Képek és történetek a budapesti metróról.
Szeretem Budapest csodáit. Az egyik a metró. Nem olyan izgalmas, mint a párizsi, a londoni, és kicsit sem olyan csodálatos, mint a moszkvai. Ha jelzőt kell keresni a soványka három három vonalra budapesti metróra, akkor az első, ami eszembe jut, hogy mocskos, de olykor szép.
Egy pad az Arany János nevét viselő metróállomáson
Egy pad az Arany János nevét viselő metróállomáson
Egy pad, amely nem illik a metrópadok sorába, felette bronz táblán vers:
Kányádi Sándor
Hiúság
Tagoló vers Sándor fiamnak
20. születésnapjára
lelkemre
többre
nem
vágyom
lenne
bár
egy
padom
lenn
az
Arany János
nevét
viselő
metróállomáson
A tábla bal szélén apró betűkkel pedig ez áll: Ez itt Kányádi Sándor padja, aki fáradt megpihenhet rajta. A padot, a költő óhajának megfelelően 2003-ban a BKV állított a költő tiszteletére. Nem tudom, hogy azok az emberek, akik leülnek rá, tudják-e, észreveszik-e, hogy ez a pad más mint a többi, de azt bizton állíthatom, az emberek ugyanúgy használják, mint a többi padot.
Teiresziasz a metróállomáson
Oláh Mátyás László: Teiresziasz (2005)
Oláh Mátyás László bronzszobra képrejtvény, amely megfejtését a hiányos mitológiai ismeretek és a szobor csonkasága nehezíti. 2005-ben, amikor átadták a szobrot, a széken ülő férfi nem csak úgy előre nyújtotta a kezét, hanem egy “fehér” botot tartott a kezében. Teiresziasz a görög mitológiában a vak jós, és az ő neve áll a márványtalapzaton is. Tehát az egész könnyen megfejthető hogy a férfi vak, de miért ül egy napközis széken és miért megy előtte egy kutya? Némileg képzavar.
Oláh Mátyás László diplomamunkája került a metró Kossuth téri megállójába. A kompozíció a BKV vakok ülőhelyét jelző piktogram adta az ötletet. A sematikus rajzból így lett szobor. Teiresziasz pedig úgy került a képbe, hogy a vak jós igazán alvilági figura, és a művész nem tudta nem észrevenni a hasonlóságot a metró föld alatti világába elhelyezett bronzból öntött vak férfival.
És hogyan került a metróba a szobor? A kutya miatt meg némi szerencsés csillagzattal. Történt ugyanis, hogy ötlete megformálásához a szobrász modellt keresett, egy labradort. A tenyésztő, akit ajánlottak, “mellékállásban” a BKV egyik vezető beosztású munkatársa volt, és amíg a kutya, Vidra, modellt ült, a gazdájának megtetszett a szobor. Mivel kapcsolható volt a BKV-hoz és éppen metróvonal felújítás zajlott, amibe belefért, a Kossuth téri megállóba került a Teiresziasz.
Költők a föld alatt
A Deákon átszállni kész időutazás. Az M2-es vonalon felújított állomás, az M3-ason pedig vérbeli szocreál, színes betűcsempékkel. Azonban a betűkből szavakat és mondatokat formálni szinte lehetetlen, az egyik oldalon viszont könnyű kiolvasni három nevet: PETŐFI, ADY/YDA, JÓZSEF. Ezen a nyomon lehet a legkönnyebben elindulni.
Budapest testvérvárosa Lisszabon. A rendszerváltás után az Európai Kulturális Hónap keretében a BKV küldöttsége a portugál fővárosban járt és felvették a kapcsolatot a helyi tömegközlekedési vállalattal. A tárgyalások végén a magyarok azt az ajánlatot kapták, hogy a lisszaboni vállalat Budapestnek ajándékozná egy portugál festő egyik művét.
João Vieira lisszaboni képzőművész Budapestre látogatott és maga választotta ki az állomást, ahova műve majd kerül. A csempéket Lisszabonban készítették, a Deák téri metróállomáson “csak” fel kellett rakni. 1996-ban avatták fel a betűs mozaikot. Erről egy réztábla is tanúskodik: “Joao Vieira (szül. 1934) Portugál festő munkája, készült A Fábrica Cerámica Viúva Lamego-ban, (Csempegyár), Lisszabonban. A Metropolitano de Lisboa (Lisszaboni Metró) ajándéka a Budapesti Közlekedési Részvénytársaságnak/Felavatva 1996. augusztus 19-én/A magyar államalapítás 1100. évfordulója alkalmából.”
A városi legenda szerint a kusza betűhalmazból hat versrészlet bogarászható ki. Három magyar versrészlet portugálul és három portugál magyarul. Azonban a helyzet az, hogy 10 vers van, és portugálul beszélők előnyben, ugyanis a Metropolitano de Lisboa kiadott egy füzetet João Vieira – Painéis para Budapeste címmel, amiben a csempék története és a versek is megtalálhatók.
A három magyar költő, akinek versei kiolvashatóak a betűkből: Petőfi Sándor, Ady Endre és József Attila. A portugál költők pedig Fernando Pessoa és egyik legismertebb álneve-álszemélyisége: Álvaro de Campos, Luís de Camões és Césário Verde. (A Deák téri betűcsempék pontos megfejtése itt és itt.)
Metró képekben
Tudtad?
A piros, azaz M2 vonal hivatalos neve kelet-nyugati metró (Örs vezér tere – Déli pályaudvar között), a kék, azaz M3 vonal hivatalos neve pedig észak-déli metró (Kőbánya–Kispest – Újpest-Központ között). Az M1 pedig a metrótérképen sárgával jelölt vonal, azaz a (kis)földalatti.