendszerváltás előtti évek -, és nagy valószínűséggel megutálja a sört. Ettől függetlenül adtam egy esélyt a sörnek, hátha öregedtem már annyit, hogy most már szeretem, de engem igazán a gyárlátogatás vonzott. How it’s made élőben, juhé!
A főzőházban a csillogó múlt és a számítógép vezérelt jelen találkozik. A sárga rézüstök valamint a eozinmázas Zsolnay-csempék pontosan jelölik a főzőház korát. 1910-1912 között épült főzőház eklektikus stílusa megunhatatlan, azonban a rézkupolákon belül modern technika található, amelyet számítógép vezényel. Egy-egy műszak alatt csupán 3 ember dolgozik itt, ők is a számítógép monitorját nézik. A sörgyártás ezen fázisában, az alapanyagokból (vízből, malátából és komlóból) elkészül a sörlé, amely az erjesztőkádakban és -tartályokban az élesztő munkájának következtében alkoholos és “buborékos” itallá válik. – Egykoron a sör hűtését a léhűtők végezték. – A sör ászokolása (végső érlelése) a gyár alatti 30 km hosszú pincerendszer (3000 hl-es) tartályaiban történik.
A dobozoló üzemben éppen takarítottak, amikor a gyárban jártam, viszont a palackozó kárpótolt mindenért. A gyártási terület feletti galériáról jól lehetett látni, az üvegek és ládák végtelen araszolását a futószalagon valamint a palackozó gép elképesztő sebességét. Tényleg olyan volt minden, mint a How it’s made-ben bemutatott gyárakban, csak azzal a különbséggel, hogy a gyár most a lábam alatt kanyargott a gyártósor és senki sem lassította le a palacktöltőt, amely – 46.000 palack/órát tud – és amíg a “nagy tárcsa” végigfordul éppen megtelik az üveg sörrel.
A gyárlátogatás után esélyt kapott a sör és megtanultam sört kóstolni. Viccesebb, mint a borkóstolás, mert a szagolgatás mellett jött a befogott orrú kortyolás. A sört továbbra sem szeretem, de ha elém tesznek egy barna sört, lehet hogy meg fogom inni.
A múzeum és a gyár területén rengeteg sörreklámot láttam, köztük a klasszikusnak számító “A sör folyékony kenyér”-t is, de fontos észben tartani, hogy bár a sör 95 %-a víz, azért alkoholról beszélünk, fogyasztani csak mértékkel érdemes.


Sörtúrára itt lehet benevezni>>
Dreher sörgyár>>

Visszaugrás a navigációhoz

Visszaugrás a navigációra