Galériával

Apró, törékeny virágok egy “kiűzött” hegyen.

Egy hegy, amelynek címe van: Budapest, XI. kerület, Tájék u. 26., a parkolója viszont élhetetlenül kicsi. Évek óta járok el mellette, mármint a hegy mellett, de csak most esett le, hogy a fehér sziklás, antennás nagyobb domb, a Sas-hegy.

A Tanösvény rövid, de izgalmas kirándulást kínál, főleg tavasszal, amikor a fák még rügyfakadás előtt állnak, viszont a a szalmaszínű talajon leánykökörcsinek virágoznak. Nem sok, de éppen annyi, hogy egy szemfüles virágmániás meglelje.

Leánykökörcsin (Pulsatilla grandis)

A Sas-hegyről Budapest is a másik arcát mutatja.

Kilátás a Sas-hegyről (kattintásra nagyobb kép)

[wp_geo_map]

Képek és történetek a budapesti metróról.

Szeretem Budapest csodáit. Az egyik a metró. Nem olyan izgalmas, mint a párizsi, a londoni, és kicsit sem olyan csodálatos, mint a moszkvai. Ha jelzőt kell keresni a soványka három három vonalra budapesti metróra, akkor az első, ami eszembe jut, hogy mocskos, de olykor szép.

Egy pad az Arany János nevét viselő metróállomáson

Egy pad az Arany János nevét viselő metróállomáson

Egy pad, amely nem illik a metrópadok sorába, felette bronz táblán vers:

Kányádi Sándor

Hiúság

Tagoló vers Sándor fiamnak
20. születésnapjára

lelkemre
többre
nem
vágyom
lenne
bár
egy
padom
lenn
az
Arany János
nevét
viselő
metróállomáson

A tábla bal szélén apró betűkkel pedig ez áll: Ez itt Kányádi Sándor padja, aki fáradt megpihenhet rajta. A padot, a költő óhajának megfelelően 2003-ban a BKV állított a költő tiszteletére. Nem tudom, hogy azok az emberek, akik leülnek rá, tudják-e, észreveszik-e, hogy ez a pad más mint a többi, de azt bizton állíthatom, az emberek ugyanúgy használják, mint a többi padot.
Teiresziasz a metróállomáson

Oláh Mátyás László: Teiresziasz (2005)

Oláh Mátyás László bronzszobra képrejtvény, amely megfejtését a hiányos mitológiai ismeretek és a szobor csonkasága nehezíti. 2005-ben, amikor átadták a szobrot, a széken ülő férfi nem csak úgy előre nyújtotta a kezét, hanem egy “fehér” botot tartott a kezében. Teiresziasz a görög mitológiában a vak jós, és az ő neve áll a márványtalapzaton is. Tehát az egész könnyen megfejthető hogy a férfi vak, de miért ül egy napközis széken és miért megy előtte egy kutya? Némileg képzavar.
Oláh Mátyás László diplomamunkája került a metró Kossuth téri megállójába. A kompozíció a BKV vakok ülőhelyét jelző piktogram adta az ötletet. A sematikus rajzból így lett szobor. Teiresziasz pedig úgy került a képbe, hogy a vak jós igazán alvilági figura, és a művész nem tudta nem észrevenni a hasonlóságot a metró föld alatti világába elhelyezett bronzból öntött vak férfival.
És hogyan került a metróba a szobor? A kutya miatt meg némi szerencsés csillagzattal. Történt ugyanis, hogy ötlete megformálásához a szobrász modellt keresett, egy labradort. A tenyésztő, akit ajánlottak, “mellékállásban” a BKV egyik vezető beosztású munkatársa volt, és amíg a kutya, Vidra, modellt ült, a gazdájának megtetszett a szobor. Mivel kapcsolható volt a BKV-hoz és éppen metróvonal felújítás zajlott, amibe belefért, a Kossuth téri megállóba került a Teiresziasz.
Költők a föld alatt

A Deákon átszállni kész időutazás. Az M2-es vonalon felújított állomás, az M3-ason pedig vérbeli szocreál, színes betűcsempékkel. Azonban a betűkből szavakat és mondatokat formálni szinte lehetetlen, az egyik oldalon viszont könnyű kiolvasni három nevet: PETŐFI, ADY/YDA, JÓZSEF. Ezen a nyomon lehet a legkönnyebben elindulni.
Budapest testvérvárosa Lisszabon. A rendszerváltás után az Európai Kulturális Hónap keretében a BKV küldöttsége a portugál fővárosban járt és felvették a kapcsolatot a helyi tömegközlekedési vállalattal. A tárgyalások végén a magyarok azt az ajánlatot kapták, hogy a lisszaboni vállalat Budapestnek ajándékozná egy portugál festő egyik művét.
João Vieira lisszaboni képzőművész Budapestre látogatott és maga választotta ki az állomást, ahova műve majd kerül. A csempéket Lisszabonban készítették, a Deák téri metróállomáson “csak” fel kellett rakni. 1996-ban avatták fel a betűs mozaikot. Erről egy réztábla is tanúskodik: “Joao Vieira (szül. 1934) Portugál festő munkája, készült A Fábrica Cerámica Viúva Lamego-ban, (Csempegyár), Lisszabonban. A Metropolitano de Lisboa (Lisszaboni Metró) ajándéka a Budapesti Közlekedési Részvénytársaságnak/Felavatva 1996. augusztus 19-én/A magyar államalapítás 1100. évfordulója alkalmából.”
A városi legenda szerint a kusza betűhalmazból hat versrészlet bogarászható ki. Három magyar versrészlet portugálul és három portugál magyarul. Azonban a helyzet az, hogy 10 vers van, és portugálul beszélők előnyben, ugyanis a Metropolitano de Lisboa kiadott egy füzetet João Vieira – Painéis para Budapeste címmel, amiben a csempék története és a versek is megtalálhatók.
A három magyar költő, akinek versei kiolvashatóak a betűkből: Petőfi Sándor, Ady Endre és József Attila. A portugál költők pedig Fernando Pessoa és egyik legismertebb álneve-álszemélyisége: Álvaro de Campos, Luís de Camões és Césário Verde. (A Deák téri betűcsempék pontos megfejtése itt és itt.)
Metró képekben

Tudtad?
A piros, azaz M2 vonal hivatalos neve kelet-nyugati metró (Örs vezér tere – Déli pályaudvar között), a kék, azaz M3 vonal hivatalos neve pedig észak-déli metró (Kőbánya–Kispest – Újpest-Központ között). Az M1 pedig a metrótérképen sárgával jelölt vonal, azaz a (kis)földalatti.

Ilyennek látnak minket a dánok.

A Ludwig Múzeum legújabb kiállítása, a Powergames/Hatalmi játszmák, politizál és a mindennapi hírforrásainkat, az újságokat, etnográfiai dokumentumként kezeli. Ezért kerültek egy kiállítótérbe a 9. oldal lányai, a mutogató emberek és politikusok és a rendhagyó (közlekedési) táblák. Az installációk többségét kortárs dán művészek alkották, azonban nem csak a kis hableány elé tartanak tükröt, hanem Magyarország elé is.

Ludwig Múzeum
web: http://lumu.hu/
Povergames/Hatalmi játszmák – 2010. március 19 – május 30.

A retro legjellegzetesebb bútordarabja.

Az Eames Lounge chair és ottoman az első forgófotel, amelyet 1956-ban Charles és Ray Eames tervezett a Herman Miller bútorgyár számára. 1957-ben a Swan chair, 1958-ban pedig az Egg chair biztosította be a forgófotel diadalútját. Utóbbi két fotelt Arne Jacobsen tervezte a Fritz Hansennek.

Az ikonikus forgófotelek, hiába több mint 50 évesek, még mindig népszerűek és kaphatóak – főleg, amióta itt a retro-őrület -, azonban a kortárs formatervezőket ugyancsak foglalkoztatják a forgófotelek és a legújabb trendeknek megfelelően az organikus formákat és anyagokat használnak.

Nagy forgófotel galéria:

Kedvenc siteok:
Moroso>>
Ikea>>
Artifort>>
B&B Italia>>
Bonluxat>>
BoConcept>>
Ligne Roset>>
Kezu>>
Kare>>
HermanMiller>>
Fritz Hansen >>

Arkangyal a magasban.

A Hősök terén egy 35 méter magas oszlopon áll egy 5 méter magas szobor. Jobb kezében a magyar koronát, baljában a kettős keresztet emeli magasba. Ő Gábriel arkangyal. Angyalszárny kitárva, testtartásából erő és magabiztosság árad. A szobrot Zala György tervezte és készítette.

Elődeink azonban egészen furcsa neveket aggattak Gábriel szobrára. Hívták Cserebogárnak, alulnézetből látható alakja után – én hiába néztem, nem láttam meg benne a cserebogarat – és hívták Rézangyalnak is, de arról nem szól a fáma, hogy “a rézangyalát” káromkodás hogyan kapcsolódik a Millenniumi emlékmű angyalához. Ráadásul a szobor anyagát tekintve bronz.

Millenniumi emlékmű, Hősök tere, Budapest (Fotó: Myeille)

A Millenniumi Emlékmű a Hősök terén:

Az oszlop tetején Gábriel arkangyal, a talapzaton Árpád fejedelem, balra Tétény, Ond, Kond; jobbra Tas, Huba, Előd. Előtte a Hősök emlékköve, oldalán a Hőseink emlékére felirat.
Bal oldali oszlopcsarnok: Szent István, Szent László, Könyves Kálmán, II. András, IV. Béla, Károly Róbert, Nagy Lajos. Az oszlopcsarnok tetején az Andrássy út felé néz a Munka és Jólét szobra, a másik végén pedig a Háború lovaskocsija.
Jobb oldali oszlopcsarnok: Hunyadi János, Mátyás király, Bocskai István, Bethlen Gábor, Thököly Imre, II. Rákóczi Ferenc, Kossuth Lajos. Az oszlopcsarnok tetején az Andrássy út felé a Tudás és Dicsőség szobra, a másik végén a Béke lovaskocsija.

Lakástrend és design kiállítás a Műcsarnokban.

Lakberendezési magazin 3D-ben: formatervezett bútorok és kiegészítők testközelből.

A Lakástrend és design kiállítás nem mondja meg, hogyan lehetsz menő jövőre, viszont felvillant lehetőségeket, hangulatokat és enteriőröket, amelyekből ihletet nyerhetsz, illetve fellelheted és felfedezheted egyéni stílusodat.

Nagynevű, külföldi márkák mellett a madeinhungary szekcióban kapnak helyet a magyar formatervezők és iparművészek. Köztük 10 ötvös is, akik nem csupán ékszereket alkotnak, hanem olyan tárgyakat, amelyek szerves részeivé válnak a belső tereknek, miközben éppen “hordatlanul” az asztalon hevernek.

Izgalmas része a kiállításnak, a Werk Akadémia hallgatóinak és tanárainak installációi, amelyek a filmen keresztül – film noir, manga, showtime, granny – adnak képet a legújabb enteriőr trendekről. Inspiráló tárgyak, színek, poszterek.

A kiállításhoz több program is kapcsolódik, többek között a Fiatal Urbanisták a Király utca – Dizájn utca kezdeményezés, amely keretében március 6-án hosszabbított nyitva tartással várják a programhoz csatlakozott üzletek az érdeklődőket, no meg ingyenes riksajárattal a Lakástrend és a Király utca között. De lesz szokatlan virágültető ökoprogram és rendhagyó Rapid Randi is, amelyen keretében mindenki saját lakberendezési problémájára keresheti a stílusos és ragyogó ötleteket.

13. Lakástrend és Design kiállítás
Budapest, Műcsarnok
web: http://lakastrend.hu
2010. március 4 – március 7.

70% üveg, 100% kreativitás. Újrahasznosított üveghulladékból készült alkotások.

Az ÖKO-Pannon Nonprofit Kft. és a WAMP Re-Üveg címmel tavaly ősszel hirdetett pályázatot designerek számára. A kiírók olyan alkotásokat vártak, melyek ötletesen, kreatívan mutatják be a hulladéküveg felhasználásának lehetőségeit.
A kétfordulós pályázat első körében csak látványterveket véleményezett a szakmai zsűri, majd a második körbe továbbjutott művészek másfél hónapot kaptak, hogy elkészítsék műveiket. A pályázat egyetlen kikötése az volt, hogy a tárgyak legalább hetven százalékban hulladéküvegből készüljenek. Egyéb műfaji korlátot nem támasztottak a kiírók.
Az Erzsébet téri Gödör Klubban tartott 2010. február 21-i eredményhirdetésen három alkotást jutalmazott a zsűri. A fődíjat Lehoczki Erzsébet munkája az Üveg-re fonal nyerte. A „horgolt üveg” nagyszerűsége sokoldalúságában rejlik: térelválasztónak, függönynek vagy éppen terítőnek is használható. A második helyezett Jagadics Barbara lett Glass brick, azaz üvegtégla című alkotásával, a harmadik díjat pedig Bihari Gabriella és Csák Tibor kapta a Fényüvegért.
Az üveg szelektív gyűjtése és újrahasznosítás fontos feladat. Az Európai Unió országaiban a háztartási üveghulladék hasznosítási aránya 2008-ban már 64 % volt, addig itthon 2009-ben az üvegcsomagolásnak csupán 28 % került szelektív gyűjtőkbe. 2012-re ezt az arányt 60 %-ra kell növelnie Magyarországnak.
Fehér szelektív gyűjtő: fehér üveg
Beledobható: befőttes üvegek, ásványvizes üvegpalackok, röviditalok üvegpalackjai
Nem dobható bele: ablaküveg, tükör, villanykörte, hőálló üvegtál, szemüveg, neoncső, orvosságos üvegek
Zöld szelektív gyűjtő: színes üveg
Beledobható: borosüvegek, sörösüvegek. Azonban visszaváltható üvegpalackok esetén, az a legjobb, ha üvegvisszaváltóban visszaváltjuk és az üvegcsomagolás újra használható.
Nem dobható bele: porcelán, kerámia, orvosságos üvegek

Glenn Brown fenekestül forgatja fel a kanonizált művészetet.

Glenn Brown kizárólag (művészi) reprodukciókat fest. Nagyon ritkán találkozik az eredeti művekkel, albumokból vagy internetről gyűjtött képeket használ, azonban hozzáteszi nagyon egyedi és jellegzetes stílusát.

“Munkáimmal azt próbálom kifejezni, hogy a nyelv kulturális tényező, és nincs is módon a nyelven kívül máshogy kifejezni magam. Ez a jó öreg posztstruktualizmus. […] Nincs tehát más választásom, mint hogy a világban hozzám sodródó képeket átemeljem vagy kisajátítsam. Csalhatnék, és tehetnék úgy is, mintha hihetetlenül eredeti volnék, de ahogy már mondtam, ez svindli lenne. Ezért igyekszem inkább a másik utat járni, és még rátenni egy lapáttal.” Glenn Brown (Forrás: Glenn Brown kiállítás információs füzete)

Glenn Brown képei emlékeztetnek az eredeti képekre (Rembrandt, Fragonard, Dalí), magukon viselik az eredeti művész jellegzetes stílusát, viszont megcsalják a szemet – trompe l’oiel -, mind látványban, mind festési technikában. A legtöbb képen úgy tűnik, hogy a vászonra rengeteg réteg festéket kentek, viszont közelebbről szemrevételezve kiderül, annyira kevés olajfesték van a vásznon, hogy még a vászon szövése is látszik. Glenn Brown azonban nem csak a nagy mestereket másolja, hanem az alacsonyabb művészetnek tartott, populáris műfajokat művészi szintre emeli. Így lesz egy sci-fi könyvborítóból, 221 x 330 cm-es monumentális műalkotás (Böcklin’s Tomb, 1999).

“Glenn Brown Sherrie Levine hatására kezdett el a simulacrum (hasonmás, képmás) fogalmával foglalkozni: egyik első, elhíresült műve a Dalí-Christ (Dalí-Krisztus) (1992) Dalí Lágy szerkezet főtt babbal – A polgárháború előérzete című 1936-os festményének óriásira nagyított verziója miatt a Gala-Salvador Dalí Alapítvány be is perelte a festőt, és elérték, hogy a képet vonja vissza a Serpentine Gallery-ban megrendezett csoportos kiállításról (1993). 2000-ben pedig, amikor a Turner-díjra jelölték, The Loves of Sheperds (Pásztorok imádásai) (2000) című festményét támadták azzal, hogy Tony Roberts Double Star című művének plagizálása volna. Többek között azt is Brown szemére vetették, hogy – a könnyűzenei gyakorlattól eltérően – nem kért engedélyt a kép felhasználására. Brownt végül Nicholas Serota, a Tate Modern igazgatója vette védelmébe: <<Más művészek műveit használja fel, de ezzel nem azt kívánja mondani, hogy művei összetéveszthetők lennének az övéikkel… fogja a képeket, átalakítja őket és teljesen más jelentést ad nekik.>>” (Forrás: Glenn Brown kiállítás információs füzete)

Érdemes időt szánni a kiállításra, mert az ember (lánya) legalább kétszer megnézni. Először felszínesen, amikor azonosítja a képeket, elolvassa a festmények címét és memóriájából előkeresi az eredeti festményeket, majd másodszor, amikor elkapta a fonalat, azaz megérti a humort, a technika apró – már-már pepecselő – ecsetvonásait, és akkor ellenőrizni kell az összes apró részletet, el kell veszni a képekben és fel kell fedezni a képeket. Glenn Brown ragyogó elme és festő, a műveiből rendezett kiállítás pedig káprázatos.

Glenn Brown művészetének eddigi legteljesebb válogatását mutatja be a Ludwig Múzeum kiállítása, mely a TATE Liverpoollal és a torinói Fondazione Sandretto Re Rebaudengo-val együttműködésben jött létre.

Glenn Brown kiállítás
2010.02.06-2010.04.11.
Ludvig Múzeum
http://lumu.hu

A tél olykor a városban is szép lehet.

Főleg akkor, ha nem kell menni sehova, de van idő két hídnyit sétálni. Szent István park, Parlament, Lánchíd, Korzó. Nem mellesleg oroszlánok. Vittem a fényképezőgépet is.

Hegyek, hó, templomok. Lengyelországi kalandok.

Zakopane környékén csatangoltunk, autóztunk néhány napot. Imádtam a házakat, a templomokat, a hegyeket, a levegőt és az ottani embereket. Házigazdánk felesége igazi sparhelten főzött, fával fűtötte, és egész nap rotyogott az étel, hogy vacsorára elénk kerüljön. 20 emberre főzött így nap, mint nap. (A mosógép és az eldobható pelenka után hirtelen hálás lettem a vezetékes gázért is.)

A szilveszter egyetlen dolog miatt volt kellemetlen. Alig tudtunk úgy mozdulni, hogy dugóba ne kerüljünk. Pedig csendre, nyugalomra számítottam. A szilveszteri látvány azonban mindenért kárpótolt. “Szemben” a Tátra, a völgyben Zakopane és ezernyi tűzijáték a város különböző pontjain. Mintha terepasztalt néztünk volna.

Mikor hazaindultunk, a hó is leesett.

Kapcsolódó cikkek:
Legendák városa

Krakkót minden évszakban látni kell, most ködös, télies arcát mutatta meg.

Krakkót megunni nem volt időm, bár a híres főtér (Rynek Glówny) egészen elkeserítő látványt nyújtott. A kétszázszor kétszáz méteres tér még küzdött a karácsonyi vásár maradékával, a Posztócsarnok (Sukiennice) körül meg állványzat állt. A városháza gótikus tornya (Wieża ratuszowa) nem okozott csalódást. Ott volt, ködbe burkolózott, akárcsak a Mária-templom (Kościół Mariacki). A Mária-templomhoz két legenda kapcsolódik. A templom ugyanis nélkülözi a szimmetriát, két tornya se nem egyforma magas, se nem egyforma díszes. A legenda szerint a templomot építtető két testvér közül az egyik jóval szorgalmasabb volt, mint a másik, és ez köszön vissza a tornyokon is. A téren érdemes kivárni a harangszó helyetti trombitaszót is, amelynek hirtelen vége szakad. Nem “műhiba”, hanem ehhez kapcsolódik a Mária-templom második legendája. 1241-ben, a tatárok betörésekor, a tűzjelző és őrposztokként is szolgáló toronyból az őr trombitával akarta figyelmeztetni társait, de közben halálos nyíllövés érte. Ennek emlékére szól minden órában a félbeszakadó dallam.

A legizgalmasabb és a legérdekesebb krakkói legenda azonban a sárkányhoz kapcsolódik. Egyszer volt, hol nem volt, a nagy hegyen (a Tátrán) túl, egy barlangban éldegélt egy tűzokádó fenevad. A sárkány – mint ahogy egy rendes, jól nevelt sárkányhoz illik – rettegésbe tartotta a környékbelieket: fiatal szüzeket és bárányokat fogyasztott számolatlanul. Egyszer azonban felbátorodtak az emberek és elhatározták, megölik a fenevadat. Több tucat vitéz maradt már alul a csatában, amikor Krakus királyfi kiokoskodott egy cseles megoldást: salétrommal és kénnel töltött áldozati bárányt vitt a barlanghoz, a sárkány ezt is, mint a többit, örömmel felfalta. A kén azonban borzalmasan égette a gyomrát, lement a Visztulához inni. Ott úgy teleitta magát vízzel, hogy mozdulni se maradt ereje, és Krakus könnyedén legyőzhette. Ezután a sárkány barlangja fölötti dombon felépítette a várat, a város neve pedig a hős királyfi után Krakkó lett.

A Visztula partján a barlang (Smocza Jama) bejáratánál áll a sárkány szobra, és emelt díjas sms fejében még tűzet is okád. A barlang felett valóban ott trónol a királyi vár (Wawel), amelyet az egész negyeddel együtt az UNESCO a világörökség részévé nyilvánított. A várban a palota (Zamek Królewski na Wawelu) mellett áll a székesegyház (Katedra na Wawelu), amelynek legszebb része a reneszánsz Zsigmond-kápolna. Kívülről az aranykupoláról ismerhető fel. Itt látható Lengyelország legnagyobb harangja és persze a Zsigmond-kápolna harangjához (Dzwon Zygmunta) is kapcsolódik legenda: hajadon lányok, ha megérintik, hamarosan esküvőre készülődhetnek.

A székesegyház bejáratával szemben áll II. János Pál pápa szobra. II. János Pál Pápa Karol Józef Wojtyła néven született a Krakkótól 50 km-re fekvő Wadowicében és több szállal kötődik Krakkóhoz. Hallgatója volt a krakkói Jagelló Egyetemnek és 1942-ben jelentkezett az illegalitásban működő krakkói szemináriumba. 1946-ban szentelték pappá és a krakkói érsek Rómába küldte. 1958-ban szentelték püspökké és nevezték ki krakkói segédpüspökké. 1964-ben Krakkó érseke lett, 1967-ben pedig bíboros. Részt vett a II. Vatikáni Zsinaton, és 1978-ban, VI. Pál pápa halála után, tagja volt a konklávénak, amely megválasztotta I. János Pál pápát, aki 33 nap uralkodás után rejtélyes körülmények között elhunyt. Wojtyła érsek visszatért Rómába, hogy részt vegyen az újabb pápaválasztáson. 1978. október 16-án őt választották pápává. Haláláig, 2005. április 2-ig a Római Katolikus Egyház feje volt.

Krakkó, a legendák városa (Fotó: Myreille, 2010)

Karácsony: dobozolunk és pecsételünk.

A pecsét családi vállalkozás. Én kitaláltam, a férjem megtervezte, én persze beledumáltam, olyanokat, hogy “lehetne ott vastagabb vonal” és “legyen más betűtípus”, “legyen még egy kör”, majd megcsináltattam. Aznap, amikor készen lett, egész este pecsételtem: üdvözlőlapra, ajándékkísérő kártyára, csomagolópapírra stb.