Mennyei kelt tészta: darázsfészek

Remous

darazsfaszek

Anyáink és nagyanyáink gyakran sütötték, felelőtlenül könnyen száműzhetnénk a bonyolult régi receptek közé, pedig csak neki kell állni.

A mai ebéd mellé aranygaluskát képzeltem, darázsfészek lett belőle. Szemre mértem, pedig ritkán teszek ilyet. Nincs patikamérlegem, de van egy mindentudó mérőhengerem, azaz lisztet, cukrot és folyadékot mér;  azonban most a lányomnak “sürgősen” szüksége volt rá.

Fél kg liszt, fél élesztő, két evőkanál cukor, kevés étolaj, tej, pici só és gyönyörűen megkelt. Amikorra feltekertem a vajas – cukros krémes tésztát, eszembe jutott, nincs tepsim. Két különböző méretű jénaiban sikerült megsütni. Sütés közben kétszer meglocsoltam cukros tejjel és olvasztott margarin keverékével, és annyira jó lett, hogy máskor sem fogom “kimérni”. Khiméra volt velem, önbizalmat adott.

Visszaugrás a navigációra

Visszaugrás a navigációra

Visszaugrás a navigációra